Kapitalizmus
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többségében magántulajdonban vannak, miket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását a túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
A kapitalista, tőkés gazdaságok meghatározó eleme a tőke. E gazdaságok növekedését a tőke felhalmozódások és a bankok hitelei biztosítják, amelyek a gazdaság megtakarításainak összegyüjtésével fedezik az újabb és újabb befektetéseket.
A kapitalizmus feltételezi a piaci mechanzimus működését, ahol a magántulajdonban lévő termelési tényezőket és a megtermelt javakat a kereslet és a kínálat alakulása szerint cserélik el.
Azokat a gazdaságokat, ahol a termelési tényezők jól lehatárolt köre (például az energiatermelés eszközei) állami, mások magántulajdonban vannak, vegyes gazdaságnak is szokták nevezni.
A mai kapitalista rendszerben már az intellektuális teljesítmények szellemi tulajdona is magántulajdonként viselkedik és a magánhaszon érdekében kisajátítható.
Magyarország alkotmánya az ország gazdasági rendszerét szociális piacgazdaságként határozza meg és védi a magántulajdont.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kifejezés eredete
A kapitalizmus szó latin eredetű, a capitalis eredeti jelentése fej. Az ókorban a gazdagságot a magántulajdonban lévő marhák (ami tágabb értelemben hasznot hozó jószágokat, sőt, rabszolgákat is jelentett) fejének számával mérték.
1867-ben a kapitalista jelző Karl Marx arra a termelési módra alkalmazta, amelyben „termelőeszközök” magánkézben vannak, Proudhon a kapitalista jelzőt a tőke birtokosaira alkalmazta.
[szerkesztés] A kapitalizmus elméletei
- A közgazdaságtan a kapitalizmust piacgazdaságként értelmezi, és a határszemlélet keretében azt vizsgálja, miként lehet a szükös termelési tényezőket optimálisan kombinálva növelni a gazdálkodás hasznát.
- Adam Smith leghíresebb metaforája a "láthatatlan kéz", az a rendező elv, ami a piacon a kereslet és kínálat, bőség és szűkösség erőinek és ellenerőinek eredményeként beosztja a nemzet erőforrásait.
- A gazdaságszociológia a kapitalista gazdasági rendszert a társadalom rendszerén belül vizsgálja. A kapitalizmus szociológiai vizsgálatát Max Weber elméletéig vezetik vissza.
- A politikai gazdaságtan vagy klasszikus közgazdaságtan a kapitalizmust Karl Marx és Friedrich Engels óta a termeléshez szükséges eszközök tulajdonához kapcsolódóan vizsgálta.
[szerkesztés] A kapitalizmus gazdasági teljesítményének megítélését segítő mérőszámok, mutatók
[szerkesztés] GDP
Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
A bruttó hazai termék (gross domestic product, GDP) a mérőszáma egy bizonyos terület – többnyire ország – gazdasági termelésének (kibocsátott javak, szolgáltatások) mennyisége. Néhány százalék felett kell lennie, ugyanis a magas GDP értéknek ára van, például a környezetszennyezés.
[szerkesztés] A foglalkoztatottság színvonala
Az Unió szerint 60% alatt kellene lennie, Magyarországon 45%[forrás?].
[szerkesztés] Inflációs ráta
Az árszínvonal ideális esetben stabil vagy emelkedő kellene, hogy legyen. Az Unió szerint az infációs rátának 2-3 százalék alá kellene szorulnia.
[szerkesztés] Stabil devizaárfolyam
Ideális esetben a devizaárfolyam stabil.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ankerl Géza: A mai tökés gazdasagiranyitas. Mitoszok és valosag. Budapest: Kossuth, 1989. ISBN 9630934442.
- Capitalism.org: The Capitalism Site
- Anti-Capitalism: Modern Theory and Historical Origins Egy anti-kapitalista gyűjtemény
- CelebrateCapitalism.org A kapitalizmust ünneplő, Séta a kapitalizmusért meneteket szervező civil szervezetek honlapja