Pécs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A településen világörökségi helyszín található

Koordináták: é. sz. 46°4′15’’, k. h. 18°13′59’’46.0708333333, 18.2330555556

Pécs
Pécs címere Pécs zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Kistérség	Pécsi
Rang	megyeszékhely megyei jogú város
Polgármester	Tasnádi Péter (MSZP)
Irányítószám	7600-7636
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	156 649 (2007)
Népsűrűség	962,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	162,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pécs
é. sz. 46°4′15’’, k. h. 18°13′59’’46.0708333333, 18.2330555556

Pécs ( Kiejtése magyarul, horvátul Pečuh, németül Fünfkirchen, szerbül Печуј, Pečuj, törökül Peçuy – ejtsd: Pecsuj, a középkorban latinul Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul Sopianae) megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, Baranya megye székhelye.

Barátságos éghajlata, zegzugos utcácskái, a belváros bőven termő fügebokrai, a Mecsek-oldal gondozott kertjei, a megújuló Sétatér, a város nyáresti pezsgő társasági élete sajátos mediterrán hangulattal ajándékozzák meg a várost. A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.^[1]

A püspökséget közel ezer éve, 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.^[2]

A 150 éves török hódoltság után – e korszak gazdag építészeti emlékeinek megőrzésére nagy figyelmet fordított a város –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.^[3]

Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Svábok, horvátok, szerbek, romák és magyarok ma is békében élnek egymással.

A város 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz.

Tartalomjegyzék 1 Nevének eredete 2 Földrajza 2.1 Fekvése 2.2 Éghajlata 3 Története 3.1 Az ókori római és a kora középkori város 3.2 A város a középkorban 3.3 Pécs a török uralom idején 3.4 A város újjászületése 3.5 19. század 3.6 20. század 3.7 A rendszerváltás óta 4 Címere 5 Közigazgatás 5.1 Városrészek 6 Népesség 6.1 Lélekszámváltozás 6.2 Nemzeti kisebbségek 7 Gazdaság 8 Közlekedés 9 Kultúra 9.1 Színházak 9.2 Oktatás 9.2.1 Múzeumok 9.2.2 Egyéb művelődési intézmények 9.3 Kulturális események 10 Turizmus 10.1 Templomok, vallási épületek 10.2 Egyéb látnivalók 11 Sport 12 Híres emberek 12.1 Pécsett születtek 12.2 Pécsett éltek vagy élnek 13 Idézetek Pécsről 14 Testvérvárosok 15 Érdekességek 16 Lásd még 17 Források 18 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Nevének eredete

Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: 'mocsár') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. Ez a korábbi feltételezés akkor igazolódott,^[4] amikor 1980 táján építkezések során a régészek feltárták Sopianae déli városrészének romjait.^[5]

A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal).^[6] A Pécs név bizonyára horvát eredetű. A peć közszó, meg a belőle alakult helynév is a „kemence, kályha, magános szikla” jelentést őrzi. (Lásd még: Pest nevének eredetét!) Némelyek török vonatkozásokra gondolnak. Más vélemények szerint egy „öt” jelentésű indoeurópai számnévre mehet vissza, de nyelvi hovatartozása közelebbről nem határozható meg.^[7] Van egy város Koszovóban, aminek szerb neve Peć.

A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt. Ennek korábbi előzménye a Quinque Basilicae („öt bazilika”) változat volt, amely már egy 871-es frank dokumentumban szerepel. Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalt. A német Fünfkirchen és a szlovák Päťkostolie (mindkettő jelentése „öt templom”) a latin mintát követi.

[szerkesztés] Földrajza

[szerkesztés] Fekvése

Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét.^[8]

A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab-hegy 592 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 535 m.^[9] A településrészek átlagosan 200-250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Szabolcsra, Vasasra és Somogyra is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny sávra húzódott vissza. Az erdősült részek általában 300 méterről indulnak. A Mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket a vasút alatt K-NY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti végül a Dunába.

[szerkesztés] Éghajlata

Éghajlati táblázat

	Jan	Feb	Már	Ápr	Máj	Jún	Júl	Aug	Szep	Okt	Nov	Dec	Év
Legmagasabb középhőmérséklet (°C)	1,6	4,8	10,3	16,0	20,9	24,0	26,3	25,9	22,3	16,6	8,8	3,4	15,1
Legalacsonyabb középhőmérséklet (°C)	‑4,0	‑1,7	1,6	6,0	10,5	13,6	15,0	14,7	11,7	7,0	2,2	1,7	6,2
Csapadékmennyiség (mm)	39	32	38	55	63	84	61	63	47	37	56	44	619
Esős napok száma	7	6	7	8	9	10	7	7	6	6	8	8	89
Forrás: Meteorológiai világszervezet (World Meteorological Organization)

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Az ókori római és a kora középkori város

A legrégebbi régészeti leletek a térségben 6000 évesek. A vonaldíszes kerámi népe lakta ezt a környéket először, Magaslati településük a Makár-hegy fensíkján terült el. A rómaiak előtt illírek és kelták laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr.u első század második felében mikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot csak késöbb kapott Hadrianus császár uralkodása idején(117-138) A név a mocsarat jelentő kelta „sop” szó többes számából eredhet.^[10]

Sopianae központja ott volt, ahol ma a Postapalota áll. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak. Mikor Pannóniát négy részre osztották, a 3. század végén Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett a Valeria nevű kerület fővárosa.^[11]

A 4. század első felében itt is elterjedt a kereszténység. Az első keresztény temetők a városban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a székesegyház áll.^[12]

A század végére a barbár betörések és a hunok hódításai következtében a rómaiak hatalma gyengült a térségben.^[13] Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. Egyházi szempontból a salzburgi püspökséghez tartozott.

A kora középkorban egy salzburgi dokumentum említi először a várost Quinque Basilicae („öt székesegyház”) néven, 871-ben. A név arra utal, hogy a város templomainak építésekor öt ókeresztény kápolna köveit használták fel.

[szerkesztés] A város a középkorban

A honfoglalás után nem Pécs, hanem a közeli Baranyavár lett az újonnan megalapított Baranya vármegye központja, Pécs azonban fontos egyházi központ, püspöki székhely volt. Latin nyelvű dokumentumok Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget.^[14]

Orseolo Péter magyar király építtette a pécsi székesegyházat, mely végül temetkezési helye is lett. 1064-ben Salamon király itt ünnepelte a húsvétot, miután kibékült unokatestvérével, a későbbi I. Géza királlyal. A rákövetkező napon a székesegyház leégett. Ezután épült a ma is létező székesegyház.^[15]

A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. A városban több szerzetesrend is megtelepedett, elsőként a bencések 1076-ban. 1181-ben már kórház állt a városban. Az első dominikánus kolostor 1238-ban épült Pécsett.

Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, alkancellárja, Vilmos pécsi püspök tanácsára. Ez volt Magyarország első egyeteme. V. Orbán pápa által kiadott alapító oklevele nagymértékben hasonlít a bécsi egyetemére, kijelenti, hogy az egyetemnek a teológia kivételével minden tudomány oktatásához joga van.

1459-ben Janus Pannonius humanista költő lett Pécs püspöke; ő tovább erősítette a város kulturális jellegét.^[16]

[szerkesztés] Pécs a török uralom idején

A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset, lemészárolták a lakosságot, és felégették a várost.

Az ország véleménye megosztott volt abban a tekintetben, ki legyen a magyar király. Pécs városa Habsburg Ferdinándot támogatta, Baranya vármegye többi része azonban Zápolya (Szapolyai) Jánost. 1527 nyarán Ferdinánd legyőzte Zápolya seregeit, és november 3-án megkoronázták. Ferdinánd megjutalmazta a várost hűségéért, felmentette az adózás alól, és ezzel lehetőséget nyújtott a város újjáépítésére és megerősítésére.

1529-ben a törökök újra elfoglalták Pécset, és Bécs ellen vonultak. A törökök kényszerére a város elfogadta Zápolyát királynak, aki azonban nem sokkal ezután, 1540-ben meghalt. 1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát, és utasították Izabellát, Zápolya özvegyét, hogy adja nekik Pécset, amely stratégiai fontossággal bírt. Pécs lakói az ellenállás mellett döntöttek, sikeresen meg is védték a várost, és hűséget esküdtek Ferdinándnak, aki eleinte segítette a várost, később azonban tanácsadói javaslatára inkább Székesfehérvárra és Esztergomra összpontosított. Pécs lakói tudták, hogy Ferdinánd segítsége nélkül nem tudják tartani a várost, ezért 1543 júniusában önként megnyitották a kapukat az oszmán sereg előtt.

Miután elfoglalták az oszmán hódítók, megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset. A templomokat mecsetté alakították (törökül cami, ejtsd dzsámi – két dzsámi ma is áll, de az egyik már keresztény templom lett), török fürdők, türbék épültek, Korán-iskolákat alapítottak (medresze), a tettyén szufi kolostort is építettek (tekke). Pecsuj (Pécs) jelentős balkáni kereskedővárossá alakult, aminek szépségét a híres török utazó, Evlija Cselebi Isztambulhoz hasonlítja. Kiemeli a tiszta vízű patakok jelenlétét és fontosságát a városban. Mint gazdag oszmán kereskedőváros, Pécs száz éven át a béke szigete volt a körülötte forrongó háborús zűrzavarban.

1664-ben Zrínyi Miklós seregei Pécshez értek. Zrínyi tudta, hogy ha be is veszi a várost, nem tudja tartani, olyan mélyen volt bent oszmán területen. A Mecsekről mozsárágyúkkal lövette szét, majd kifosztotta és felégette; a várát viszont nem sikerült bevennie. A középkori Pécs ezzel el is pusztult. (lásd: bővebben Pécs ostromáról)

Buda felszabadítása után (1686) a keresztény sereg Pécs felszabadítására indult. Az elővéd be is tört a városba, és kifosztotta. A törökök látták, hogy nem fogják tudni tartani a várost, ezért felégették, és behúzódtak a várba. Badeni Lajos serege október 14-én elfoglalta a várost és lerombolta a várba vezető vízvezetéket. A várban rekedt törököknek így nem volt más választásuk, október 22-én feladták a várat is. A városban haditörvényszék uralkodott, Karl von Thüngen parancsnok irányítása alatt. A bécsi udvar először el akarta pusztítani a várost, de később úgy döntött, megtartja, hogy ellensúlyozza a még mindig török kézen lévő Szigetvár befolyását.

[szerkesztés] A város újjászületése

A város lassan újra fejlődésnek indult, de korábbi pompáját többé soha nem érte el. A fejlődést tovább lassította az 1690-es években kitört két pestisjárvány.

1688-ban a dél-német tartományokból telepesek érkeztek a városba az elmenekült és legyilkolt lakosság pótlására. Az elkövetkezendő időkben Pécs népességének körülbelül egynegyede volt magyar, a többiek németek, illetve délszlávok voltak. A fallal körülvett belvárosba jellemzően német lakosság költözött, a délszlávok a falon kívüli külvárosokban telepedtek le, míg a magyar kisebbség nagyrészt a város környéki szőlőhegyeken lakott. Pécs nem támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, ezért II. Rákóczi Ferenc seregei 1704-ben kifosztották a várost.

A 18. században fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak, a török-balkáni hagyományoknak köszönhetően folytatódott a bőrfeldolgozás, új városháza épült, megindult a kereskedelem és a német telepeseknek köszönhetően virágzott a szőlőtermesztés. A város szeretett volna megszabadulni hűbérurától, a pécsi püspöktől és szabad királyi várossá válni. Klimó György püspök ebbe bele is egyezett volna, azonban Róma megtiltotta neki. Klimó püspök rendkívül felvilágosult ember volt, az első nyomdát is ő alapította 1772-ben. Mária Terézia úgy tett eleget a pécsiek kérésének, hogy 1777-ben, mikor a püspök meghalt, szabad királyi város rangra emelte Pécset, még mielőtt az új püspököt kinevezték volna. Pécs szabad királyi város 1780. január 21-től. Klimó nevéhez köthető 1774-ben az ország első nyilvános könyvtárának létrehozása, melyhez mintegy 3000 könyvet a püspöki könyvtárból adott át.

A kőszén bányászata már a 18. század végén elindult. Az 1770-es években jelentős szerepet játszott Pécs történetében Klimó György püspök, azzal, hogy nyomdát alapított, létrehozta a püspöki könyvtárat és megalapította az ország első leányfelsőiskoláját. A könyvtár anyaga ma a Pécsi Egyetemi Könyvtár állományát gazdagítja. Mária Terézia Pécs városát 1780-ban szabad királyi város rangra emelte. Az 1787-ben II. József által elrendelt első népszámlálás szerint a városban 1474 ház állt, melyekben 1834 család lakott. Összesen 8853 lakosa volt a városnak, ebből 133 pap és 117 nemes.^[17]

1785-ben a Győri Akadémia Pécsre költözött, és az idők folyamán jogi akadémiává alakult.

[szerkesztés] 19. század

1839-ben felépült a város első kőszínháza. 1848-ra 1739 ipari munkás élt Pécsett, a manufaktúrák némelyike országszerte ismert volt. A vasgyár és a papírgyár a kor legmodernebbjei közé tartozott, cukorgyár, bőrgyár, dohánygyár és sörgyár is épült. Ekkor jött létre a híres Zsolnay porcelángyár, melyet I. Ferenc József két alkalommal is meglátogatott.^[18] Jelentős volt a szénbányászat. A városnak ekkor 14 616 lakója volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva. 1849 januárjában Habsburg-csapatok foglalták el.

A kiegyezés (1867) után Pécs gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb városa. 1867-től vasút kötötte össze Barccsal, 1882 óta Budapesttel is. A barcsi, mohácsi és budapesti vasútvonalak új lendületet adtak a város fejlődésének.

[szerkesztés] 20. század

Az I. világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A háború után az elcsatolt Pozsonyból az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözött, ami máig tartó lendületet adott a város szellemi fejlődésének.

A II. világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott. A várost csupán egy kisebb bombatámadás érte a vasútállomás környékén.

A háború után addig soha nem látott mértéket öltött Pécs fejlődése. A város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Hatalmas méreteket öltött a bányaipar fejlesztése, az országban egyedül Pécsen bányásztak a vas- és acélgyártás számára nélkülözhetetlen kokszolható feketeszenet. Ezen túl a 60-as évek elején megkezdték az uránérc kitermelését, a 80-as évekre 5 bányaüzemben. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. Az 1980-as években már 180 000 lakója volt.

[szerkesztés] A rendszerváltás óta

A rendszerváltás utáni idők Pécset érzékenyen érintették, az ipari üzemeket a gazdaságtalanságra hivatkozva szinte kivétel nélkül bezárták, az új ipartelepítések jelentéktelen szinten maradtak a korábbiakhoz képest, a munkanélküliség hatalmasra nőtt. Az 1990-es években a délszláv háború közelsége a turizmust is jelentősen visszavetette.

Pécs manapság fellendülőben van. Pécs repteréről nemzetközi repülőjáratok indulnak közép-európai országokba.^[19] Pécs nyerte el 2005. október 19-én a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címet (megelőzve Miskolc és Eger városát), melyek keretében hatalmas projektekkel látott neki a város önkormányzata a fejlesztésekhez. A Pécsi Országos Színházi Találkozó (közismert nevén POSZT) immár az ország egyik legjelentősebb kulturális eseménye. Az Ókeresztény sírkamrákat az UNESCO már a világörökség részeként jegyzi. Épülőben van az M6-os autópálya, mely Pécset Budapesttel köti össze.

[szerkesztés] Címere

Az 1780. évben Mária Terézia által adományozott, szabad királyi városi statust biztosító szabadalomlevél közepén lévő címer, két változatban - címerpajzs és a nagycímer - használható.^[21]

A címerpajzs: "... a pajzs kék színű, melynek zöld alsó részéből három hegycsúcs emelkedik ki. Ezek egymástól elkülönülnek. A középső, mely a város felé fekszik, a Mecseknek nevezett hegyet ábrázolja és egyszerű arany koronával van ékesítve. Ennek tövénél a nevére való utalással látható ugyanaz a szabad és királyi város, melyet fal vesz körül, négy sarkánál ugyanannyi tárt kapu, csúcsos tornyocskákkal, piros tetőzettel. Feltűnő az ötödik, a középen lévő székesegyház tornyának arannyal és szabályos rendben elhelyezett ablakainak rajzával díszített építménye. Jobb oldalról az Aranyhegy nevezetű, bal oldalról a másik hegy, a Tettye látszik, melynek tövéből ugyanazon nevű folyócska csörgedezik, zöld réten át.

A bal oldali csúcsos tornyocska vidékéről aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A felső részen egyik oldalról arany színű hatágú csillag, a másik oldalon ezüst színű felkelő hold tündököl. A pajzs homlokrészén felül van elhelyezve, nemesebb színnel festve, a mi különleges kegyelmünkből a legfenségesebb császárnak, a mi legdrágább fiunknak és a mi saját kezdőbetűink I(osephus) II.M(aria) T(heresia) olvashatók."^[22]

A nagycímer a címerpajzson kívül az alábbiakat is tartalmazza: "Az egész pajzsot egyszerű arany korona fedi, kétoldalt oszlopok szerepét betöltő alakok állnak egymással szemben. Innét a hűség, arany mellvértben, kék tógában, hátul lebegő, skarlátszerű uszályban öltözötten. Lábainál homályos foltokkal tarkázott fehér kutya hever, melynek nyakát piros örv veszi körül. Amonnét az ipar, hosszú fehér ruhába öltözötten, mely felett a másik, a rövidebb mínium színű. Zöldes uszály a bal vállán átvetve. Baljában ásót tart, lábainál aranyozott méhkas helyezkedik el, felül négy méhecske röpköd. Két oldalról egymással szemben az alakok a pajzsot tartják.^[23]

[szerkesztés] Közigazgatás

[szerkesztés] Városrészek

Zárójelben a népességszám található (2001-es népszámlálási adatok)^[24]. Ehhez hozzáadódik még a csatolt falvak lakossága (6070 fő).

Belső városrészek (36 184)
Belváros	Budai városrész	Diós	Havihegy	Ispitaalja
Piricsizma	Siklósi városrész	Szigeti külváros
Mecsekoldal városrészei (31 421)
Bálics	Csoronika	Daindol	Donátus	Gyükés
Makár	Mecsekoldal	Patacs	Pécsbánya	Rácváros
Rigóder	Rókusdomb	Szentkút	Szentmiklós	Szkókó
Ürög	Zsebedomb
Nyugati kereskedelmi övezet, Meszes és Uránváros részei (27 894)
Fogadó	Kovácstelep	Meszes	Szabolcsfalu	Uránváros
Pécs dél városrészei (59 662)
Árpádváros	Balokány	Basamalom	Bolgárkert	Északmegyer
Füzes	Gyárváros	Kertváros	Málom	Megyer
Nagyárpád	Postavölgy	Tüskésrét	Újhegy
Csatolt falvak (6070)
Hird	Somogy	Vasas

[szerkesztés] Népesség

Hosszú időn keresztül a város lakossága az országos átlagnál dinamikusabban nőtt (az 1970-es években tetőzött), a 90-es évek elejétől azonban jelentősen csökkent a lélekszám. 1985 és 2005 között Pécs lakosságszáma 12,3 százalékkal csökkent (20 988 fő). Pécsett, hasonlóan az országosan jellemző arányokhoz, a nők létszáma magasabb a férfiakénál. Az időskorúak aránya 3 százalékkal haladja meg a fiatalokét (14 éves korig).^[25]

[szerkesztés] Lélekszámváltozás

Év	Népesség	Megjegyzések
1620	5000
1713	1713	a csökkenés oka pestisjárvány
1784	8853	(473 polgár, 285 paraszt, 1448 zsellér, 48 tisztviselő, 133 pap, 117 nemes, 141 egyéb foglalkozású férfi)
1832	12 961	(4841 magyarok, 4026 németek, 4094 horvátok
1839	14 055	(5332 magyar, 4432 német, 4291 horvát)
1850	15 821
1869	23 863	(91% katolikus, 7% zsidó, 2% protestáns)
1930	74 446
1941	78 568
1949	79 031
1960	114 655
2001	158 942

[szerkesztés] Nemzeti kisebbségek

Pécs városa két, Magyarországon hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek is az egyik legjelentősebb központja: a németeknek és a horvátoknak. Érdekes megjegyezni, hogy amíg Pécs városának lakossága egész Magyarországhoz hasonlóan csökkenő tendenciát mutat, addig a kisebbségek száma kis mértékben növekedett az utóbbi néhány évtized alatt. A németek száma 1980-ban 996 volt, 1990-re 1704-re növekedett. A horvátok száma is kismértékben gyarapodott: 1980-ban 629-en, 1990-ben 637-en, 2001-ben 820-an vallották magukat horvát nemzetiségűnek a városban. A nemzetiségek számának növekedése Pécsett főleg a városba történő betelepülésnek köszönhető a környező, hagyományosan német, illetve horvát nyelvű falvakból.

Pécsett horvát tannyelvű iskola is működik az első elemitől a gimnáziumig bezárólag. A Baranya és Tanac zene- és táncegyüttes többek között horvát népi énekeket ad elő, és az utánpótlás is folyamatosnak mondható már évtizedek óta. Az August Šenoa Club szintén segíti a horvát nyelv megőrzését a városban. Pécsett horvát nyelvű színház, rádióadások, és katolikus istentiszteletek is hallgathatóak minden vasárnap.

[szerkesztés] Gazdaság

Számokban:

• GDP^[26]: 601 948 millió Ft
• GDP/fő^[27]: 1,5 millió Ft
• Beruházás^[28]: 90 566 millió Ft
• Regisztrált vállalkozások száma: 24 268 db (2006)^[29]
• Nonprofit szervezetek száma: 162 db (2006^[30])
• Munkanélküliség: 4%^[31]
• Regisztrált munkanélküliek száma (2006): 3819 fő^[32]

Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán, melynek különleges zöld színét a benne található eozin adja. A századfordulón a kerámiaedények mellett leghíresebb gyártmánya az épületkerámia volt, amelyet a bécsi és pesti szecesszió előszeretettel alkalmazott. Zsolnai épületkerámiák sokfelé megtalálhatók máig a volt Osztrák-Magyar birodalom területén, díszítik a jelentős középületeket Lembergtől (Lviv) Triesztig, Bécstől Pestig. Pécsen a legszebb zsolnai kerámiával díszített épület a Postapalota, a Dozsó, és a Zsolnay-mauzóleum. A Pécsi sörfőzde a leghíresebb négy magyar sörgyár egyike, 1848-ban alapították Pannónia Sörgyár néven. A közelmúltig a város mellett szén- és uránércbányászat is volt.

Fontosabb évszámok:

• 1773 – Klimó György papírmalmot és nyomdát alapított a tudományok támogatására.
• 1780 – Pécs városi jogot kapott, amely megindította a fejlődés útján. Sorban épültek a különböző gyárak
• 1782 – Vasason megnyílt az első szénbánya
• 1844 – megalapították a Limberger féle cukorgyárat
• 1845 – Megalakult a Madarász-féle vasgyár, amely 1889-ben tönkrement, de helyén létrehozták az Első Pécsi Bőrgyárat
• 1850 – első Pécsi Mész és Téglagyár
• 1852 – Zsolnay Imre fazekasműhely
• 1853 – Scholz és Hirschfeld Sörgyárak
• 1858 – Weidinger-féle gőzmalom
• 1859 – Littke Pezsgőgyár
• 1861 – Hammerli Kesztyűgyár
• 1862 – Engel Adolf Parkettagyár
• 1862 – Havas és Ritter-féle gépgyár
• 1862 – Haberényi gépgyár
• 1867 – Angster Orgonagyár (alapítója: Angster József)
• 1868 – Zsolnay porcelángyár
• 1880 – Pécs-Mohács Vasúttársaság önálló gépgyára

[szerkesztés] Közlekedés

Pécsen főleg a belvárosban Mercedes típusú autóbuszok szállítják az utasokat. A városnak jelenleg az autóbusz az egyetlen tömegközlekedési eszköze, mivel az 1913-tól beindult villamosforgalmat 1960-ban anyagi okok miatt beszüntették, a síneket mindenfelé felszedték. Egy-két rövid sínpár jelzi az egykori villamos nyomát.

[szerkesztés] Kultúra

Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben is gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene- mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar működik, hangversenyélete ugyancsak országosan is jelentős. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) fesztiváljainak is. Itt működik a régió legnagyobb egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem 25 000 hallgatóval.

[szerkesztés] Színházak

• Bóbita Bábszínház
• Janus Egyetemi Színház
• Pécsi Horvát Színház
• Pécsi Nemzeti Színház
• Pécsi Harmadik Színház

[szerkesztés] Oktatás

Pécsett Nagy Lajos király alapított először egyetemet 1367-ben, ez volt az ország első egyeteme. Sajnálatos módon nagyon keveset tudunk róla, azt sem tudjuk pontosan, mikor szűnt meg. Kontinuitása a későbbi pécsi egyetemekkel nincs.

1785-ben a Királyi Akadémiát Győrből Pécsre helyezték át, ami 1802-ig működött Pécsett.^[33]

1923-ban a határokon kívülre került pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsre költöztették, ahol két karral (orvostudományi és jogi) kezdte meg a működését. 1975-ben alapították a Közgazdaságtudományi Kart. Az intézmény 1982-ben vette fel a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) nevet. A korábbi Pedagógiai főiskola, majd Tanárképző Kar helyén 1992-ben megalakult a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Kar is. 1995-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskola is csatlakozott az egyetemhez. 2000-ben egyesült a JPTE, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, ekkor változtatták az egyetem nevét Pécsi Tudományegyetemre (PTE).^[34]

A Tudományegyetem mellett 1746-tól Pécsett teológiai stúdiumokat is lehet folytatni felsőfokon. Jelenleg az 1991-ben újraindított Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán katolikus teológusok és hittanárok képzése folyik.^[35]

Pécsen található Magyarország első, kifejezetten romák számára létrehozott középfokú oktatási intézménye, a Gandhi Gimnázium.

[szerkesztés] Múzeumok

• Mecseki Bányászati Kiállítások (Földalatti Bányászati Kiállítás és Bányászattörténeti Kiállítás és Könyvtár)
• Régészeti Múzeum – Római Kori Kőtár
• Zsolnay Múzeum
• Amerigo Tot Múzeum
• Csontváry Múzeum
• Janus Pannonius Múzeum
• Martyn Ferenc Múzeum
• Modern Magyar Képtár
• Múzeumutca (a pécsi Káptalan utca; az utca épületeinek többsége múzeum)
• Nemes Endre Múzeum
• Néprajzi Múzeum
• Pécsi Galéria
• Postapalota
• Reneszánsz Kőtár
• Schaár Erzsébet: „Utca”
• Szerecsen Múzeumpatika
• Természettudományi Múzeum
• Várostörténeti Múzeum
• Városi Képtár Pécs
• Victor Vasarely Múzeum
• Zsolnay-mauzóleum

[szerkesztés] Egyéb művelődési intézmények

• Pécsi Indiai Kulturális Központ
• Alliance Française

[szerkesztés] Kulturális események

• ICWiP
• Pécsi Bordalfesztivál
• Pécsi Egyetemi Napok
• Pécsi Országos Színházi Találkozó
  • Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál
• Pécsi Sörmajális
• Pécsi Szabadtéri Játékok
  • Pécsi Nemzetközi Summertime Blues & Jazz Fesztivál
  • Pécsi Nemzetközi Néptáncfesztivál
• Pécsi Táncoló Egyetem
• Rockmaraton

[szerkesztés] Turizmus

Pécs utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai „múzeumnegyed”, a skandináv típusú lakótelep - Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs lesz Európa egyik kulturális fővárosa.^[36]

Pécsen jelenleg több mint 250 műemlék található.^[37] Pécsen egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok.

Pécsen virtuális sétát lehet tenni a város honlapján, valamint a város nevezetességeiről hangos ismertető található a www.infomap.hu oldalán.

[szerkesztés] Templomok, vallási épületek

• Cella Septichora (Hétkaréjos templom, 4. század)
• Ferhád pasa dzsámija
• Gázi Kászim pasa dzsámija
• Háromkaréjos templom (Cella Trichora, a 4. századból)
• Idrisz Baba türbéje
• Jakováli Hasszán dzsámija
• Ókeresztény sírkamrák – 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.^[38]
• Pécsi székesegyház
• Pécsi zsinagóga – 1869-ben épült
• Püspöki palota
• Tettyei romok

[szerkesztés] Egyéb látnivalók

• Széchenyi tér
• Hungaricum Ház
• Pannon Filharmonikusok
• Pécsi Állatkert
• Pécsi Barbakán – a pécsi várfal 15. század végi, kör alakú bástyája
• Magasház
• Szerelmesek lakatjai
• Tv-torony és kilátó, "Érdekességek a Mecsek történetéből" kiállítás (a mecseki dinoszaurusz)
• Vasváry-villa – 1884-ben épült, ma a Magyar Tudományos Akadémia székháza
• Zsolnay-kút – a Széchenyi tér déli részén
• Pécsváradi, Pécsbányatelepi és Zengővárkonyi szelídgesztenyések - látványos természetvédelmi területek szelídgesztenyefákkal

[szerkesztés] Sport

Pécs sporttörténete mintegy 150 évre nyúlik vissza. Nemzetközi méretekben alig mutatkoztak látványos eredmények Pécs sportéletében, de megvan minden, amit egy közösségnek az egészség, a mozgás és szépség, a becsületes versenyzés keretei között megadhatott. Bizonyára megvoltak ezek a keretek korábban is, hiszen vannak adataink arról, hogy pécsi ifjoncok célbalőttek íjaikkal, vagy, hogy labdáztak és korcsolyáztak a várkertben. De mint a szabadidőt kitöltő, csoportos programokra is alkalmas tevékenység, csak a 19. században jelent meg a sport a város életében. Pécs egyetlen olimpiai aranyérmese Tass Olga tornász, edző, akinek férje Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó. Az ismert pécsi sportklubok közé tartozik a PVSK férfi (PVSK Panthers) és női (Mizo Pécs) szakosztálya, valamint a Pécsi Mecsek FC (PMFC) labdarúgó csapata^[39].

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Pécsett születtek

• Asztalos Lajos sakknagymester
• Beleznay Endre színész
• Besenczi Árpád színész
• Breuer Marcel építész
• Csorba Győző Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító
• Fejér Lipót matematikus
• Festetics Leó a pesti Nemzeti Színház egykori igazgatója, zeneszerző
• Frank Adél iparművész, divattervező
• Gábor Jenő festőművész, grafikus
• Galsai Pongrác József Attila-díjas író
• Gera Zoltán labdarúgó
• Gothár Péter filmrendező
• Gyarmathy Tihamér festő
• Horvay János szobrász
• Ibrahim Pecsevi, magyar származású oszmán-kori történész
• Keserü Ilona Kossuth-díjas festőművész
• Kokas Katalin hegedűművész
• Lomb Kató tolmács, nyelvzseni
• Lovasi András zenész
• Mehlmann Ibolya kézilabdázó
• Mesz János 56-os forradalmár
• Molnár Farkas építész, grafikus, festő
• Péchy Blanka színésznő, előadóművész
• Peitler István festőművész
• Pécsi Kiss Ágnes dalénekesnő
• Rónaki László hidrogeologus
• Sáritz László korcsolyázó
• Sólyom László jogász, köztársasági elnök
• Tarr Béla rendező
• Tass Olga olimpiai bajnok tornász
• Tillai Aurél Liszt-díjas karnagy, zeneszerző
• Varga Kovács Roland zenész
• Várkonyi Nándor irodalom- é###űvelődéstörténész
• Victor Vasarely (szül. Vásárhelyi Győző) festőművész
• Vujity Tvrtko újságíró, riporter
• Zsolnay Vilmos keramikusművész

[szerkesztés] Pécsett éltek vagy élnek

• Andrásfalvy Bertalan etnográfus
• Angster József orgonagyártó
• Babits Mihály író, költő, műfordító
• Bachmann Zoltán Kossuth-díjas építész (egyetemi tanár, PTE PMMK építész tanszékének vezetője)
• Bársony György szobrász
• Bertók László Kossuth-díjas költő, író
• Blattner Géza festő
• Dávid Ibolya politikus
• Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész
• Frei Tamás riporter
• Gálszécsy András jogász
• Gömöry János nyugdíjas városi főépítész
• Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
• Hübner Mátyás Ybl-díjas építész, várostervező
• Janus Pannonius költő
• Kispál András zenész
• Klimo György püspök
• Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató
• Kodolányi János író
• Kulka János színész
• Lang Györgyi énekesnő
• Martyn Ferenc szobrász, festő
• Munkácsy Mihály festő
• Pásztory Dóra paralimpiai aranyérmes úszó
• Raile Jakab jezsuita páter
• Rapai Ágnes költő, író
• Sólyom László köztársasági elnök
• Szepessy Ignác püspök
• Szili Katalin politikus, az Országgyűlés elnöke
• Telegdi Miklós püspök, egyházi író
• Dr. Tóth Zoltán Ybl-díjas építész, egyetemi tanár
• Verancsics Antal püspök
• Vitéz János püspök
• Weöres Sándor költő
• Zsolnay Vilmos keramikus

[szerkesztés] Idézetek Pécsről

• „Itt jó lennünk, itt akarunk magunknak hajlékot építeni.” – Haas Mihály (1845).^[40]
• „Gyönyörű fekvése a hegy tövében, a legjobb vízzel bővelkedő forrásai, bőtermő vidéke és kellemetes éghajlata igen hihetővé teszi időszámításunk előtti létezését.” – Haas Mihály^[41]
• „Utcái keskenyek, s ó modor szerint rendetlenek, az egyik ház beljebb, a másik kijjebb állván; most azonban a nemes város, az új építkezéseknél nagyon figyel az irányra...” – Náray János ^[42]
• „Délről nézve a város elragadó látványt ad. Egy mészköves sziklagerinc oldalában fekszik. Egyik másik ház benne feltűnően nagyméretű és mivel a templomok egy két kistoronnyal vannak ellátva és mindegyik kolostor ugyanannyival, így az egész nagyobb külsővel bír, mint amilyen az ember egy alig 9000 lakost számláló várostól várna.” – Richard Bright, angol orvos
• „...a belvárosi házak általában csinosak, egészséges és kényelmes lakást nyújtanak, csaknem mindnyájának van udvara, kertve... A külvárosi házak azonban még többnyire zsuppal födvék, alacsonyak és többnyire nedvesek.” – Fényes Elek
• „Messze messze sík terül, hol a káplár sort hív, messze fontos négy torony, minaret és boltív; messze füstölgő Mecsek zöld teteje újít, szemnek nyújtva legalább üde koszorúit.”^[43] – Babits Mihály: Emléksorok egy régi pécsi uszodáról

[szerkesztés] Testvérvárosok

• Eszék, Horvátország
• Fellbach, Németország
• Graz, Ausztria
• Kolozsvár, Románia
• Arad, Románia
• Kütahya, Törökország
• Lahti, Finnország
• Lyon, Franciaország
• Olomouc, Csehország
• Seattle, Washington, USA
• Szliven, Bulgária
• Terracina, Olaszország
• Tucson, Arizona, USA
• Krakkó, Lengyelország (partnerváros)

[szerkesztés] Érdekességek

• Móricz Zsigmond „csodálatos hegynek” és Budapest után Magyarország legszebb városának tartotta Pécset.
• A Mecseki Kisvasút a város állatkertje és vidámparkja között közlekedik.^[44]
• A pécsi Tv-torony tetejében ingyenes dinoszaurusz kiállítás található. Magyarország legrégebbi és legismertebb dinoszauruszát 40 éve fedezték fel. A Mecseki dinoszaurusz (tudományos nevén Komloszaurusz, de egy internetes névadó versenyen a Medino nevet kapta.) igazi Hungaricum. 2005 óta állandó és ingyenesen megtekinthető kiállítás a Tv-torony-kilátó presszó szintjén (jóllehet a lift-díjat meg kell fizetni).

[szerkesztés] Lásd még

• Pécsi borvidék
• Somogyi pincészet
• Pécsi sörfőzde
• Szalon sör
• Villámcsődület
• Tettye

[szerkesztés] Források

• Aknai Tamás: Pécs – Változó Világ sorozat 12. kötete (Útmutató Kiadó, 1997.) ISBN 961 9001 16 3

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Pécs postai irányítószámai
• Pécs város hivatalos oldala
• Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa
• A Pécsi Közlekedési Részvénytársaság
• Pécs a www.utikonyvem.hu oldalon
• A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának honlapja

Elődje: Linz, Vilnius

Európa Kulturális Fővárosa 2010 (Essen és Isztambul mellett)

Utódja: Turku, Tallinn

m·v·sz  Baranya megye városai
Bóly | Harkány | Komló | Kozármisleny | Mohács | Pécs | Pécsvárad | Sásd | Sellye | Siklós | Szentlőrinc | Szigetvár | Villány