Óriások útja
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
Óriások útja |
||||
Adatok | ||||
Ország | Egyesült Királyság | |||
Típus | Természeti helyszín | |||
Kritériumok | VII, VIII | |||
Felvétel éve | 1986 | |||
Az Óriások útja (angolul: Giant's Causeway) egy vulkáni tevékenység eredményeként létrejött, körülbelül 40 000 bazaltoszlopból álló terület, Észak-Írországban, Antrim megye atlanti partjainál, Bushmills várostól 3 kilométerre északra. 1986-ban az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Az egymáshoz szorosan illeszkedő oszlopok többsége hatszögletű, de vannak 4, 5, 7 és 8 szögűek is. A legmagasabbak kb 12 méteresek, de a megszilárdult láva vastagsága helyenként a 28 métert is eléri.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A legenda
A legenda szerint egykor az ír óriás, Finn MacCool (Fionn mac Cumhaill) utat épített magának tengerparti, antrimi otthonától az atlanti vizeken át esküdt ellensége, a skót Finn Gall Hebridákon fekvő erődjéig. Százával szedte össze a hosszú kőcölöpöket, sorjában leverte őket a tengerfenékbe, aztán hazatért, hogy kipihenje magát, mielőtt támadásra indul Finn Gall ellen. De a ravasz skót óriás megelőzte, maga ment át szigetéről, Staffáról Írországba. MacCool feleségének azonban sikerült elhitetnie vele, hogy az alvó óriás csak a kisfia. Finn Gall megrettent, (mekkora lehet akkor az apa…?) Ezért aztán ijedtében elmenekült. Amikor kiért a tengerre, felszaggatta maga mögött az utat, hogy senki se járhasson többé rajta…
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Kialakulása
60 millió évvel ezelőtt, a paleogén időszakban az Ír-sziget ezen részén jelentős volt a vulkáni aktivitás. Olvadt kőzet hatolt át a korábbi mészkőfelszín repedésein, és kiterjedt lávamezőket hozott létre. Három egymást követő időszak kitörései formálták a mai felszínt, melyek közül a középsőben alakultak ki az Óriások útját alkotó jellegzetes oszlopos bazalt formák. Ahogy a kiömlő láva hűlni, és ezzel együtt zsugorodni kezdett, repedések keletkeztek a felszínén. Az egyenletes hűlés a repedések ismétlődő méhsejt mintázatát hozta létre, melyek azután változatlan formában hatoltak a mélyebb rétegekbe, amint azok is fokozatosan lehűltek, így kialakítva a megszilárdult láva poligon hasábokból álló belső szerkezetét. Az elkövetkező évmilliók eróziója tette azután láthatóvá e belső rendszert, lekoptatva a felső (nem oszlopos) közetréteget és különböző magasságúra erodálva az egyes oszlopokat.
[szerkesztés] Felfedezése
A területet 1692-ben fedezte fel Derry egyik püspöke, de csak egy évvel később került a világ tudomására egy újságcikk nyomán. Igazi nemzetközi figyelmet viszont csak azután kapott, hogy a dublini festő Susanna Drury 1739-ben vizfestményeket készített e különös képződményekről. Említést tesz róla az 1765-ben kiadott francia Encyclopédie 12. kiadása, és Drury egyik metszete megjelenik az Encyclopédie 1768-as illusztrációs kiadásában is. A képhez tartozó magyarázatban Nicolas Desmarest francia geológus véli először az Óriások útja bazalt oszlopait vulkáni eredetűnek.
[szerkesztés] Érdekesebb alakzatok
Az itt található közetek, sziklák közül néhány – az évmilliók időjárási viszontagságainak kitéve – úgy formálódott, mintha emberkéz (vagy óriás) alkotta volna őket. Ilyenek pl. Az óriás csizmája, az Orgona, az Óriás szeme, a Pásztorlépcső, az Óriások hárfája vagy a Kéménysor.
[szerkesztés] Hasonló szerkezetek
Habár az Óriások útja bazalt formái lenyűgözőek, mégsem egyedülálló. A vulkáni láva megszilárdulása gyakran hoz létre hasonlót, ha nem is ennyire látványosat. A gyorsan hűlőkben vékonyabb, a lassan hűlőkben vastagabb oszlopok keletkeznek.
A Föld további nevezetesebb oszlopos-sokszöges láva alakzatai
- Fingal-barlang (Staffa-szigete, Nagy-Britannia)
- Devil's Postpile (Sierra Nevada, Kalifornia)
- Skaftafell (Izland)
- Isole dei Ciclopi (Szicília, Olaszország)
- Devils Tower National Monument, (Wyoming, Egyesült Államok)
- Bazalt Prizmák, Hidalgo, (Mexikó)
- "Orgona sípok", Cargill-hegy, (Új-Zéland)
- Kunasir-sziget, a Kuril-szigetek legdélebbi tagja, (Oroszország)
de megtalálható Magyarországon is, többek között a
- Badacsonyi hegységben
[szerkesztés] Galéria
[szerkesztés] Felhasznált irodalom
- Óriások útja hivatalos honlap Geologia oldala (angol)
- Kiömlési kőzetek sokszöges-hatszöges alakzatai
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Óriások útja hivatalos honlap (angol)
- A bazalt oszlopok kialakulása (angol)
- Kiömlési kőzetek sokszöges-hatszöges alakzatai
Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei |
természeti: | Óriások útja | Henderson-sziget | Gough-sziget | Dorset és Kelet-Devon tengerpartja |
||
kulturális: | Durhami székesegyház és vár | Iron Bridge | Studley Királyi Park | Fountains-apátság | I. Edward király várai és városfalai Gwynedd grófságban | Blenheim-kastély | Bath | A Hadrianus-fal és a limes | Westminster-palota | Westminster-apátság | Szent Margit-templom | Londoni Tower | Canterburyi katedrális | Canterburyi Szent Ágoston-apátság | Canterburyi Szent Márton-templom | Edinburgh ó- és újvárosa | Maritime Greenwich | Orkney-szigetének neolitikus építményei | Blaenavon ipartörténeti műemlékei | St. George történelmi városa és erődítményei | Derwent Valley malmai | Saltaire ipari falu | New Lanark ipari mintatelepülés | Királyi Botanikus Kertek | Liverpool tengeri kereskedelmi városrészei |
||
vegyes: | Saint Kilda-szigetcsoport |