Palást
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Palást (szlovákul Plášťovce) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Lévai járásában. Alsó- és Felsőpalást egyesítése. 2001-ben 1735 lakosából 1201 magyar és 498 szlovák volt. [1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Ipolyságtól 10 km-re északra a Korpona bal partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
A község neve a régi magyar Palást személynévből való.
[szerkesztés] Története
Palást területén már a bronzkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják sz itt előkerült gazdag kerámialeletek és a környéket feltárt urnatemetők. Anonymus szerint amikor a honfoglaló magyarok az Ipoly vidékére értek e föld lakói a Zalán bolgár vezér uralma alá tartoztak. A falut 1156-ban II. Géza oklevelében Plast néven említik először. A hagyomány szerint a falu ősi birtokosa a Palásthy család őse II. Endre királlyal együtt harcolt a Szentföldön és 1217-ben királyi adományként kapta a birtokot. A valóságban a falu területe 1232-ben királyi várbirtokként a zólyomi várispánsághoz tartozott. Később a honti váruradalom része volt. 1281-ben a mai kastéllyal átellenben állt a Palásthy család ősi kúriája, ebben az időben már jelentős település, melynek temploma is volt. 1342-ben a faluban vámszedőhely volt népessége egyre növekedett. Határában zajlott 1552 . augusztus 11-én az a csata, amelyben Hadim Ali budai pasa serege megfutamította a magyar nemesség 7 ezres seregét. A csatának több ezer halálos áldozata volt és ezt követően megnyílt az út a török előtt az észak-magyarországi várak elfoglalására. A 19. században többek között a Coburg, a Nedeczky és az Ivánka családok voltak a község birtokosai.
Vályi András szerint "PALÁST. Plasovce. Magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura Palásti Uraság, a’ kinek kastéllyával díszesíttetik, és több Urak; lakosai katolikusok, fekszik Szebeklébhez két mértföldnyire, határja jó, tulajdonságai külömbfélék, fája, réttye, legelõje, ’s dohánnya is jó van, elsõ osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Palást, magyar falu, Honth vmegyében, a Korpona völgyében, ut. p. Ipoly-Dághtól északra 2 mfd., 1044 kath., 96 evang. lak. Kath. paroch. templom. Rétje, erdeje, legelõje igen sok, s azért sok juhot tenyészt. Bora becses. F. u. a Palásthy nemzetség s m t. " [3]
1910-ben 1717, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetsségei
- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1898-ban épült szecessziós stílusban.
- Barokk Palásthy-kastélya 1730-ban épült, a 19. században klasszicista stílusban alakították át. Ma palóc néprajzi gyűjtemény van benne.
- A kastéllyal szemben a nagymagtár 19. századi épülete a régi Palásthy kúria helyén épült.
- A templomtól délre álló iskola 1890-ben épült, ma néprajzi és egyháztörténeti gyűjtemény van benne.
- A Zmeskall-kúria 19. századi klasszicista épület.
- A Nedeczky-kúria szintén 19. századi későklasszicista stílusú.
- Az Ivánka család kúriája is 19. századi klasszcista épült.
- Az egykori Vajda és Luka-kúriát mára már teljesen átalakították.
- A községnek gazdag népi hagyományai, népviselete van, régi népi építéű házaiból még jónéhány látható.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1821-ben Palásthy Géza császári alkamarás, 48-as főhadnagy.
- Itt született 1854-ben Belányi Tivadar költő, pedagógus, nyelvész.
- Itt született 1855-ben Ivánka István költő, lapszerkesztő, politikus és gazdasági szakíró.
- Itt született 1929-ben Zsilka László lapszerkesztő, helytörténész.
- Itt született 1939-ben Zsilka Tibor nyelvész, műfordító, egyetemi tanár.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Lévai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Léva (Levice) |
|
