Szalatnya
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Szalatnya (szlovákul Slatina) község Szlovákiában a Nyitrai kerületben a Lévai járásban. 2001-ben 348 lakosából 195 magyar és 107 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Ipolyságtól 11 km-re északnyugatra a Selmec mellett fekszik.
[szerkesztés] Története
1245-ben Zalatna alakban említik először. A Szalatnyai család ősi birtoka, akik a 16. századig voltak birtokosok a településen. Később a csábági váruradalom részeként a Koháry család birtoka. A szalatnyai gyógyvíz a 18. században tette országos hírűvé a községet, mely ekkor már több Magyarországról szóló leírásban is szerepel. Savanyúvizét, mely az emésztőrendszerre és a légutakra volt kedvaző hatással a 19. század elején már Budapestre is szállították. 1830-ban például tizezer üveggel is palackoztak belőle. Fürdőjét 1804-ben birtokosa gróf Koháry Ferenc építtette, aki emeletes vendégfogadót, fürdőházat és más épületeket emeltetett, körülötte szép parkot alakított ki, ahol még egy táncterem is várta a vendégeket. A fürdőt a faluval diófasor kötötte öszze. A fürdőben élénk társadalmi élet folyt, ahol a magyar társadalmi élet több neves személyisége, mint például 1846-ban Petőfi Sándor és Jókai Mór is megfordult. Később a fürdő elveszítette korábbi jelentőségét és inkább helyi jelentőségűvé vált. 1910-ben 463, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetsségei
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század első felében épült barokk stílusban. Főoltára 17. századi barokk műalkotás.
- A település főként gyógyvizéről nevezetes.
[szerkesztés] Híres emberek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
A Lévai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Léva (Levice) |
|
