Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság
Nemzetközileg nem elismert de facto országok

←

1920. augusztus 4. — 1920. augusztus 25.

→

(Részletek)

Általános adatok

Főváros

Pécs

Területe

{{{Területe}}}

Lakossága

{{{Lakossága}}}

Hivatalos nyelv(ek)

szerb, magyar, horvát, német

Vallás(ok)

római katolikus, szerb ortodox, evangélikus, református

Nemzeti ünnep

{{{Nemzeti ünnepnap}}}

Himnusz

{{{Himnusz}}}

Törvényes fizetési eszköz

{{{Pénznem}}}

Történelem

{{{Történelem}}}

Kormányzat

Államforma

Köztársaság

Dinasztia

{{{Dinasztia}}}

Államfő

Dobrovits Péter (Petar Dobrović)

Államfő-helyettes

{{{Államfő-helyettes}}}

Kormányfő

{{{Kormányfő}}}

Törvényhozás

{{{Törvényhozás}}}

class="vatop" width="100%"

A Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság (szerbül Srpsko-mađarska republika Baranja-Baja vagy Српско-мађарска република Барања-Баја) rövid életű bábállam volt, melyet 1920. augusztus 4-én hoztak létre szerb-horvát-szlovén protektorátusként. Területileg hozzátartozott a Bácska északi régiója, valamint Baranya megye nagyobb része, így Pécs, Mohács, Bóly, Szentlőrinc, Szigetvár, Siklós és Sellye is.

A Legfelsőbb Tanács elnöke, és így az ország miniszterelnöke is Dobrovits Péter (Petar Dobrović) volt. 1921. augusztus 21. – 25. között az 1920-as trianoni békeszerződés alapján felosztották Magyarország és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság között. A délszláv államalakulathoz került terület ma teljes egészében Horvátországhoz tartozik.

A Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság sorsa hasonlított a szlovén dominanciájú, 1919-ben deklarált Vendvidéki Köztársasághoz, bár az csak néhány napig állt fent.