Farnad
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Farnad (Farná) | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Lévai |
Kistérség | Alsó-Garammente |
Rang | község |
Alapítás éve | 1156 |
Polgármester | Karol Vrábel |
Népesség | |
Népesség | 1426 (2006) |
Népsűrűség | 44 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 148 m |
Terület | 32,74 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Farnad weboldala | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Farnad, (szlovákul Farná) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 1450 lakosából 1114 magyar és 314 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lévától 36 km-re délnyugatra a Kétyi patak partján fekszik.
[szerkesztés] Története
1156-ban Furnod néven említik először. Neve a régi magyar Forna személynévből származik, a barsi várispánsághoz tartozott. Egy 1283-as oklevélben Furnad alakban szerepel, 1848-ig az esztergomi érsekség birtoka volt. A 12. - 14. században helyi nemesek birtoka volt. Templomát 1295-ben említik először. 1311-ben Csák Máté serege pusztította el. 1561-ben pedig a török égette fel. A 16. században mezővárosként említik, azonban a kuruc harcokban ismét elpusztult. A 18. század első felében telepítették újra. 1715-ben szőlőskertje és 52 háztartása volt. 1755-ben 674 volt a lakosok száma. 1787-ben 178 házában 1153 lakos élt. 1828-ban 197 háza volt 1327 lakossal.
Vályi András szerint "FARNÁD. Népes magyar, és tót falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reforlmátusok, fekszik Nyér, Õlved, Malos, és Cséke faluktól nem meszsze, Bars, és Komárom Vármegyéknek szomszédságokban. Határbéli földgye jó, legelõje elég, fája épûletre, és tûzre, szõleje elég, és jó borokat hoznak, vagyonnyainak eladására alkalmatossága, mint Õlvednek, elsõ Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Farnad, magyar f., Esztergom vmegyében, Kéméndhez 2 órányira. Lakja 800 kath., 315 ref., 300 ágostai, s mindenik felekezetnek van imaháza. Határa fekete agyag s jó buzát terem. Van 2857 h. urb. szántóföldje, 138 1/2 h. rétje, 68 h. szõleje, s az uradalomnak szép erdeje. Birja az esztergomi érsek. " [2]
1910-ben 2082, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, kosárfonással, faárukészítéssel foglalkoztak. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1732-ben épült barokk stílusban.
- Református temploma 1787-ben, tornya 1804-ben, az evangélikus templom 1823-ban épült.
- Szőlőhegyén kitűnő borokat termelnek, számos borospincéjében ma is laknak emberek.
- A falunak népi együttese, tánccsoportja, asszonykórusa van.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Farnad Szlovákia térképén
- Alapinformációk
- Tourist-channel.sk
- E-obce.sk
- Az Új Szó cikke
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Lévai járás települései | |
---|---|
Léva (Levice) |