Magyargéc
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Magyargéc | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség | Szécsényi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 3133 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Népesség | 856 (2001) |
| Népsűrűség | 69,31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Magyargéc
|
|
Magyargéc község Nógrád megyében, a Szécsényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Magyargéc község Észak-Magyarországon, azonbelül Nógrád megyében fekszik, a Szécsényi kistérségben. Körülbelül 12-13 km²-en terül el.
[szerkesztés] Története
Első említése a pestisjárvány lankadása utánról való. Története igen csak bonyolult. Sipos György zsidó családból származó fiú apja halálos ágyán megígérte, hogy véget vet a családja üldöztetésének, áttér kereszténynek, és pap lesz. Attól kezdve eluralkodott rajta a nemzeti öntudat, és a nagyban az ország területére jövő szászok kiűzetését kezdeményezte. "Magyar réce szálljon magyar kézre, német réce csak a német felvidékre" a falusi mendemonda szerint valahogy így hangzott a jelmondata. Az első két szóból alakulhatott át a településnév egy hangzóváltással kezdetben Magyargécére, majd fokozatosan lerövidült a mai nevére. Sipos György, a településalapító akkorra már pap lett, és kedvenc királyáról, Lászlóról fel is vette ezt a nevet is. Onnantól Sipos László tiszteletesnek hívták hívei. Talán a sors, talán Isten csapása, hogy az általa annyira utált szászok ellepték a falut, és a magyarok álltak nagyszámban tovább. Érdekesség: Gúnyos szász nyelvek szerint a falu neve inkább a "Magyar gehts" azaz a magyar elmegy germán-magyar kevert verzióból alakulhatott ki, de erre egy történész sem lát nagy valószínűséget, inkább csak egy akkori mókamester találmányának gondolják ezt a furcsa eredeteztetést. Sipos László György Tiszteletes aztán egy látomást látott, álmában Jahve (a zsidó isten) jelent meg. Megmondta neki, hogyha visszatér a régi vallására, kiűzetnek a németek. Ezt meg is tette az egykori pap, aztán boldog közemberként halt meg a faluban. És valóban, a németek lassan átszivárogtak Alsó-Ausztria területére. Érdekesség még, hogy az alapító Sipos László sírja a legősibb a településen, 370 éves, és egész jó állapotban van.
[szerkesztés] Nevezetességei
Az ősi temető
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Nógrád megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
