Bát
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Bát | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Bars |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Polgármester | Jaroslav Kurej |
| Népesség | |
| Népesség | 1092 (2005) |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 231 m |
| Terület | 31,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Bát
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bát (korábban Asszonyvásár, szlovákul Bátovce, németül Frauenmarkt) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Lévai járásában. Elesfalu tartozik hozzá. 1922-ig járási székhely.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lévától 14 km-re északkeletre a Selmec partján fekszik.
[szerkesztés] Története
Területén már a történelem előtti időkben éltek emberek, ezt bizonyítja az a számos lelet, amely a régészeti kutatások során került itt elő. A kőkorszakból a lengyeli kultúra, valamint a vonaldíszes kerámiák népénel cserépmaradványai, a bronzkorból bronz használati tárgyak, szekercék kerültek elő. Bátot 1037-ben a bakonybéli Szent Móric kolostor alapításával kapcsolatban említi először írott forrás mint a kolostor birtokát. A hagyomány szerint Salamon király hadvezére "bátor" Opos alapította, innen ered a neve, mely névadója a nevezetes Báthory családnak. Első keresztelőkápolnája 1070-ben már állt, majd a 13. században felépült a templom is. Még ebben a században német telepsek érkeztek ide és mezővárosi rangra emelkedett. Következő említésekor 1086-ban Szent László király megerősíti a bakonybéli kolostort birtokaiban. A 14. században számos alkalommal történik említés a településről. 1320-ban Károly Róbert király az esztergomi érsekségnek adományozta. 1327-ben már német bányászok lakták. 1388-ra bányavárossá fejlődött. A 16. században már fejlett volt a báti kézművesség is, híresek voltak az itteni céhek. A 17. században török támadások érték. 1780-ban Hont vármegye egyik szolgabírói járásának székhelye.
Vályi András szerint "BÁT. Frauenmark. Batucze. Elegyes falu Hont Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik tót Bakának szomszédságában. " [1]
Fényes Elek szerint "Báth, (Frauenmarkt, Bátovce), tót m. város, Honth vgyében,, Selmecztől délre 4 órányira, egy kies kellemes vidéken. Kath. és evang. anyatemplomok, több uradalmi épületek; boltok, és nemesi curiák; vendégfogadó, postahivatal. Lakosai, kik hajdan németek voltak, 480 kath., és 685 evang. mennek; s a régi időkben jeles szabadságokkal éltek, sőt bányájok is volt, de ezeknek ma csak nyomai látszanak. Határja nagy és termékeny; szőlőhegye tágas, legelője elég; tölgyes, bikkes erdeje jó karban tartatik; országos és hetivásárjai mind marhára, mind gabonára nevezetesek. F. u. Eszterházy herczeg. " [2]
1910-ben 1318 lakosából 1021 szlovák és 260 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásának székhelye volt. 1943-ban Elesfalut csatolták hozzá.
A ma Báthoz tartozó Disznóspuszta (Kmetovce) egykor önálló község volt. 1312-ben említik először, amikor Zsemberi Ambrosius másfél ekényi itteni földjét lányának, Erzsébetnek adja. Birtokosai többek között a Szigethy, Horváthy, Turcsány, Dalmadi, Szmrecsányi és Stummer családok voltak. A 19. század közepén 160 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A falunak vizimalma is volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű. A 14. században gótikus stílusban építették át. 1730-ban barokkizálták, majd a 1787-ben szentélyét építették újjá. A gótikus oltár 15. századi táblaképei ma az esztergomi Keresztény Múzeumban láthatók.
- Evangélikus temploma 1873-ban épült neogótikus stílusban.
- A faluban egy 17. századi kúria és egy 1766-ban épült barokk kőhíd áll.
- Turistacsalogatók a báti borospincék.
- Határában fürdésre és sportolásra alkalmas tó található.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1753. január 16-án Haliczky András író.
- Itt született 1750-ben Hamaliar Márton evangélikus lelkész, költő, a selmeci líceum tanára.
- Itt született 1905-ben Hamaliar Ján Igor szlovák irodalomkritikus, történész.
- Itt hunyt el 1809-ben Csernyánszky Sámuel író, költő, műfordító.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Lévai járás települései
 |
|
|---|---|
|
Léva (Levice) |
|
