Jász-Nagykun-Szolnok megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE



Régió	Észak-Alföld
Megyeszékhely	Szolnok
Terület	5581,71 km²
Népesség	403 662 fő (2007)
Népsűrűség	73,6 fő/km²
Települések száma	78

Jász-Nagykun-Szolnok megye: közigazgatási egység Magyarországon. Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja, keletről Hajdú-Bihar és Békés megyék, délről Csongrád megye, délnyugatról Bács-Kiskun megye, nyugatról Pest megye. Megyeszékhely: Szolnok.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
3 Önkormányzat és közigazgatás
- 3.1 Kistérségek
4 Népesség
5 Gazdaság
6 Közlekedés
7 Kultúra
8 Turizmus
9 Települései
10 Nemzetközi kapcsolatok, testvérmegyék
11 Lábjegyzet
12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

Domborzat

A megye az Alföldön terül el, teljes területe síkság.

Éghajlat

A csapadék kevés, gyakori a szárazság. A napsütéses órák száma magas.

Vízrajz

A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva és a Tápió. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része.

Élővilág, természetvédelem

A Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele a megye területén található.

Lásd még: Jász-Nagykun-Szolnok megye védett természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Történelem

Jászberény a 19. században

A megye közvetlen elődje Jász-Nagykun-Szolnok vármegye volt, amely ezen a néven az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján jött létre a korábbi Jászság és Nagykunság területéből, valamint Külső-Szolnok vármegyéből. Korábban a Bach-korszakban már-már megalakult nagyjából ugyanez a közigazgatási egység, annak jellege azonban csak ideiglenes volt. A megye nevének „Jász-”, valamint „Nagykun-” része a korábban etnikai, majd területi alapon nyugvó kiváltságokat élvező tájegységek nevéből (lásd: jászok és kunok), valamint a Szolnok szóból ered. Ez utóbbi eredete vélhetően a Szent Gellért legendában is szereplő Szaunik ispán nevére vezethető vissza, Zounok alakban először 1075-ben fordul elő földrajzi névként. 1950-ben a korábbi Heves vármegye Tiszától keletre fekvő területe (Tiszafüred és környéke) is Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kistérségek

Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)^[1]:

Kistérség neve	Székhelye	Terület (km²)	Lélekszám (2007. január 1.)	Település, kerület
Jászberényi kistérség	Jászberény	1161,46	86 895	18
Karcagi kistérség	Karcag	857,35	45 328	5
Kunszentmártoni kistérség	Kunszentmárton	576,49	37 990	11
Mezőtúri kistérség	Mezőtúr	725,74	30 051	5
Szolnoki kistérség	Szolnok	914,48	123 159	18
Tiszafüredi kistérség	Tiszafüred	846,60	39 282	13
Törökszentmiklósi kistérség	Törökszentmiklós	499,58	40 917	8

[szerkesztés] Népesség

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. (3o), 2. Jász-Plasztik Kft. (87), 3. Szatmári Kft. (Jászberény) ( 134).

Szolnok központja légifelvételről

A térség ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi központja Szolnok.

Ipar

A megye ipara feldolgozó jellegű (gépgyártás, élelmiszerfeldolgozás).

Mezőgazdaság

Jász-Nagykun-Szolnok termőföldje igen jó minőségű, és a napsütéses órák száma is magas, emiatt a megye mezőgazdaságilag fontos, különösen a búza-, rizs-, kukorica-, napraforgótermesztésben és a sertés-, juh-, szarvasmarhatenyésztés.

[szerkesztés] Közlekedés

A térség közúti és vasúti közlekedési csomópontja Szolnok, amely egyben forgalmas tiszai átkelőhely is.

[szerkesztés] Kultúra

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd:

Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok listája
Jász-Nagykun-Szolnok megyei kulturális programok listája

[szerkesztés] Turizmus

A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve). A megye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti.

Lásd még:

Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai látnivalóinak listája

[szerkesztés] Települései

A lakosság nagy része városokban él. A megyének 17 városa van.

[szerkesztés] Megyei jogú város

Szolnok

[szerkesztés] Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a 2001-es népszámlálás adatai alapján)

Jászberény (28 293)		Kunszentmárton (9764)
Törökszentmiklós (23 145)		Kunhegyes (8601)
Karcag (22 738)		Jászárokszállás (8240)
Mezőtúr (19 483)		Martfű (7366)
Tiszafüred (13 953)		Újszász (6968)
Kisújszállás (12 869)		Jászfényszaru (5841)
Tiszaföldvár (12 068)		Kenderes (5329)
Túrkeve (10 181)		Abádszalók (4677)
Jászapáti (9967)

[szerkesztés] Községek, nagyközségek

Alattyán	Jászboldogháza	Kuncsorba	Szelevény	Tiszasas
Berekfürdő	Jászdózsa	Kunmadaras	Tiszabő	Tiszaszentimre
Besenyszög	Jászfelsőszentgyörgy	Mesterszállás	Tiszabura	Tiszaszőlős
Cibakháza	Jászivány	Mezőhék	Tiszaderzs	Tiszatenyő
Csataszög	Jászjákóhalma	Nagyiván	Tiszagyenda	Tiszavárkony
Cserkeszőlő	Jászkisér	Nagykörű	Tiszaigar	Tomajmonostora
Csépa	Jászladány	Nagyrév	Tiszainoka	Tószeg
Fegyvernek	Jászszentandrás	Pusztamonostor	Tiszajenő	Vezseny
Hunyadfalva	Jásztelek	Rákóczifalva	Tiszakürt	Zagyvarékas
Jánoshida	Kengyel	Rákócziújfalu	Tiszaörs
Jászalsószentgyörgy	Kétpó	Szajol	Tiszapüspöki
Jászágó	Kőtelek	Szászberek	Tiszaroff