MÁV 10
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
|
|---|---|
 |
|
| Pályaszám: | 10,001–002 |
| Gyártó: | MÁV Északi Főműhely, Budapest |
| Gyártásban: | 1908 |
| Selejtezés: | 1952 |
| Jelleg: | A1–n2vt |
| Nyomtávolság: | 1435 mm |
| Hajtókerékátmérő: | 1180 mm |
| Futókerékátmérő: | 1180 mm |
| Legnagyobb sebesség: | 60 km/h |
| Ütközők közötti hossz: | 7974 mm |
| Magasság: | 4000 mm |
| Szélesség: | 2900 mm |
| Szolgálati tömeg: | 23,5 tonna |
| Legnagyobb tengelyterhelés: | 12 tonna |
| Tapadósúlyból számított vonóerő: | 18050 N |
[szerkesztés] Története
Az elsősorban a mozdonyok javításával foglalkozó MÁV Északi Főműhely 1908-ban megépítette két darab kéttengelyes kismozdonyát. A MÁV az átvétel után az akkor érvényes számozási rendszerében az MI osztályt, és a 100001-10002 pályaszámokat adta a járműveknek, majd azokat Csap illetve Békéscsaba fűtőházaknál üzembe helyezte.
A rövid időn belül bevezetett 1911-es átszámozások során a két mozdony megkapta az új 10-es sorozatot és azon belül a 001 és 002-es pályaszámot. Az első világháborút itthon vészelték át, és felváltva Debrecenben, Püspökladányban, Hatvanban illetve Békéscsabán szolgáltak elsősorban könnyű személyvonati fordában.
A II. világháború és azt követő mozdonyhiány rövid időre Budapestre vetette a két kis mozdonyt. Mindkettő erősen lefosztott állapotban előbb a Keletiben, Rákoson, majd Békéscsabán várta sorsa jobbra fordulását. Végül kis teljesítményük, korszerűtlen jellegük miatt a felújítás helyett 1952-ben leselejtezték.
[szerkesztés] Műszaki leírás
A megépített jármű egy A1 tengelyelrendezésű, azaz egy hajtott- és egy futótengellyel rendelkező normálnyomközű szertartányos mozdony volt. A 2070 mm magasan elhelyezett Brotán rendszerű kazán 0,86 m² rostélyfelülettel és 33,15 m² összes fűtőfelülettel 16 atm. maximális gőznyomást tudott előállítani. A Clench-féle gőzszárítóval javított nedves gőz az ú.n. kompaund gépezetet táplálta, melynek vezérlését Heusinger vezérművel oldották meg. Az egyik gőzhenger belső átmérője 235 mm, a másiké 360 mm volt. A gépezet a mozdony első kerekeit hajtotta, amelyek külső átmérője újszerű állapotban a hátsó kerekekkel azonosan 1180 mm volt. Mivel a kis mozdonyt személyvonati szolgálatra tervezték, ezért azt ellátták olyan – akkoriban extrának is nevezhető dolgokkal – mint légfék, gőzfűtési berendezés és Haushalter-féle sebességmérő óra. Szolgálatkész állapotban 2 m³ vizet és 1 tonna szenet vihetett magával, így kiszerelve a legnagyobb tengelynyomása 12 tonnát mutatott. Egyszerű felépítése ellenére nem vált be a típus, ugyanakkor a Főműhely mozdonyépítési törekvéseit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
  Vasúti vontatójárművek Magyarországon |
|
|---|---|
| „Motorpótló” és fogaskerekű gőzmozdonyok: | 10 • 11 • 91 |
| Gőzmozdonyok egy hajtott tengellyel: | 175 |
| Gőzmozdonyok két hajtott tengellyel: | 202 • 203 • 220 • 221 • 222 • 223 • 224 • 225 • 226 • 238 • 242 • 250 • 269 • 275 • 282 |
| Gőzmozdonyok három hajtott tengellyel: | 302 • 303 • 315 • 320 • 322 • 323 • 324 • 325 • 326 • 327 • 328 • 329 • 330 • 332 • 333 • 334 • 335 • 341 • 342 • 355 • 358 • 361 • 368 • 369 • 370 • 375 • 377 • IIIn |
| Gőzmozdonyok négy hajtott tengellyel: | 403 • 411 • 422 • 424 • 450 • 477 |
| Gőzmozdonyok öt hajtott tengellyel: | 520 |
| Gőzmozdonyok hat hajtott tengellyel: | 601 |
| Dízelmozdonyok: | M28 • M30 • M31 • M32 • M38 • M40 • M41 • M42 • M43 • M44 • M46 • M47 • M61 • M62 • M63 |
| Villamosmozdonyok: | V40 • V41 • V42 • V43 • V46 • V51 • V55 • V63 • 1047 • 481 |
| Dízel motorvonatok: | BCmot, BCymot, BCnymot • Bzmot • Aamot „Árpád” • (B)Camot 315–316 • Bamot 701–702 • MDa, MDmot • 6312 • 5046, 5146 • 5047, 5147 • 6341 • 6342 |
| Villamos motorvonatok | BDVmot • BVhmot • BVmot • 5341 • 5342 |
| Keskenynyomközű járművek: | 394 • 490 • A–26 • B–26 • BM–50 • C–50 • C 50–Z • L–60 • MD–40 • Mk45 • Mk48 • Mk49 |
| Kísérleti járművek: | M601 • V44 • V45 • V50 • Cavill • Ikarus 260 • Bzmot 601 |
| További cikkek | Magyarországi mozdonyok és motorkocsik becenevei |
