Feröeri nyelv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Feröeri (Føroyskt) | |
---|---|
Beszélik: | Feröer, Dánia |
Terület: | Észak-Európa |
Beszélők száma: | 60-80 ezer |
Helyezés a beszélők száma szerint: | az első 100-on kívül esik |
Besorolás: | Indoeurópai nyelvcsalád Germán nyelvek |
Írás: | Latin írás |
Hivatalos státusz | |
Hivatalos nyelv: | Feröer |
Szabályozza: | Føroyska málnevndin (Feröeri Nyelvbizottság) |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | fo |
ISO 639-2 | fao |
SIL-kód: | fao |
A feröeri nyelv egy germán nyelv, közelebbről az északi germán nyelvek közé tartozik. Feröer hivatalos nyelve.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Státusa, rokon nyelvek
A beszélt feröerit leginkább az izlandiak értik meg, de nem minden probléma nélkül. A norvég anyanyelvi beszélők némi fölkészüléssel, a svéd és dán anyanyelvűek csak alapos tanulás segítségével értik a beszélt feröerit.
Az írott feröeri nem okoz komoly gondot senkinek, aki tud óészaki, izlandi vagy akár nynorsk nyelven olvasni, és csak a szöveg értelmét szeretné megérteni – a fordításhoz viszont mindenképp szótárra van szükség a szókincs eltérései miatt.
[szerkesztés] A feröeri betűrend
A feröeri ábécé 29 betűből áll:
Megjegyzések:
- Ð, ð sohasem állhat szó elején
- Ø, ø helyett időnként (pl. költői nyelvben) ö vagy akár ő is állhat
- Nevekben megjelenhetnek más betűk is, pl. Lützen, Müller, Winther családnevek vagy Zacharias keresztnév.
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- FMN.fo – Feröeri Nyelvbizottság (feröeri, angol nyelven)
- Feröeri-angol szótár a Webster's Online Dictionarytől (angol nyelven)
Indoeurópai nyelvcsalád > Germán nyelvek > | |||
Északi-germán nyelvek: | Nyugati-germán nyelvek: | Keleti-germán nyelvek: | |
Dán | Feröeri | Norvég | Izlandi | Svéd | Óészaki | Afrikaans | Alnémet | Angol | Flamand | Fríz | Holland | Jiddis | Luxemburgi | Német | Pennsylvaniai | Scots | Óangol | Ószász | Longobárd/Langobárd | Burgund | Gepida | Gót | Herul | Vandál |
A kereszt (†) az utód nélkül kihalt nyelveket jelöli, a csillag (*) pedig azokat, melyek mai élő nyelvek ősei, korábbi nyelvállapotai. | |
Indoiráni nyelvek |
Óind (szanszkrit)* • asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsaráti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít† • páli† • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta† • horezmi† • khotáni† • szkíta† • szarmata† • alán† • szogd† • beludzs† • mázandaráni • kurd • óperzsa† • középperzsa* párthus† • pehlevi† • újperzsa (fárszi, tádzsik, dari) |
Italikus nyelvek |
latin* • olasz • korzikai • nápolyi • szárd • velencei • rétoromán (friuli, ladin, romans) • francia • okcitán (provanszál, aráni) • aragóniai • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • asztúriai (bable) • gallego (galíciai) • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát† • faliszkuszi† • oszk† • umber† • venét† |
Szláv nyelvek |
cseh • szlovák • knaani† • lengyel • poláb† • szorb (vend) • kasub • szlovinci† • szlovén • vend • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • óegyházi szláv† |
Balti nyelvek | |
Kelta nyelvek |
szigeti kelta ír • skót gael • manx • walesi • korni • breton • pikt† • kumbriai† • szárazföldi kelta gall† • leponti† • noricumi† • galata† • keltibér† |
Germán nyelvek |
burgund† • gepida† • gót† • herul† • vandál† • óészaki* • dán • feröeri • izlandi • norvég (nynorsk, bokmål) • svéd • angol • óangol (angolszász)* • német • jiddis • holland • longobárd† • ószász* |
Hellenisztikus nyelvek | |
Anatóliai nyelvek |
hettita† • lúviai† • palái† • lík† • líd† • kár† • piszid† • mili† |
Kisebb rokonsági csoportba nem sorolható nyelvek: albán • luzitán† • örmény • tokhár† Bizonytalan besorolású ókori balkáni nyelvek: dák† • fríg† • illír† • trák† |
|
- Feröer-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap