Barsbese
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Barsbese | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Régió | Bars |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Lévai |
Rang | község |
Polgármester | Ladislav Drappan |
Népesség | |
Népesség | 644 (2007) |
Népsűrűség | 88 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 161 m |
Terület | 7,28 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Barsbese weboldala | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Barsbese, (1899-ig Besse, szlovákul Beša) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 669 lakosából 356 szlovák, 269 magyar és 37 cigány volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lévától 20 km-re délnyugatra fekszik. Kulantovo és Malá Baračka tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
A falu területén a kőkorszaktól fogva éltek emberek. Ezt igazolják azok a gazdag régészeti leletek, melyek a kőkorból és római-barbár korszakból származnak. Bese községet 1292-ben említik először. Első temploma a pápai tizedjegyzék szerint már a 14. században állt. 1470-ben a Bessey család volt a birtokosa. 1573-ban a török dúlta fel a községet. 1634-ben bár a töröknek adózott és az esztergomi pasának szolgált a török mégis felégette a falu nagy részét. A településnek több birtokosa is volt. 1600 és 1800 között a Tajnay, Mór, Demeter, Lüley, Zavadszky, Kusztos, Pompos, Kálnay, Ágh, Szunyogh, Póka, Bercsényi, Hunyadi, Kelecsényi, Csányi, Varga és Dilles családok voltak birtokosok a faluban. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Első katolikus iskolája 1775-ben, az első kálvinista iskola 1792-ben épült fel. 1902-ben a falu közepén pinceásás közben mamutcsontvázat találtak, mely a Szlovák Nemzeti Múzeumba került.
Vályi András szerint "BESE. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Verebélytöl más fél mértföldnyire, az Esztergomi Érsekségben, termésbéli tulajdonságai ollyanok, mint Bellegnek, első Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Besse, magyar-tót falu, Bars vgyében, 340 kath., 181 ref. lak. Kat. paroch., és ref. filial. templomok. Legelője, földje igen jó; bora, fája, gyümölcse elég. F. u. gr. Hunyady, sat. Ut. p. Verebély." [2]
1910-ben 545, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1770-ban épült, 1903-ban megújították.
- Evangélikus temploma 1963-ban épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Lévai járás települései | |
---|---|
Léva (Levice) |