Nagykörű
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Nagykörű | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Észak-Alföld | |
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | |
| Kistérség | Szolnoki | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 5065 | |
| Körzethívószám | 56 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 1725 (2001) | |
| Népsűrűség | 40,29 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 42,81 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Nagykörű
|
||
Nagykörű község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagykörű a Tisza jobb partján Szolnoktól északkeletre 25 km-re található. Megközelíthető rendszeres buszjárattal, illetve Fegyvernek felől komppal, vagy kerékpárral a Tisza gáton.
[szerkesztés] Története
Nagykörű, nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbe fogta a folyó.A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falu első fennmaradt írásos említése 1212-ből a monostorára vonatkozik. A falu az 1300-as évek elején alakult, a Guth-Keled nemzetségbeli Lothar báné volt a monostorral együtt. 1318-ban Károly Róbert a birtokot, Kompolty Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A török uralmat fekvésének köszönhetően síkerrel átvészelte. A hagyomány szerínt a török csapatok 1530. július 19-én Illés napján az ártér mocsarába vesztek. A török kiűzése után a kincstár és egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt volt a birtokos. A 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt báró Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely aztán a híres germersdorfi cseresznye termőhelye lett, a 19. század második felétől, Petrovay György földbirtokos jóvoltából. Nagykörű az ország Cseresznyéskertje címmel rendelkezik. Itt található Magyarország legnagyobb cseresznyéskertje, tőbb, mint 200 hektáron. A nagykörűi cseresznye védett márkanév.
[szerkesztés] Jelen
A falu lakóinak fő megélhetési forrása a világhírű nagykörűi cseresznye, elsősorban exportra termelnek. Ugyanakkor, fellendülőben van a falusi turizmus is, sok vendéglátásra szakasodott, régi ház várja az oda látogatókat. Az őslakosok száma, egyre csökken, minden negyedik ház, mint nyaraló, funkcionál. Igazi horgász paradicsom.
[szerkesztés] Nevezetességei
Köztéri szobrok
- Tisza szobor, a 2000-es árvíz emlékére
- Nepomuki Szent János szobra
- I. világháborús emlékmű
- II.világháborús emlékmű
- Tájház módos gazda háza, ajándék a falunak
- Múzeum: Nagykörűi Fegyver- és Haditengerészeti Gyűjtemény[1]
- Templom,
Már 1330-ban megvolt, az évszádok megviselték 1776-ban kezdték az újjáépítést, Haller Sámuel közremüködösével.1785-ben szentelték fel. Az új templom egyszerű barokk templom. 1994-ben az önkormányzat felújítatta. A templomkertben található, Magyarország legnagyobb cseresznye gyűjteménye, több, mint 100 fajta. Génbankként is szolgál
- Tiszavirág
Egyedül álló természeti jelenség, ami már csak a Tiszán fordul elő. A Tiszavirág. A kérész fajták csoportjába tartozik, három évig tart a báb állapot, majd a kikelt lárvák, miután kibújtak kitinpáncéljukból, elkezdik halálos nászukat. Ellepik a Tiszát, párzás után , a 12-15 centis rovarok elpusztulnak és lemerülnek a fenékre. Életük mindössze pár óra.
- Hagyományok
Illés-kő, története a török időkig nyúlik vissza, portyázó csapatok a falut sosem érték el, belevesztek a mocsárba, ennek emlékére állították az emlékművet. Mai napig megünneplik, az évforduló napját (július 19-én).
- Fesztívál
Az első fesztivál hagyományteremtő, turisztikai termékfejlesztés céllal került megrendezésre. A Cseresznyefesztivál egyik alapító tagja a Gasztro-feszt Egyesület. 2006-ban már a X. Cseresznyefesztivál volt. Változatos, sokrétű programok sorozata, hagyományörzők éppúgy megtalálhatok, mint ijászverseny, szalmabáb készítés, táncbemutatok, ételkészítés(cseresznyéből), képzőművészeti kiállítások. Több éve ad helyet az önkormányzat, alkotótábornak, főleg erdélyi képzőművészek jönnek.
