Csongrád megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

CSONGRÁD MEGYE



Régió	Dél-Alföld
Megyeszékhely	Szeged
Terület	4262,68 km²
Népesség	424 000 fő (2007)
Népsűrűség	100,1 fő/km²
Települések száma	60

Szeged és a Tisza

Csongrád megye Magyarország délkeleti részén található. Északról Jász-Nagykun-Szolnok megye, keletről Békés megye, délről Románia és Szerbia, nyugatról Bács-Kiskun megye határolja. A Tisza szeli ketté, székhelye Szeged.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
3 Önkormányzat és közigazgatás
- 3.1 Kistérségek
4 Népesség
5 Gazdaság
6 Közlekedés
7 Kultúra
8 Turizmus
9 Települései
10 Lábjegyzet
11 Külső hivatkozások
12 Források

[szerkesztés] Földrajz

Domborzat

Csongrád megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Szerelem-domb (128 m)^[1], legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m)^[2]

Éghajlat

A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A megyében található Gyálarét az ország legmelegebb tája.

Vízrajz

A megye legjelentősebb folyója a Tisza, amely kb. 100 kilométer hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros és a Körös. Ezenkívül sok tó és csatorna található a megyében.

Élővilág, természetvédelem

Lásd: Csongrád megye védett természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Történelem

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd még: Csongrád vármegye

Csongrád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor hozzácsatolták a megszűnő Csanád megye Torontáli (Kiszombori) járását és Központi (Makói) járását – kivéve az egykori Nagykopáncs községet, amely ma Tótkomlós része –, illetve Békés megyéhez csatolták Kardoskút községet, amely abban az időben alakult Hódmezővásárhely határából.

A megye székhelyét ekkor helyezték Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre. A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Csongrád megye adja az ország mezőgazdasági termelésének 6,2%-át. Jelentős szerepet tölt be a megye gazdaságában, részesedése a megye bruttó hozzáadott értékéből meghaladja 7%-ot (országos szinten nem éri el a 4%-ot). A vetésszerkezeten belül meghatározó volt és maradt a gabonatermesztés súlya (60-70 százalék körüli). A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé - a térség cukorgyárainak bezárásával - folyamatosan gyengül. A vöröshagyma, a fűszerpaprika-, a gyökérzöldség-, és a fokhagymatermelés terén az országos termelés felét a megye tájkörzetei (Makó, Szeged) adják.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kistérségek

A szentesi volt megyeháza

Csongrád megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)^[3]:

Kistérség neve	Székhelye	Terület (km²)	Lélekszám (2007. január 1.)	Település, kerület
Csongrádi kistérség	Csongrád	339,24	24 206	4
Hódmezővásárhelyi kistérség	Hódmezővásárhely	707,77	58 416	4
Kisteleki kistérség	Kistelek	410,20	19 012	6
Makói kistérség	Makó	703,85	48 828	17
Mórahalomi kistérség	Mórahalom	534,77	26 265	9
Szegedi kistérség	Szeged	753,11	203 508	12
Szentesi kistérség	Szentes	813,84	43 516	8

[szerkesztés] Népesség

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság

A szegedi fűszerpaprika szárítása

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (57), 2. Villeroy & Bosch Magyarország Zrt. (129), 3. Gumiművek Phoenix Hungária Kft. (155).

Mezőgazdaság

Csongrád megye mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb megyénk, az ország éléstára. Földrajzi adottságai, a sok napsütés és a folyók közelsége kiváló termőfölddé teszik a területet. A megye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldségtermésének felét Makó és Szeged körzete adja. Országszerte ismert a makói vöröshagyma és a szatymazi őszibarack. Csongrád megye államilag elismert bortermő területei Pusztamérges és Csongrád környéke. Szentesen fehér paprika termesztése és baromfifeldolgozás folyik. Szegeden található az ország egyik leghíresebb húsüzeme, a Pick.

Bányászat

A megye ásványkincsei közül említésre érdemes a kőolaj és a földgáz. Az ország kőolaj- és földgázkészletének fele itt található.

[szerkesztés] Közlekedés

A megye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenőforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelye Röszke (Szerbia felé) és Nagylak (Románia felé).

[szerkesztés] Közutak

A megyét érinti az M5-ös autópálya, ami Röszkénél éri el a határt. Leágazása az M43-as Szeged-Makó irányban épül majd meg a nagylaki határátkelőhöz. A megyében található elsőrendű főút az 5-ös főút (Budapest-Szeged-Röszke) és a 43-as főút (Szeged-Nagylak). Másodrendű főutak közül legjelentősebb a 47-es (Szeged-Debrecen) útvonal, ami Szeged és Hódmezővásárhely között 2 km kivételével négysávos. További másodrendű utak a 45-ös főút (Hódmezővásárhely-Szentes-Kunszentmárton) és az 55-ös főút (Szeged-Baja-Bátaszék), harmadrendű út a 451-es út (Szentes-Csongrád-Kiskunfélegyháza) és a 431-es út (Kiszombor-országhatár).

[szerkesztés] Vasút

A megye összes vasúthálózatának hossza 305,16 km. Ebből hézagnélküli összehegesztett vágány 37,36%; 21 tonna tengelyterhelésre alkalmas vágány 52,70%; 100 km/h sebességre alkalmas vágány 13,71%; 80 km/h sebességre alkalmas vágány 33,72%; 60 km/h-nál kisebb maximális sebességre alkalmas vágány 52,57%.^[4]

A megye egyetlen villamosított vasútvonala a 140-es számú (Budapest)-Cegléd–Szeged-vasútvonal. A vonalon 2006-ban ütemes menetrendet vezetett be a MÁV, aminek során óránként közlekednek kombinált vonatok Intercity és gyorsvonati kocsikkal Budapest és Szeged között. Jelentős forgalmat bonyolít le a 135-ös számú Szeged–Békéscsaba-vasútvonal is, ahol a 2007/2008-as menetrendváltás óta járnak ütemes menetrend szerint a vonatok. Jelentős vasútvonal még az észak-dél irányú 130-as (Szolnok)-Tiszatenyő-Makó vasútvonal. Hódmezővásárhely-Szolnok közötti szakaszán napi 1 pár gyorsvonat is közlekedik Budapest felé. A megye északi részén fut a kelet-nyugat irányú Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonal. A 135-ös vonal folytatásának, az egykori Alföld–Fiume Vasút részének számító Szeged-Röszke-Szabadka vonalon elenyésző a forgalom.
Különleges a 121-es Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal helyzete: a szegedi vasúti Tisza-híd az 1944-es felrobbantása óta nem épült újjá, így a vonatok Újszeged állomásig járnak, a továbbutazóknak gyalog vagy tömegközlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásra. A megye szélét érinti a Mezőtúr-Orosháza-Mezőhegyes vasútvonal is Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér községeknél.
A trianoni békediktátummal több fontos vasúti kapcsolatát is elvesztette Szeged: A legjelentősebb a Szeged-Temesvár vasúti fővonal volt, de Újszentiván–Gyála felé sincs már vasút. Az egyetlen vonal, ami átlépi a határt az egykori Alföld–Fiume-vasút részeként – és a békéscsabai vonal folytatásaként – kiépült Szeged–(Röszke)–Szabadka-vasútvonal, melyen korlátozott személyforgalom van csak. A megye vasúthálózatának több helyen volt kapcsolata Araddal is: az egykori Nagylak valamint Apátfalva-Nagyszentmiklós felé lehetett vonattal Aradra eljutni.

A megyében több kisvasút működött. Nagy részük gazdasági célú volt, legismertebb és legjelentősebb a személyforgalmat is ellátó Szegedi kisvasút volt.

[szerkesztés] Hidak

Csongrád megyében 8 állandó híd található, ebből 6 a Tiszán, és 2 a Maroson.

Vasúti híd (147-es vonal)
Közúti híd (451-es főút)
Vasúti híd (135-ös vonal)
Algyő, Közúti híd (47-es főút)
Makó, Közúti híd (43-as főút)
Makó, Vasúti híd (121-es vonal)
Szeged, Bertalan híd
Szeged, Belvárosi híd

2010 augusztusára felépül egy új híd a Tiszán az M43-as autópálya részeként.^[5] Távoli terv a szegedi vasúti híd újjáépítése, melyet 1944-ben robbantottak fel a visszavonuló német csapatok és azóta sem épült újjá. A Magyarcsanádot Nagycsanáddal összekötő, Maroson átívelő híd tervei jelenleg már kész vannak, de egyelőre pénzügyi forrást nem kapott a projekt, és nem szerepel egyetlen infrastrukturális tervben sem. Ez a híd is a második világháborúban semmisült meg, de pillérei ma is állnak. Eredetileg a Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós vasútvonal hídja volt. A tiszai átkelést egy időszakos pontonhíd is segíti Csongrád és Csépa között, valamint két komp üzemel: Mindszentnél és Tápénál.

[szerkesztés] Kultúra

A Szegedi Tudományegyetem főépülete

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Szeged Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja. A Szegedi Tudományegyetem mellett országos jelentőségű tudományos kutatóhelyek találhatóak itt.

Múzeumok és kiállítóhelyek

A megye híres múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria és az Emlékpont, a 2005-ben az Év Múzeumának választott makói József Attila Múzeum, valamint a szentesi Koszta József Múzeum.

Lásd még:

Csongrád megyei múzeumok listája
Csongrád megyei kulturális programok listája

[szerkesztés] Turizmus

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd:

Csongrád megye turisztikai látnivalóinak listája

[szerkesztés] Települései

Csongrád megyének viszonylag kevés települése van, megyei jogú városa ellenben kettő is. A népesség 74%-a városokban lakik, főként Szegeden és Hódmezővásárhelyen.

Megyetérkép a Csongrád Megyei Önkormányzat honlapján