Völgy
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A völgy a hegyeket elkülönítő mélyedés, melynek számos fajtáját különböztetik meg.
Leggyakoribbak a hosszanti és a kereszt- vagy harántvölgyek. Ezek neve onnan ered, hogy a hegységek hosszában vagy keresztben húzódnak. A hosszanti völgyek rendszerint tágasak és a fenekükön felhalmozódó hordalékból álló talaj miatt lapályosak, bennük kisebb-nagyobb völgyi síkok vannak. A keresztvölgyek rendesen keskenyek, sok helyen völgyszorosokká szűkülnek. A hegyhasadékok is nagyobbrészt keresztvölgyekek, sőt valószinű, hogy keletkezésekor minden keresztvölgy csak hegyhasadék volt, amilyen a tordai hasadék. A keresztvölgyek legszebb példája Magyarországon a visegrádi völgyszoros. Közép-Európában az ausztriai Alpok mutatják a hosszanti- és keresztvölgyek legtanulságosabb példáit.