Orkney-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az Orkney-szigetek, vagy egyszerűen csak Orkney, egyike Skócia 32 tanácsi területének (council areas). Orkney mintegy 70 kis szigetből áll (ebből körülbelül 20 lakott), és a skót szárazföldön lévő Caithnesstől 16 kilométerre északon helyezkedik el. A fő sziget neve The Mainland.

Orkney adminisztratív központja Kirkwall a fő szigeten. Mintegy 7000 lakosa, nagy kikötője és Szent Magnusnak szentelt katedrálisa van. A szigetek másik burgh státuszú települése Stromness a fő sziget nyugati részén 2000 lakossal. A harmadik legnagyobb település St Margaret's Hope a South Ronaldsay szigeten.

A fő szigettől északra fekvő szigetek neve The North Isles, a délieké The South Isles. A távoli Sule Skerry és Sule Stack már mintegy 60 kilométerre vannak a csoporttól, nyugati irányban, de Orkney adminisztrációjához tartoznak.

Tartalomjegyzék 1 Földrajza 2 A szigetek neve 3 Gazdasága 4 Éghajlata 5 Világörökség 6 Közlekedés 7 Érdekességek 8 Külső hivatkozások (angolul) 9 Források és jegyzetek

[szerkesztés] Földrajza

Orkney fekvése: az É. sz. 58° 41' és 59° 24' között, illetve a Ny. h. 2° 22' és 3° 26' között. Kiterjedése délnyugatról északkeletre 85 kilométer, keletről nyugatra 45 kilométer. A szigetek összterülete 973 km². A nagy szigetek sziklás, festői nyugati partjait kivéve a szigetek jobbára laposak és puszta képet mutatnak.

A szigeteken nincsenek fák, amiért részben az erős szél lehet felelős, bár az éghajlat elég mérsékelt. A fákat valamikor a neolitikum előtt irthatták ki, az olyan települések, mint Skara Brae kőépületeikkel a faanyag hiányát mutatják.

A szigetcsoport középpontjának hozzávetőleges koordinátái: é. sz. 59°03′51’’, ny. h. 02°53′49’’59.0641666667, -2.8969444444

[szerkesztés] A szigetek neve

A szigetek neve gyakran eligazít nagyságukról. Az "a" vagy "ay" az óészaki "sziget" jelentésű ey megfelelője, ugyanez bújik meg a "Pomona" névben (a fősziget egy korábbi elnevezése) és "Hoy" névben is. A szigetecskék neve gyakran "holm", a szikláké pedig "skerries".

[szerkesztés] Gazdasága

Orkney talaja nagyon termékeny. A szigetek jó részét ma is szántóföldek foglalják el, gazdaságuk messze legfontosabb szektora a mezőgazdaság, és szintén fontos a halászat. Orkney marhahúst, sajtot, whisky-t, sört, halat exportál.

A hagyományos iparágak mellett újak is erősödőben vannak a szigeteken: a turizmus, az ékszeripar, a kötöttáru készítés, az építőipar és az olajszállítás a Flotta olajterminálon keresztül. A közszolgáltatások szintén fontos szerepet töltenek be a szigetek gazdaságában.

[szerkesztés] Éghajlata

Az éghajlat az északi fekvéshez képest szelíd. Az éves átlaghőmérséklet 8 °C (46 °F), télen 4 °C (39 °F) és nyáron 12 °C (54 °F). A téli hónapok a január, február és a március, a legutóbbi a leghidegebb. A tavasz sohasem kezdődik április előtt és csak június közepétől van kényelmes meleg. A legkellemesebb időjárású hónap gyakran a szeptember és október végén, november elején időnként az indiánnyár is beköszönt.

Az éves átlagos eső 850 mm és 940 mm közt változik. Nyáron és kora ősszel előfordulnak a ködök és évente négyszer-ötször heves szélvihar söpör végig a szigeteken.

A turisták számára a szigetek egyik legnagyobb vonzereje az éjszaka nélküli nyár. A leghosszabb napon a nap 3:00-kor kel és 21:25-kor nyugszik, de nyáron ismeretlen a sötétség, és éjfélkor még olvasni lehet. A tél viszont hosszú és depresszív. Ilyenkor a legrövidebb napon a nap 9:10-kor kel és 15:17-kor nyugszik.

[szerkesztés] Világörökség

A fő szigeten van a 'Neolitikus Orkney Szíve, amely része a Világörökségnek. Ez egy csoport neolitikus emlékműből áll, köztük egy nagy sírkamra (Maes Howe), két kőkör (a Stones of Stenness és a Ring of Brodgar) és Skara Brae településből.

A vikingek annak idején megszállták Orkneyt és a szigetcsoport Norvégia birtoka lett, amíg a 15. században hozományként Skóciához került. A vikingek jelenlétének sok nyoma maradt, köztük Brough of Birsay település, a helynevek nagy többsége és rúna feliratok Maeshowe-nál és más helyeken.

[szerkesztés] Közlekedés

Gyakran közlekedő kompok járnak a következő útvonalakon:

• Lerwickből Kirkwallba
• Aberdeenből Kirkwallba
• Scrabsterből Stromnessbe
• John O'Groatsból Burwickbe (South Ronaldsay)
• Gills Bayből St Margaret's Hope-ba

A nagyobb szigetek közül a legtöbbnek saját repülőtere van. A Loganair rendszeres járatokat üzemeltet Kirkwallból hat szigetre. Ezek közt vannak a világ legrövidebb időtartamban repülő menetrend szerinti járatai: Westray és Papa Westray között. A repülési idő két perc, de ha a szél jó irányba fúj, egy percnél is kevesebb lehet.

Léteznek tervek arra, hogy a skót szárazföld és Orkney közt 15-16 kilométer hosszú alagutat építsenek. A tervnek egyelőre nincs határideje, de lehet, hogy éveken belül megkezdik a megvalósítását. (Linkek: [1] [2] both 2005).

[szerkesztés] Érdekességek

• Az Orkney-szigetek egyikén játszódik Mary Shelley Frankenstein avagy a modern Prométheusz című regénye. Itt játszódik az a jelenet, amikor a szörny kérését, hogy teremtsen számára egy párt, a doktor megtagadja arra gondolva, hogy mi történne, ha ezek ketten benépesítenék a Földet. Tulajdonképpe itt kezdődik el a szörny és Frankenstein élethalálharca.^[1]

[szerkesztés] Külső hivatkozások (angolul)

• The Orcadian, egyike Orkney két helyi újságjának
• Orkney Today, a másik helyi újság
• Orkneyjar, az Orkney örökség egyik helye
• Orkney Links Galore!
• Orkneycommunities.co.uk, az Orkney közösség hírei, képei és weboldalai
• Az Orkney térképen
• Vállalkozás Orkneyn

Lásd még: Skócia szigeteinek listája

[szerkesztés] Források és jegyzetek