Uralkodó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Uralkodónak nevezzük a monarchikus államformájú államok vagy országok^[1] vezetőjét, államfőjét^[2], függetlenül attól, hogy tisztségét örökléssel, beházasodással, vagy országgyűlés által megválasztva nyeri el, és függetlenül attól is, hogy nemesi származású-e. Az uralkodói cím birtokosa egyaránt lehet szuverén vagy nem szuverén^[3]államnak a feje.^[4]

Tartalomjegyzék

1 Uralkodói címek
2 Uralkodói jelképek
3 Monarchiák napjainkban
4 Uralkodók nem vezető pozícióban vagy illegalitásban
5 Hivatkozások
6 Irodalom

[szerkesztés] Uralkodói címek

császár, cár, szultán, király, fáraó, fejedelem, despota, főherceg, herceg (amennyiben önálló fő/hercegség fejei), illetve kalifa, kán, sahinsah, sah, emír, sejk, maharadzsa, radzsa, kagán, padisah, négus, mogul, inka stb.

[szerkesztés] Uralkodói jelképek

Az uralkodók tisztségének leggyakoribb jelei a koronázási jelvények:

korona, mely fejen hordott ékszer,
koronázási palást,
jogar (a bírói hatalom jelképe)
kard, szablya, lándzsa, buzogány (a katonai erő jelképei)
a keresztény hagyományú országokban: országalma, feszület (kereszt)

stb.

[szerkesztés] Monarchiák napjainkban

Név	Született	Címe	Uralkodik	Öröklés	Trónörököse
Bhumibol Adulyadej	1927	Thaiföld Királya	1946		Maha Vajiralongkorn
II. Erzsébet	1926	Antigua és Barbuda Királynője Ausztrália Királynője Bahama-szigetek Királynője Barbados Királynője Belize Királynője Kanada Királynője Grenada Királynője Jamaica Királynője Új-Zéland Királynője Pápua Új-Guinea Királynője Saint Kitts és Nevis Királynője Saint Lucia Királynője Saint Vincent Királynője A Salamon-szigetek Királynője Tuvalu Királynője Az Egyesült Királyság Királynője Normandia Hercegnője Man Lordja	1952	Primogenitúra	Wales hercege
Tunku Abdul Halim	1924	Kedah Szultánja (Malajziában)	1958	Örökletes
IV. Taufa'ahau Tupou	1918	Tonga Királya	1965
Hassanal Bolkiah	1946	Brunei Szultánja	1967
Goodwill Zwelethini	1948	A zuluk Királya (Dél-Afrikában)	1968
Qaboos	1940	Omán Szultánja	1970
Jigme Singye Wangchuk	1955	Bhután Királya	1972
II. Margit	1940	Dánia Királynője	1972	Primogenitúra	Frederik Koronaherceg
XVI. Károly Gusztáv	1946	Svédország Királya	1973	Primogenitúra	Viktória Koronahercegnő
Ahmad Shah	1930	Pahang Szultánja (Malajzia)	1974	Örökletes
Hamad ibn Muhammad ash-Sharqi	1949	Fujairah Emírje (Egyesült Arab Emirátusok egyike)	1974
I. János Károly	1938	Spanyolország Királya	1975	Örökletes	Asztúria hercege
Jabir al-Ahmad al-Jabir al-Sabah	1926	Kuvait Emírje	1977
Ismail Petra		Kelantan Szultánja (Malajzia)	1979	Örökletes
Beatrix	1938	Hollandia Királynője	1980	Primogenitúra	Orange hercege
Alhaji Muhammadu Kabir Usman	?	Katsina Emírje (Nigéria)	1981
Rashid ibn Ahmad Al Mu'alla	1930	Umm al-Qaiwain Emírje (Az Egyesült Arab Emirátusok egyike)	1981
Iskandar	1932	Johor Szultánja (Malajzia)	1981	Örökletes
Humayd ibn Rashid Al Nuaimi	1931	Ajman Emírje (Az Egyesült Arab Emirátusok egyike)	1981
III. Mswati	1968	Szváziföld Királya	1982
III. Sultan ibn Muhammad al-Qasimi	1939	Ajman Emírje (Az Egyesült Arab Emirátusok egyike)	1987
II. János Ádám	1945	Liechtenstein Hercege	1989	Örökletes	Alois herceg
Akihito	1933	Japán Császár	1990		Naruhito Koronaherceg
Maktoum bin Rashid Al Maktoum	1946	Dubaj Emírje (Az Egyesült Arab Emirátusok egyike)	1990		Mohammed bin Rashid Al Maktoum
V. Harald	1937	Norvégia Királya	1991	Primogenitúra	Haakon Magnus Koronaherceg
Muwenda Mutebi	1955	Buganda Királya (Uganda)	1993
II. Albert	1934	A belgák Királya	1993	Primogenitúra	Brabant hercege
Solomon Gafabusa Iguru	1949	Bunyoro-Kitara Királya (Uganda)	1994
Nicolas Sarkozy	1955	Andorra francia Társfejedelme	2007	A francia nép választja	Nincs
Hamad bin Khalifa		Katar Emírje	1995
III. Letsie	1963	Lesotho Királya	1996
Mizan Zainal Abidin		Terengganu Szultánja (Malajzia)	1998	Örökletes
II. Abdullah	1962	Jordánia Királya	1999	Az uralkodó választja utódát	Husszein herceg
VI. Mohammed	1963	Marokkó Királya	1999
Henri	1955	Luxemburg Nagyhercege	2000	Primogenitúra	Guillaume trónörökös
Sharafuddin Idris Shah		Selangor Szultánja (Malajzia)	2001	Örökletes
Joan Enric Vives Sicília	1949	Andorra püspöki Társfejedelme	2001	Kinevezés	Nincs
Tuanku Syed Sirajuddin	1943	Yang di-Pertuan Agong (Malajzia Királya)	2001	A helyi uralkodók közül választják	Terengganu Szultánja, ha az ország trónján lejár mandátuma
Tuanku Syed Sirajuddin	1943	Perlis Rádzsája (Malajzia)	2000	Örökletes

Hamad ibn Isa Al Khalifah	1950	Bahrein Királya	2002
Norodom Sihamoni	1953	Kambodzsa Királya	2004	A 9 tagú királyválasztó tanács választja
II. Tomasi Kulimoetoke , Soane Patita Maituku , Visesio Moeliku		Wallis és Futuna Laveluája	2004	Wallis és Futunának 3 uralkodója van, akiket a törzsi tanács választ meg.
Khalifa bin Zayed Al Nahayan	1948	Abú Dhabi Emírje és az Egyesült Arab Emirátusok elnöke	2004
II. Albert	1958	Monaco Hercege	2005	Primogenitúra	Caroline hercegnő
XVI. Benedek pápa	1927	Pápa (A Vatikán szuverén uralkodója)	2005	A bíborosok választják meg a konklávén.
Abdullah	1924	Szaúd-Arábia Királya	2005	A család választ	Szultán Koronaherceg

[szerkesztés] Uralkodók nem vezető pozícióban vagy illegalitásban

Görögország: II. Konsztantinosz Trónörököse: Spárta hercege

[szerkesztés] Hivatkozások

^ Magyar Értelmező Kéziszótár szerint egységes államszervezetbe tartozó földrajzi terület a benne és a rajta levőkkel együtt.
^ Lásd Magyar Értelmező Kéziszótár
^ azaz hűbéres vagy bármilyen módon függő monarcha
^ A legmagasabb uralkodói cím, mely szuverén státusszal bírhat, az a hercegség, l. Liechtenstein és Monaco stb., de királyságok, sőt császárságok is létezhetnek korlátozott szuverenitással, mint pl. Malajzia tagállamai, melyek mind királyságok. A történelemben ilyen, nem szuverén státuszú ország volt pl. a Cseh Királyság, mely sosem rendelkezett önálló állami léttel 1918-ig, hanem előbb a Német-Római Császárság, majd 1804-től az Osztrák Császárság egyik vezető tagállama volt. Hasonlóan a Cseh Királysághoz, az 1806-tól függetlenné váló egykori Német-Római Birodalom kötelékébe tartozó fejedelemségek a Német Császárság 1871-es megalakulása után ugyan elvesztették szuverenitásukat, de az uralkodói cím változatlanul megörződött még a királyságok esetében is, így pl. a Bajor királyság, Szász Királyság, Württembergi Királyság stb. uralkodói nem szuverén királyokká váltak.