Görög nyelv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Görög (Ελληνικά Elliniká) | |
---|---|
Beszélik: | Görögország, Ciprus |
Terület: | Délkelet-Európa |
Beszélők száma: | kb. 20 millió |
Helyezés a beszélők száma szerint: | 74 |
Besorolás: | Indoeurópai nyelvcsalád → hellén ág → görög nyelv |
Írás: | Görög írás |
Hivatalos státusz | |
Hivatalos nyelv: | Görögország, Ciprus; Európai Unió |
Szabályozza: | nincs hivatalosan szabályozva |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | el |
ISO 639-2 | gre |
SIL-kód: | ell |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Beszélőinek száma
Görögországban 11 millió fölött, összesen 20 millió körül.
[szerkesztés] Története
Európa egyik legrégebbi írásos emlékekkel rendelkező nyelve, 3000 éve távlatában lehet nyomon követni fejlődését.
- Ógörög kb. i. e. 300-ig
- Koiné kb. i. e. 300-tól kb. i. sz. 300-ig
- ezen belül időszámításunk kezdetétől az Újtestamentum nyelve
- Középgörög kb. i. sz. 300-1453
- Újgörög 1453-tól máig
Az újgörög két változatban létezett, egyrészről a népi görög (δημοθική dimotikí), másrészről a mesterségesen létrehozott (καθαρέυουσα katharévusza a.m. "tisztított") hivatalos nyelv, amely a klasszikus görög felújításaként a hivatalos nyelv volt a XIX. századtól. A katharévusza folyamatosan vesztett a jelentőségéből, és végül 1976-ban a dimothikí változatot tették meg az ország hivatalos nyelvének. A katharevusza öröksége azonban még ma is jelen van.
[szerkesztés] Betűk
Lásd külön cikkben: Görög ábécé
[szerkesztés] Újgörög nyelvtani jelenségek
[szerkesztés] Főnevek
Hím, nő és semlegesnemű főnevek vannak, melyek ragozása különböző. Ismeri az alany-, tárgy-, birtokos- és megszólító- (vokatívusz) esetet. A többesszám jele nemenéként változik. A hangsúly változhat a különböző esetekben.
Példa néhány főnév ragozására (ο άνθρωπως – o ánthroposz, a férfi; η γυναίκα – i jinéka, a nő; το νερό – to neró, a víz):
hímnem | nőnem | semlegesnem | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
egyes | többes | egyes | többes | egyes | többes | |
alany | ο άνθρωπος o ánthroposz[1] |
οι άνθρωποι i ánthropi |
η γυναίκα i jinéka |
οι γυναίκες i jinékesz |
το νερό to neró |
τα νερά ta nerá |
birtokos | του ανθρώπου tu anthrópu |
των ανθρώπων ton anthrópon |
της γυναίκας tisz jinékasz |
των γυναικών ton jinekón |
του νερού tu nerú |
των νερών ton nerón |
tárgy | τον άνθρωπο ton ánthropo |
τους ανθρώπους tusz anthrópusz |
την γυναίκα tin jinéka |
τις γυναίκες tisz jinékesz |
το νερό to neró |
τά νερά ta nerá |
megszólító | άνθρωπε ánthrope |
άνθρωποι ánthropi |
γυναίκα jinéka |
γυναίκες jinékesz |
νερό neró |
νερά nerá |
[szerkesztés] Igék
Minden szám és személy különböző, ezért általában nem teszi ki a névmást. (Írok és nem én írok). Van múlt, jelen, jövőideje, elbeszélő formája (azt mondta, hogy ír), aktív (beírtam) és passzív (engem beírtak) alakja. Nem ismeri (elvesztette) a főnévi igenév formát. A hangsúly a ragozáskor változik.
Példa igeragozásra (μένω – lakom, élek). Érdekessége, hogy múltidőben a hangsúly mindig hátulról a harmadik szótagra kerül: ha nincs, a szótő kiegészül egy plusz szótaggal.
szám/személy | jelen | múlt | ||
---|---|---|---|---|
egyes szám | többes szám | egyes szám | többes szám | |
első | (εγώ) μένω (egó) méno[1] |
(εμείς) μένουμε (emísz) ménume |
(εγώ) έμενα (egó) émena |
(εμείς) μέναμε (emísz) méname |
második | (εσύ) μένεις (eszí) ménisz |
(εσείς) μένετε (eszísz) ménete |
(εσύ) έμενες (eszí) émenesz |
(εσείς) μένατε (eszísz) ménate |
harmadik | (αυτό/αυτή) μένει (aftó/aftí) méni |
(αυτά/αυτές) μένουν (aftá/aftész) ménun |
(αυτό/αυτή) έμενε (aftó/aftí) émene |
(αυτά/αυτές) έμεναν (aftá/aftész) émenan |
[szerkesztés] Melléknevek
Fölveszik a főnév ragozását, tehát pl. "szépek virágok".
[szerkesztés] Példaszöveg
Όλοι οι άνθρωποι γεννιούνται ελεύθεροι και ίσοι στην αξιοπρέπεια και τα δικαιώματα. Είναι προικισμένοι με λογική και συνείδηση, και οφείλουν να συμπεριφέρονται μεταξύ τους με πνεύμα αδελφοσύνης.
- betűkövető átírásban: Óloi oi ánthrōpoi gennioúntai eleútheroi kai ísoi stēn axioprépeia kai ta dikaiṓmata. Eínai proikisménoi me logikḗ kai syneídēsē, kai ofeíloun na symperiférontai metaxý tous me pneúma adelfosýnēs.
- hivatalos, az újgörög kiejtést követő átírásban: Óli i ánthropi jeniúnte eléftheri ke íszi sztin axioprépia ke ta dikeómata. Íne prikizméni me lojikí ke szinídiszi, ke ofílun na szimberiféronte metaxí tusz me pnévma adelfoszínisz.
Magyar fordításban: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Pallasz lexikon – görög nyelv
- Tanuljunk ógörögül!
- Bolonyai-Forró-Kulin: Istenek beszélgetései - ógörög nyelvkönyv
- Szegedi Görög Kisebbségi Önk.: Görög nyelv lépésről-lépésre
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b A magyar nyelvű átírás a Wikipédia átírási irányelvei szerint van megadva. Ez nagyjából a kiejtést követi: az ékezetek azonban hangsúlyt jelölnek.
Az Európai Unió hivatalos nyelvei | ||
---|---|---|
angol | bolgár | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland ír | lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | román | spanyol | svéd | szlovák | szlovén |
||
Forrás: Nyelvek az EU-ban |
A kereszt (†) az utód nélkül kihalt nyelveket jelöli, a csillag (*) pedig azokat, melyek mai élő nyelvek ősei, korábbi nyelvállapotai. | |
Indoiráni nyelvek |
Óind (szanszkrit)* • asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsaráti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít† • páli† • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta† • horezmi† • khotáni† • szkíta† • szarmata† • alán† • szogd† • beludzs† • mázandaráni • kurd • óperzsa† • középperzsa* párthus† • pehlevi† • újperzsa (fárszi, tádzsik, dari) |
Italikus nyelvek |
latin* • olasz • korzikai • nápolyi • szárd • velencei • rétoromán (friuli, ladin, romans) • francia • okcitán (provanszál, aráni) • aragóniai • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • asztúriai (bable) • gallego (galíciai) • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát† • faliszkuszi† • oszk† • umber† • venét† |
Szláv nyelvek |
cseh • szlovák • knaani† • lengyel • poláb† • szorb (vend) • kasub • szlovinci† • szlovén • vend • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • óegyházi szláv† |
Balti nyelvek | |
Kelta nyelvek |
szigeti kelta ír • skót gael • manx • walesi • korni • breton • pikt† • kumbriai† • szárazföldi kelta gall† • leponti† • noricumi† • galata† • keltibér† |
Germán nyelvek |
burgund† • gepida† • gót† • herul† • vandál† • óészaki* • dán • feröeri • izlandi • norvég (nynorsk, bokmål) • svéd • angol • óangol (angolszász)* • német • jiddis • holland • longobárd† • ószász* |
Hellenisztikus nyelvek |
ógörög* • újgörög • makedón† |
Anatóliai nyelvek |
hettita† • lúviai† • palái† • lík† • líd† • kár† • piszid† • mili† |
Kisebb rokonsági csoportba nem sorolható nyelvek: albán • luzitán† • örmény • tokhár† Bizonytalan besorolású ókori balkáni nyelvek: dák† • fríg† • illír† • trák† |
|