Budaszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Budaszállás
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Losonci
Rang	község
Polgármester	Marian Čerpák
Népesség
Népesség	284 (2005)
Népsűrűség	16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	636 m
Terület	17,30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budaszállás
é. sz. 48°28′ k. h. 19°29′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Budaszállás (1899-ig Buda-Lehota, szlovákul Budiná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. 2001-ben 338 lakosából 337 szlovák volt.

[szerkesztés] Fekvése

Losonctól 20 km-re északnyugatra fekszik.

[szerkesztés] Története

A falu a 14. században keletkezett, 1393-ban "Brtolehutaya" alakban említik először. 1467-ben "Budalehota" néven tűnik fel a forrásokban. A divényi váruradalom része volt. 1554 és 1594 között a török hódoltság része, a szécsényi szandzsákban. 1720-ban 15 adózó háztartása volt. 1828-ban 84 házában 727 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, teknővályással foglalkoztak.

Fényes Elek szerint "Buda-Lehota, tót falu, Nógrád vgyében, egy magas hegyen, Detva zólyommegyei helységgel határos, ut. p. Vámosfalva. Határa 3574 hold, mellybõl urbéri beltelek 52, szántó 444, rét 111, lakosok kezein lévõ irtványok szántóföld 508, rét 202, majorsági erdõ 2058 hold. Földje könnyû, de igen köves, õszi gabona itt nem vettetik, hanem tavasz-buza, rozs, leginkább árpa, zab, burgonya, pohánka, kender és kevés len. A lakosok nyáron át sok juhot tartanak, s éjjel ezeket kosarakban hálatván, illy módon jól megjavitják ugarföldjeiket. Sok juhturó, s durva posztó készül itt. Lakja 569 kath., és 548 ágostai, az elsõk a divényi, az evang. a polichnai anyaegyházhoz tartozván. Egyébiránt e falu illetõleg két helységet képez, egyik az emlitett hegyen levõ, másik 1 órai távolságra a tanyatelep, 62 elszórt festõi fekvésû tanyával. Az irtványokon találtató számos fris források egy patakot képeznek, melly egy malmot hajt, – de a hegyen fekvõ helység is jó izû vizekkel bõvelkedõ kutakban nem szûkölködik. A falu felett emelkedik egy nagy Jesten nevû szarvcsillámos homokkõbõl álló kopasz hegy, mellynek tetejérõl Gács vára, Losoncz, Divény, Nógrádnak és Gömörnek sõt Zólyomnak is számos falui, és pusztái is láthatók, mi leirhatlan szép kilátást enged. Birják a divényi uradalom, b. Orczy Józsefnõ, Szentiványi család, Petrovay Farkas, Rakovszky, Csillom Antal, b. Prónay Ágnes, b. Kemény Dienes, gr. Eszterházy Ferencz, gr. Keglevich Gábor." ^[1]

1910-ben 1478, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott. 1940-ben nagy tűzvész volt a községben, melyben 36 ház leégett. Lakói részt vettek a [szlovák nemzeti felkelés]]ben, támogatták a partizáncsoportokat. 1945. január 24-án a németek megszállták a falut és 19 embert, köztük 9 szovjet partizánt kivégeztek.

[szerkesztés] Nevezetességei

Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1809-ben épült.
A II. világháború áldozatainak emlékműve 1961-ben készült.
A szlovák nemzeti felkelés emléktáblája.