Éghajlat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az időjárás elemeinek hosszabb időn át történő megismétlődése egy vidéken.

[szerkesztés] Az éghajlatot befolyásoló tényezők

- kozmikus tényezők: ettől függ az éghajlati övek kialakulása,természetföldrajzi tényezők, dinamikus tényezők: a levegő mozgása.

Az éghajlat (ógörög κλίμα [klíma]) fogalma valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző időjárási viszonyait takarja. Az éghajlat Tudományos fogalomként az éghajlat vagy klíma az időjárási paraméterek együttes várható értékeit jelenti, amit statisztikai úton az ún. bázisidőszakra vonatkozó sokéves átlaggal becsülnek. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-1990-ig terjedő időintervallum.

A Föld éghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik, a Nap sugárzási teljesítménye és Föld keringési paraméterei (lokálisan a fénysugarak beesési szöge) mellett, döntően a légkör kémiai összetétele, a Bioszféra állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.

A bioszféra részeként a globális emberi társadalom is jelentős befolyást gyakorol a klíma alakulására. A globális klímaváltozás lehetséges hatásaival, és a válaszadás lehetőségeivel foglalkozik nemzetközi szinten az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change), valamint a magyar vonatkozásban az MTA-KvVM Vahava-projekt is.

Az éghajlat alakulását az ún. GCM-ek (Globális Légkörzési vagy Klíma Modellek) segítségével lehet tanulmányozni. A GCM modellek segítségével végzett nemzetközi szimulációs kísérletek eredményei az ún. Klímaszcenáriók. A Klímaszcenáriók közül legismertebbek a Brit és USA GCM-eken alapuló UKLO, UKHI, UKTR, GFDL, valamint az Ausztrál CSIRO szcenáriók. A szcenáriók általában 2050-2100 környékére határoznak meg 30-31 éves napi meteorológiai adatsorokat. Ezek természetesen nem előrejelzések, hanem meghatározott feltételekhez kötött alternatív forgatókönyvek.

A Föld egyes területeinek éghajlata különböző típusokba sorolható. Ezen éghajlattípusok eltérései gyakran a Föld három nagy földrajzi övezetéhez (trópusi öv, mérsékelt öv és sarkvidéki öv) is kapcsolhatóak.

[szerkesztés] Éghajlat-osztályozási rendszerek

Albrecht Penck még kizárólag a csapadékmennyiség alapján különített el három éghajlattípust:

nedves (humidus)
száraz (aridus)
havas (nivális)

Wladimir Köppen összetettebb osztályozása hőmérséklet- és csapadék-adatokat vesz figyelembe:

trópusi öv
1. egyenlítői
2. trópusi monszun
3. szavanna
száraz öv
1. sivatagi
2. sztyepp
meleg mérsékelt öv
1. mediterrán
2. nedves szubtrópusi
3. óceáni
4. tengeri szubarktikus
boreális öv (hideg mérsékelt öv)
1. száraz kontinentális
2. hemiboreális
3. tajga
4. kontinentális szubarktikus
hideg poláris (sarki) öv
1. tundra
2. állandó fagy

Míg a Köppen-féle osztályozás kizárólag meteorológiai adatokra épül, Glenn Trewartha rendszere a víz- és a hőellátottsági jellemzők segítségével az azonos vegetációjú területek határait jobban figyelembe véve különböztet meg 16 égövet:

trópusi esőerdő
szavanna
trópusi száraz szavanna
hűvös parti sivatag
szubtrópusi sztyepp
mediterrán
szubtrópusi csapadékos nyarú
enyhe telű óceáni
nedves kontinentális hosszú meleg évszakkal
nedves kontinentális rövid meleg évszakkal
mérsékelt övi sztyepp
mérséklet övi sivatag
óceáni szubpoláris
szárazföldi szubpoláris
tundra
állandó fagy

Kevéssé ismert, holisztikus megközelítést ad négy éghajlat-formáló erő mentén gondolkodva Lauer és Frankenberg. Négydimenziós mátrixként értelmezhető klimatológiai leírásuk alapján olyan éghajlatok is modellálhatók, amire jelenleg nincs példa a Földön, de elgondolhatók, a Föld más földtörténeti korában jelen lehettek, vagy napjaink éghajlatváltozásának következtében létrejöhetnek. Elméletük szerint az éghajlat a következő négy erő eredményeképpen jön létre:

Napsütés beesési szöge. E szempontból megkülönböztetnek egyenlítői, szubtrópusi, mérsékeltövi meleg, mérsékeltövi hideg és sarkköri beesési szöget.
Óceántól való távolság. E szempontból megkülönböztetnek óceáni, kontinentális és szélsőségesen kontinentális távolságot.
Csapadékellátottság. E szempontból megkülönböztetnek száraz, félszáraz, félnedves és nedves csapadékellátottságot.
Tengerszint feletti magasság.

A Lauer-Frankenberg-féle modellt a gyakorlatban gyakran egyszerűsítve használják, például a tengerszint feletti magasságot csak az egyenlítői beesési szög esetében veszik figyelembe. Az egyszerűsített változat alapján ma a Földön 40 éghajlati típust különböztetnek meg az állandóan fagyos éghajlaton kívül.

Példák:

Kárpát-medencénk Alföldje (1.) mérsékeltövi meleg, (2.) kontinentális, (3.) félszáraz éghajlattal bír.

A Kamerun-hegység éghajlata (1.) egyenlítői, (2.) óceáni, (3.) nedves, (4.) hegyvidéki éghajlatú.

A kelet-szibériai Timir Atakh Tas városában (1.) sarkköri, (2.) szélsőségesen kontinentális, (3.) félnedves az éghajlat.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

VAHAVA-projekt
A Köppen-féle leíró éghajlati rendszer (Környezetünk magazin)
Klímadiagramok (Sulinet)
Az éghajlat osztályozása (térképpel) (Sulinet)
Éghajlati osztályozás (Sulinet Fogalomtár)
Magyarország éghajlati besorolása (Csemez Attila: Tájtervezés – tájrendezés) (Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár)
Applied Ecology and Environmental Research

Ez a klimatológiai/meteorológiai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

m·v·sz Globális felmelegedés (műhely, portál, szójegyzék)
Okok	Üvegházhatású gázok • Szén-dioxid • Vulkanizmus • Hőrekord • Esőerdők irtása • Globális homály
Elméletek	Milanković-elmélet • Klímamodellek
Politikai megoldások	Kiotói jegyzőkönyv • Az ENSZ Környezetvédelmi Programja • Éghajlatváltozási Kormányközi Testület • Tiszta Fejlesztési Mechanizmus • sótalanítás • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
Energia	Megújuló energiaforrások • Bioetanol • Napenergia • Szélenergia • Geotermikus energia • Biomassza • Energiatakarékosság
Közgazdasági megoldások	Emisszió-kereskedelem • Szénadó
Hatások	Tengerszint-emelkedés • Gleccserek olvadása • Ivóvízhiány • Aral-tó • Csád-tó
Meteorológia	El Niño • Hurrikán • Jégkorszak • Üvegházhatás • Árvíz
Aktivisták	Al Gore (Kellemetlen igazság) • Greenpeace • Carl Sagan • Charles David Keeling • Vahava-projekt