Fülek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Fülek (Fiľakovo) | ||
|---|---|---|
 |
||
| Fülek vára | ||
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Szlovákia |
|
| Kerület | Besztercebányai | |
| Járás | Losonci | |
| Kistérség | Nógrád | |
| Rang | város | |
| Alapítás éve | 1246 | |
| Polgármester | Agócs József | |
| Irányítószám | 986 01 | |
| Körzethívószám | 047 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 10395 (2006) | |
| Népsűrűség | 643 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Tengerszint feletti magasság | 190 m | |
| Terület | 16,18 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Fülek
|
||
| Fülek weboldala | ||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | ||
Fülek (szlovákul Fiľakovo) város Szlovákiában a Besztercebányai kerület Losonci járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rimaszombattól 30 km-re délnyugatra, a Cseres-hegység lábánál, a Béna-patak partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és a Füles nevű kincset találó kutyáról, más monda szerint várának építtetőjéről Fulkóról nevezték el. Történészek a kelta fulak (= rejtekhely) szóból, illetve az ókori Philecia névből magyarázzák, utóbbi egy 150 körül rajzolt térképen szerepel.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a vár környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Történészek szerint a vár helyén a 12. században már bizonyosan fából épített erődítmény állt. Várát valószínűleg a Kacsics nemzetség építtette 1241 előtt. A települést 1246-ban Filek, a várat 1262-ben Fylek néven említik először. A 14. század elején Csák Máté foglalta el, Károly Róbert serege 1320-ban ostrom alá vette, de csak 1321-ben került királyi kézre. 1348-ban Castrum Phylek alakban említik. A vár alatti település 1423-ban városi jogokat kapott. A vár a Perényi családé, a 15. század közepén a cseh vezér [[Giskra János|Giskra]] foglalta el, később Bebek Ferenc birtoka. A török időkben fontos végvár, 1554. június 16-án árulás folytán került török kézre. A török csaknem ötven évig sanyargatta a várból a környék lakosságát. 1593. november 27-én a császári sereg kemény ostrommal foglalta vissza. Jelentősége különösen Eger eleste után nőtt meg. 1615. május 4-én hatalmas tűz pusztította a várat és a várost, a károkat csak 1619-re állították helyre. Még ebben az évben Bethlen Gábor hadai foglalták el, a császári sereg 1621-ben foglalta vissza. A város a 17. században élte fénykorát, ekkor a felvidék egyik legfontoabb településeként egyszerre négy vármegye székhelye volt. Ekkor nyílt meg az evangélikus gimnázium, a várat is újabb védművekkel erősítik meg, fejlett az ipar és a kézművesség. 1678-ban visszaverte Thököly ostromát, majd 1682-ben a visszatérő Thököly erős török segítséggel mégis elfoglalta, majd felrobbantotta, azóta rom. Régen a várost is védőfal övezte, amelynek nyoma sem maradt, mivel a győztesek az egész várost a földdel tették egyenlővé. A 18. századtól mezőváros, majd a 19. századtól járási székhely lett. 1910-ben 2576, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásának székhelye volt. 1991-ben 10 451 lakosából 7064 magyar, 2956 szlovák, 344 cigány és 40 cseh volt.
[szerkesztés] Története, bővebben:
Nógrád és Gömör vármegyék találkozásánál, a vulkanikus hegykúpok egyikén állnak Fülek várának romjai, alattuk terül el a város. Bél Mátyás legendája szerint egy pásztor (akit Fileknek neveztek) és a kutyája (Füles) mesebeli kincset találtak, amiből később a várat építették. Egy másik legenda szerint Fulko lovag építtette mint védelmi létesítményt. Neve a kelta „Fulaku” (rejtekhely, mentsvár) latinosított „Filécia” változatából eredeztethetõ. Így szerepel Ptolemaiosz Kr. e. 150-ben készült térképén, a rómaiak számára fontos hadi illetve kereskedelmi utak kereszteződését jelölve. Az Agathodaemon által rajzolt (Kr.sz.150-ben) Kaudia Ptolemaia térképen fel van tüntetve egy Philecia nevű város, amit több történész a mai Fülekkel azonosít. Mint ahogy a megtalált műemlékek igazolják Fülek és környéke jóval az írásos emlékek előtt is lakott volt. Egyesek szerint a 12. században a mai vár helyén egy fából készült erődítmény állt, amelyben a várat úgy emlegetik, mint amelyik átvészelte a tatárjárást (mai helyesírásra átírva): "...Vártuk az egyház és szentatya segítségét, hogy a dunai átkelőkön szembe találjuk magunkat Krisztus nevének ellenségeivel. Végül a Duna befagyott és szabad utat kaptak felénk. Rossz szándékkal átjöttek a Dunán, hogy tökéletesítsék az ördög művét. De mi sokan voltunk fölfegyverezve és meghúztuk magunkat Esztergomban, Győrben,…, a másik oldalon pedig Pozsonyban, Nyitrán, Komáromban, Füleken és más erődítményekben." (részlet a „Magyarok a pápának“ című levélből). Egy, 1246. január 10-én kelt királyi oklevélben szerepel először Fülek, annak kapcsán, hogy a várat és tartozékait IV. Béla elkobozta akkori garázdálkodó urától, a Kacsics nembeli Folkustól (Fulkó), s odaajándékozza a Pok nemzetségből származó Móricnak. Fulkó a tatárjárás idején haranggal csalogatta magához a tatárok elől menekülőket, akiket aztán kirabolt és megölt. Tény, hogy meggyilkolta a rokonát is, amiért aztán a király (istenítéletként) párbajra ítélte, de hála a barátainak, kegyelmet kapott. Ennek ellenére folytatta a gonosztetteit; hamis érméket veretett, a királyt sértegette stb. A király mindezt megelégelve arra ítélte, hogy meztelenül párbajozzon egy harcossal. Fulkó azonban a börtöntársával megölte az őröket és megszökött. Magányosan élt, amíg öngyilkosságot nem követett el. A vár alatti települést 1255-ben említik a források, 1262-ben már anyaegyháza is volt. Fülek 1423-ban városi privilégiumot kapott. A várban sokan laktak (pl. Egyed mester, Csák Máté 1321 táján, Fonyi Balázs 1322, Konya 1354), míg 1453-ban Zsigmond király a Perényieknek adta bérbe. 1438-ban Erzsébet királynő tulajdonában van, aki 1440-ben megerősítteti katonai célokra. Mátyás király hada 1483-ban beveszi a már erődítménnyé emelt várat. Ezután a vár vezetésével Raskai Balázs lett megbízva, 1490-ben. A középkori Fülek, – a vár és a város – volt a királyé, a királynőé, bírta Csák Máté, volt királyi adomány és zálogbirtok, például a Perényieké, akiktõl Mátyás király erõvel vette vissza a korona birtokába. Mohács után megnőtt Fülek jelentõsége, akkori ura Bebek Ferenc megerõsítette a várat, de 1554-ben a török elfoglalta és 39 évig innen sarcolta a környék falvait, sõt a bányavárosokat is, amelyeknek a kapuja Fülek volt. Raskai Balázs lányát Bebek Ferenc vette feleségül és nászajándéknak a várat kapta. Bebek gondoskodik a várról és az olasz Alessandro da Vedano tervei alapján egy erős katonai erődítménnyé epíti át az addigi várat, 1551-ben. A régi vár egy középső várrésszel és két új ötszögalapú bástyával, valamint egy 6 méter vastag fallal bővült, amelyben ágyúkat helyeztek el. Továbbá hozzá építettek egy falat, amely körülvette az egész várat és két kör alakú bástyát, amelyeknek a feladata volt, hogy védelmezzék a vár alsó és középső területeit. Ez a két bástya 10 m mély árokkal volt körülvéve és csapóhídon keresztül lehetett bejutni. Végül - árulással - a törökök 1554. június 16-án bevették a várat. A törökök az elfoglalt területet az oszmán-birodalomhoz csatolták. Az ostrom után a hódítók megerősítették a várfalakat, s Musztafa Szokoli vezetése alatt török minaretet építettek, virágos és zöldséges kerteket, a karavánoknak istállókat, üzleteket, műhelyeket emeltek, valamint tökéletesítették a vízvezetéket és a kutakat. 1556 és 1557 között a várban: 49 janicsár, 177 lovas katona és 89 „aszab„ (gyalogos katona) tartózkodott. Ezek az adatok az 1568-1569-as évekre sem sokat változtak, azzal a kivétellel, hogy 56 ágyúst (topcsi) is kiképeztek. 1554-1593 között 10 bég váltotta egymást: Kara Hamza (1556-ig), Velidzan (1562-1564), Arszlán bég (1564), Mehmed (Mahmat 1575), Has(s)zán (1576), Mahmud (1579), Korkud (1579-1590), Ali (1591) és Juszuf bég (1593). Fülek hosszú időre a törökök alaptábora lett. Megőrizve maradt minden levél, amit Kara Hamza fekete bég írt a Zólyom-környéki falvaknak 1556. április 14-én. Részlet egy ilyen levélből: "Nektek városiaknak, akik a zólyomi vár alatt éltek írom és parancsolom, hogy döntsétek el, hogy fogtok-e adót fizetni vagy sem. Mert ha nem akartok, akkor tudjátok meg, hogy leigázom és porrá égetem városotokat, benneteket pedig rabszolgaságra ítéllek. Jól jegyezzétek meg, milyen közel voltam a városotokhoz és mennyi zólyomi katonának vettem a fejét… " (1591-es idézet) Értelemszerűen, a falvak inkább kifizették az adót. A törökök 1562-ben nyomultak be a murányi környékre. Ferhard Haszán bég leigázta Murány, Krasznahorka és Miskolc környékét is. Amikor 1580-ban a dobsinaiak nem voltak hajlandók adót fizetni, a bég 1584. október 14-én kirabolta, majd fölégette a várost és 350 embert elhurcolt. 1584-ben a füleki nyilvános piacon 2000 keresztényt adtak el rabszolgának nemre és korra való tekintet nélkül. Fokozatosan foglalták el a környező várakat. Habár Várgede ellenállt egy darabig (1560), de úgy mint Füleken ott is a törökök azt az időt használták ki, amikor a legkevesebben voltak a várban (1571). Már 1566-ban elfoglalták Hajnácskö várát, Várgedenek se maradt más választása, minthogy megadja magát. Viszont ebből a várból nem volt semmi hasznuk a törököknek, úgyhogy lerombolták. A salgói várat még 1554-ben elfoglalták, nemsokkal a a füleki ostrom után. Egyedül a somoskői vár maradt szabad, de az viszont 22 éven keresztül. Csak 1576-ban a somosi várkapitány Modolóczi Miklós rövid csata után adja föl a várat. A felszabadítás: A térség nemesei által támogatott cári hadsereg 1593-ban szánta el magát az ellencsapásra, azt is csak azért, mert az Oszmán birodalom ereje más térségekben volt koncentrálva. 1593. november 10-én Tieffenbach Kristóf vezetésével a cári hadsereget Fülekre helyezték. November 24-re pedig Pálffy Miklós 7000 katonával siet a cári hadsereg segítségére. A cári hadsereg megint csak azt az alkalmat használta ki, amikor nem volt jelen a vár kapitánya, Ofresszusz, és 4000 katona megtámadta a várat. A törökök csak nagy nehézségek árán tudtak ellenállni, de végül 1593. november 27-én visszavonultak a vár fölső részére ahol megadták magukat. Ezek után 300 török család maradt még önszántából a vár körül. Kisebb alakulatok minden nehézségek nélkül fölszabadították még a salgói és a somosi várat is. A vár fölszabadítása után 1598-ban Sorényi Mihály, 1599-ben pedig Honorius Tonhauser volt a várkapitány. A XVII. század Fülek fénykora. Ebben az időben politikai és katonai fellegvárnak számított. Ide menekültek a nemesek a veszélyeztetett területekről. Itt üléseztek Heves, Pest, Szolnok és Csongrád megye elöljárói. Nemcsak Nógrád, hanem a szomszédos hódoltsági területek székhelye, stratégiai fontosságú királyi végvár volt ekkor. A Habsburg-uralom ideje alatt mindennaposak voltak az egyes érdekcsoportok közötti viszályok, harcok, mégpedig Bocskai (1557-1606), Bethlen Gábor (1580-1629) és Rakóczi György (1593-1648) között. 1604-ben a cári hadsereg megpróbálta kiszorítani Bocskait a Felvidék keleti részéről. A felkelők egyik ága Redei (Rhedey) Ferenc (füleki várkapitány) vezetésével elfoglalják Gömört és Kishontot majd 1604 decemberében beérnek a füleki vár alá. Csakhogy a várat jól fölfegyverzett katonák őrzik, úgyhogy továbbmennek Krupina és Besztercebánya felé. 1605 márciusában a janicsárokkal együtt visszatérnek elfoglalni Füleket. A felkelés visszaszorításával 1607-től Bosnyák Tamás volt megbízva. 1615. május 4-én szörnyű tűz pusztította el a várat és a várost, de 1619-re rekonstruálni tudták. 1619 szeptemberében Bethlen Gábor felkelése idején a várost újra elfoglalták, ám belső viszályok miatt a császári hadsereg Szécsi György segítségével újra visszafoglalta Füleket és Szécsényt. Az akkori várkapitány, aki egyébként maga is Bethlen követője volt, segített bevenni a várat 1621. április 9-én a király részére. Egy nappal ezután meghalt és helyét Redei (Rhedey) Ferenc veszi át. Bethlen még próbálkozik a füleki valamint az érsekújvári vár bevételével (10 000 katonával), de végül föladja tervét. II. Ferdinánd király újra Bosnyákot teszi meg kapitánynak és 1630-tól a vár tulajdonosa Bosnyák Judit lesz. Fülek, mint Nógrád központja ezekben az időkben éli a virágkorát. Evangélikus gimnáziumot alapítanak, fejlesztik a kézművességet és az ipart. Egy közeli dombon (Vöröskőn) és Őrhegyen megfigyelő bástyákat emelnek Losonc irányába. A városban négy nagyobb építményt lehetett találni: monumentális evangélikus templomot, két harangtoronnyal és parókiával, római-katolikus templomot kolostorral, két török építményt, két fürdőépületet, iskolák és a gimnázium épületét, valamint további emeletes épületeket. A vár alatt működõ evangélikus gimnáziumot 1645-ben, Rákóczi György hadjáratai idején helyezték át Osgyánba. Valósághű terveket készített 1670-ben egy francia mérnök (Johann le Dentu) a városról. Sajnos ezen építmények többsége 1682-re nem maradt meg. Ezen építmények többsége 1682-re nem maradt meg. Érdekes lenne ásatásokat végezni a város mai területén. I. Rákóczi György felkelése idején az akkori várkapitány, Wesselényi Ferenc a királyi gárda oldalára áll. 1648-ban Rákóczi maghal és ezzel befejeződik a 30 éves háború. 1650 és 1664 között a kapitány Wesselényi Ádám, viszont a főkapitány 1657-től I. Koháry István. 1652-ben a vár katonai állományát 197 német gyalogos, 300 huszár, 150 hajdú és 25 ágyús képezte. Az 1667-es évben a cár hűséges követője, II. Koháry István lett a várkapitány. 1672-ben megerősítteti a várat, mintha megérezte volna, hogy szükség lesz rá. Az ő kapitánysága alatt egy másik felkelés van készülőben, mégpedig gróf Thököly Imre vezetésével. Az oszmán-birodalom, amely mellesleg a Habsburgok legnagyobb ellensége volt, Thököly segítségére hatalmas hadsereget küld de úgy, mintha a vár védelmére küldené. Ezt Thököly kihasználva átpártol a törökhöz. A török-kuruc csapatok 1678-ban támadták meg Füleket, de sikertelenül. 1682-ben még egyszer megpróbálják, ekkor viszont meg lett pecsételve a város sorsa. Ugyanabban az évben, augusztus 22-én az első török-kuruc alakulatok körülvették a várat és számuk napról napra csak nőtt. Megkezdődött az ostrom. A füleki vár értékét bizonyítja az is, hogy egy hatalmas sereget küldött Thökölynek a török szultán. Összesen 60000 katona ostromolta a várat (Bél Mátyás szerint 100 000). A várvédők száma 4000 volt, város lakosságát is beleértve. Thökölyék 20 000 tallérral lefizettek egy Braka András nevű parasztot, hogy gyújtsa fel a házát. Az őröknek kellett volna jelenteniük a tüzet és ezalatt támadták volna meg a várat. Ám a várkapitány ezt megtudta, Brakát felakasztatta és négyfelé vágatta. Az ostromot Mikes Mátyás szemtanú naplója alapján rekonstruáltuk: szeptember 3-a hajnalán hullottak az első gránátok a várra. Reggel fél hatra a városnak több részét tűz borította, kilencre pedig már az egész város lángolt. Szeldi pasa északról, Ibrahim pasa pedig a keleti részről bombázta a várat. A város és a vár déli oldaláról Apafy Mihály és Teleki Mihály generálisok támadtak. Koháry beljebb húzódott a várba. Csata csatát követett és a védekezők egyre fáradtabbak voltak. Amikor már a kimerültség határán voltak Petróczi, Szirmay és Kezer fölszólították Koháryt, hogy adja föl a várat. A vár segítségére siettek Nácsy, Csont és Kakukk Gergely alakulatai is. Az esély a vár megmentésére napról napra csökkent, ezért a vár legénysége háborogni kezdett. Viszont a kapitány, mint aki vak, nem akarta észrevenni, hogy a legénység már nem bírja erővel. Csak akkor eszmélt föl, amikor le akarták őt dobni a várfokról. Ennek ellenére Koháry a várat soha nem akarta föladni és akár a saját testével is védte volna. Akarata ellenére két hét múlva, 1682. szeptember 10-én a legénység mégis föladta. A törökök felrobbantották az egész várat a győzelem jeléül (vagy valami másért). Az egész város a földdel tették egyenlővé. Fontos iratok és levelek égtek el, valamint a legtöbb városi épület. 1682. szeptember 16-án Ibrahim pasa levelet küldött Thökölynek, amelyben kinevezi a birodalom királyának. A szultán is elküldte neki a királyoknak járó szimbolikus jeleket: palástot, kardot, buzogányt, zászlót és a koronát. Thököly az utolsó pillanatban viszont meggondolta magát és nem fogadta el a kinevezést. Továbbra is „csak“ a birodalom urának tartotta magát. A várost annyira lerombolták, hogy csak hosszú idő múlva és sok munkával tudták újjáépíteni. Habár a várat már nem is, de sikerült felhúzniuk egy kastélyt. 1696-ban már csak 24 nemesi ház, 8 rangos katonai, 13 katonai ház és egypár bódé a szegényeknek és az özvegyeknek állt. Fülek történelmi szerepe itt véget ért. Bitokosa Koháry István utóbb magasra emelkedett a ranglétrán, sőt költőként is jeleskedett, 1725-ben római katolikus templomot építtetett Füleken. A ma is álló barokk épület, fõleg belsõ berendezése révén, értékes műemlék. A mellette lévő ferences rendház vele egyidős. A ferencesek jelenléte Füleken 1513-tól - kisebb megszakításokkal - folyamatosnak mondható. Ugyancsak XVIII. század eleji a ma már omladozó Koháry–kúria. A füleki Koháry-uradalom később, házasság által Coburg hercegé lett. Füleken és környékén voltak birtokai a Berchtold és Czebrián grófoknak is. Az előbbiek barokk kastélya utóbb a Stephani, majd Herold családé lett. Jelenleg a gimnáziumnak ad otthont. A klasszicista Czebrián-kúriában ma orvosi rendelõ van. 1845-ben Petõfi felrótta a fülekieknek a savanyú bort és azt, hogy a vár vérrel öntözött köveivel töltik fel az utcákat… A mesteremberek és szőlőtermesztők csendes kis városa a századfordulóra ipari központtá fejlődött a téglagyár és főleg az 1908-ban alakult zománcgyár révén. Ez utóbbi túlélte a 30-as évek gazdasági válságát is. 1945 után KOVOSMALT n.v. néven a járás legnagyobb ipari üzeme volt (5000 főt alkalmazott) a rendszerváltást követő széthordásáig. Az ásatásokat Kalmár dr. a vár középső részével kezdte. A következőkben a fölső udvaron 6 helyiséget tanulmányozott át. Kitisztította a gabona tárolására használt helyiséget és egy kemencét, amelyben valamikor kenyeret sütöttek. A vár középső részén egy víztározót, egy kutat és 3 ágyúállást kutattak át. Északnyugati részén cserépedény-kiégető kemencét találtak. Az ásatásokat a háború szakította félbe. Leletek: az ásatások alkalmával a várban számos kerámiacserepet találtak, amelyek valószínűleg edényekből, poharakból és kályhákból valók. Továbbá találtak még: pipákat, kalapácsot, fúrókat, baltát, csákányokat, kaszát, lapátot stb. A fontos leletek közé tartoznak még: különböző kések, kőműveskanál, étkészletek, ollók, török mécsesek. A személyes leletek közül talán az ékszereket és az érméket érdemes megemlíteni. Fegyvereket szintén találtak: ágyúgolyó-maradványok, török kopjahegyek, harci balták, bárd, lándzsa, szablya, török jatagánok és puskacsövek, vas- és ólom puskagolyók és a hozzájuk tartozó formák, amikben kiöntötték őket. Tömérdek mennyiségű ágyúgolyót is találtak, valamint az ágyú tisztításához szükséges kellékeket, amelyek ma a krasznahorkai múzeumban tekinthetők meg. A lovasságtól főleg patkók maradtak fenn. A világháború után Budapestről a Pozsonyi Nemzeti Múzeumba szállították át a leleteket, ahonnan azok az evidálás után, Fülekre kerültek. A vár rekonstruálását a '70-es években kezdték el. Felújították az ún. Bebek-tornyot, ami egyébként a legjobb állapotban maradt meg, az óratoronyot és az ágyúk helyét, a vár középső részén. Szükséges lenne a Perényi-bástya és az őrtorony rekonstuálása is. Érdemes lenne teljesen rendbehozni óratornyot és befedni, hogy ne menjen még jobban tönkre. Felújítás alatt állnak a fából készült lépcsők is, bár gyakran vandalizmus áldozatává válnak. A vegetáció, a kis fák gyökerei és a gaz szintén komoly károkat tehetnek a vár egyes részein. A vár 1993 óta látogatható.
1999. szeptember 8-án a város a Cseres-hegység tájvédelmi körzet közreműködésével megnyitott a várban egy tanösvényt, amely nemcsak a vár történelmét, hanem a várhegy figyelemreméltó geológiai múltját is feltárja látogatói előtt.
[szerkesztés] Fülek történelmi elnevezései
1246 Filek, 1262 Fylek, 1348 Castrum Phylek, 1385 Oppidum Fylek, 1528 Filekwar, Vilk, Villagkk, Vieleck, Filekinum, 1684 Villeck, 1685 Filleck, 1742 Filek, 1786 Fülek, Filakowo, 1863-1913 Filekow, 1920 Filakovo (csehül), 1938-1945 Fülek, 1948-1990 Filakovo (csehül), 1991-től Fil'akovo (szlovákul) és Fülek (magyarul).
Idegen nyelveken: Filek, Fileek, Phylek, Fylek, Villeck, Fileck, Filleck
[szerkesztés] Nevezetességei
- A város feletti bazaltkúpon állnak várának romjai.
A füleki vár tornya
- Ferences temploma és kolostora 1513-ban épült, 1682-ben a várossal együtt megsemmisült. 1694 és 1727 között építették újjá barokk stílusban. Ma is híres búcsújáróhely.
- A Coburg-kastély 17. századi barokk stílusú.
- A Koháry-kúria a 18. század első felében épült a korábbi Báthory-kúria alapjain.
- A Cebrián-kúria 1847-ben épült klasszicista stílusban.
- A városi múzeum épületét a 18. század elején húzták fel. Eredetileg elemi-, majd népiskola volt. 1994-óta múzeum, amelyben elsősorban a város helytörténete tekinthető meg.
[szerkesztés] Kulturális élet
- A Pro Kultúra férfikar 1920-ban alakult meg Magyar Dalkör néven.
- Melódia Női Kar. Az énekkar 1978-ban alakult.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Fülek honlapja
- Fülek vára (szlovák nyelvű leírás sok képpel)
- A füleki gimázium honlapja
- Alapinformációk
- Fülek Szlovákia térképén
- Fülek ismertetője (szlovákul)
- Tourist-channel.sk
- Fülek vára (angolul)
- Füleki Polgár Info - független hírportál
- Fülek.lap.hu - linkgyűjtemény
- A füleki vár
- Rézkarc 1600-ból. (W. Dilicha)
- Kép 1593-ból. (J. Sibmachera)
- Rézkarc a 17. századból. (W. Dilicha)
- Rajz 1687-ből a várról.
- Rajz a várról – amikor még teljesen ép állapotban volt:
- A vár tömbje egy metszeten
- A vár felülnézeti alaprajza egy 1972-es felmérés nyomán
- A vár és a város területén elterülő nagy alsóvár alaprajza a 17. században
- A vár, az alsóvár és a nagy kiterjedésű város elhelyezkedése
- Fülek vára és városa egy távlati képen, ahogy egy 17. századi rajzon ábrázolták
- A vár makettje az erődítmény fénykoráról (1670-ben)
- Néhány kép a vár mai állapotában (távolról)
- A vár „hátsó” oldala
- Az öregtorony
- Kitekintés a várból
- További képek
- Kastélygimnázium
