Málas
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Málas, (szlovákul Málaš) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Kis- és Nagymálas egyesítése. 2001-ben 562 lakosából 289 magyar és 265 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lévától 26 km-re délnyugatra fekszik. Kismálas, Peres és Alsóárma tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
1156-ban Malos néven említik először. Neve a magyar mál (hegy déli lejtője) főnévből származik. Gótikus templomát 1323-ban már említik. Az esztergomi érsekség, majd 1277-ig a honti váruradalom része. Ekkor IV. László az esztergomi prépostságnak adta, később a káptalané lett. 1274-ben Malas és Malos, 1286-ban Malws néven említik. 1290-ban Málasi Adorján itteni birtokát a káptalannal cserélte el. 1297-ben Kydymalusy, 1303-ban Puszta Malas, 1327-ben Mendscenthmalasa néven említik. A káptalanon kívül két nemes volt a birtokosa. Csák Máté halála után 1321-ben Károly Róbert király a falut hűségéért Tapolcsányi György ispánnak adta, az oklevél a települést Malas alakban említi. 1322-ben egy birtokvita során Bevd de Malas néven említik. 1333-ban birtokainak egy része az egri érsekségé lett. A 14. század során általában Bydy, Bewd illetve Bydy Malas alakban említik. 1527-ben Szapolyai János adomámylevelében Málast pusztaként említik. 1535-ben már két falut, Kis- és Nagymálast említenek. Kismálas ekkor pusztaság, Nagymálas a Málasy és Kálnay családok birtoka. 1537-ben Nagymálast Erdődy Kristóf szerezte meg. Későbbi birtokosai a Balogh, Hunyady, Foglár, Rainprech és Veress családok, akik egészen 1945-ig birtokolták a községet. 1600-ban 16 adózó portája volt a falunak. Kálvinista egyháza 1655-ben alakult és 1736-ban szűnt meg. 1720-ban 14 az adózók száma. 1828-ban 61 házában 397 lakos élt. A község központjában a mai kultúrház helyén állt egykor az Erdődyek kastélya.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Malas. Két falu Bars Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszenek Barshoz mintegy 3 mértföldnyire, földgyeik jók, fájok is van, szõlõ hegyek, legelõjök elég, keresettyek Esztergomban, a’ Dunán, és Szent Benedeken, ’s Léván." [1]
Fényes Elek szerint "Málas (Nagy), magyar falu, Bars vmegyében, Esztergom vmegye szélén: 386 kath., 21 ref. lak. Szántófölde jó minõségü; legelõje nagyon alkalmas a juhtenyésztésre. F. u. többen. Ut. posta Zeliz." [2]
A község postahivatala 1882-ben épült, a telefont 1911-ben vezették be. 1910-ben 691, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.
Alsóárma birtokosa a Kürthy család volt, 1536-ban mint elpusztult települést említik. 1657-ben 13 jobbágytelket említenek a források. 1663-ban újra kirabolta a török, de újjáépült. 1868-ban a Hunyadi család birtoka volt. 1902-ben Szandtner Sándor volt a tulajdonosa, akinek Alíz nevű lánya Malcomes báró hitvese lett. 1934-ben Hecht Imre lett a birtokosa, aki 1945-ig birtokolta.
Kismálas egykor önálló község volt, a török időkben azonban elpusztult és már nem építették újjá. A 18. században a Foglár család állattartás céljából gazdaságot létesített itt. 1891-ben Szandtner Sándor vásárolta meg, később dr. Forray Károly szerezte meg. 1929-ben házasság révén dr. Mihály Lajosé lett. 1920-ban részben felparcellázták, 302 hektárt pedig Weisz Ignác vett meg. A fennmaradó részt helyi és nagysallói gazdáknak adták el. Fényes Elek szerint "Málas (Kis), igen szép kis puszta, Bars vmegyében, N. Málas mellett. Szántóföldei mintegy 600 hold felé mennek, s termékenyek; rétje 60 holdnyi, legelõje 800 juhot könnyen kitarthat. Van egy jövedelmes korcsmája is. Lakja 70 magyar kath. F. u. Foglár Imre. Ut. p. Zseliz." [3]
Peres, más néven Alsóperes, vagy Vickó Peres az Erdődy család birtoka volt, akik a 19. század második felében szerezték meg a birtokot. A major később házasság révén Szentiványi Gábor birtoka lett. Az I. világháború előtt a Zweig családé, majd Schlessinger Leó szerezte meg, ezután fia birtoka lett. 1945 és 1948 között a Prokes család birtoka volt. A major 1975 körül szűnt meg.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Alsóárma 17. századi kastélyának romjai.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1875-ben épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Málas Szlovákia térképén
- Málas az Alsó-Garammente és Ipolymente honlapján
- E-obce.sk
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [3]
A Lévai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Léva (Levice) |
|
