Tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A tó szárazfölddel körülvett állóvíz. A tavak többsége édesvizet tartalmaz. Természetes tavak a Föld szinte bármely részén kialakulhatnak, de a legtöbb tó az északi félteke magasabb szélességi körein található.

Tartalomjegyzék 1 A tavak fajtái 1.1 Endogén eredetű tavak 1.2 Exogén eredetű tavak 1.3 Kozmikus hatásra kialakult tavak: 1.4 Antropogén eredetű tavak 2 Tavak csoportosítása vízháztartás alapján 3 Tavak pusztulása 4 A legjelentősebb tavak listája 5 A Föld legnagyobb tavai, sóstavai 6 A Föld legmélyebb tavai

[szerkesztés] A tavak fajtái

Medencéjük kialakulása alapján elkülöníthető:

• Kimélyítéses medencéjű
• Elgátolásos medencéjű

A tómedencék leggyakoribb típusai a kialakító folyamatok szerint:

• Endogén eredetű tavak
• Exogén eredetű tavak
• Kozmikus hatásra kialakult tavak
• Antropogén tómedencék

[szerkesztés] Endogén eredetű tavak

Belső erők alakítják ki a medencéket.

Belső erők:

• Tektonikus (szerkezeti) mozgások => tektonikus eredetű tavak
• Vulkáni folyamatok => vulkanikus eredetű tavak

Tektonikus eredetű tavak: medencéjüket tektonikus mozgások alakítják ki:

• Árkos tavak (árkos vetődések medencéiben):
  • Bajkál-tó
  • K-Afrikai árokrendszer tavai (Nyasza-tó, Tanganyika-tó, Kiwu, Edward, Albert, Rudolf-tó)
• Távolodó lemezszegélyeket jelző árokrendszer tavai:
  • pl. Holt-tenger
• Sekély vizű ároktavak:
  • Balaton, Velencei-tó
• Epirogenetikus süllyedékben elhelyezkedő állóvíz:
  • pl. Viktória-tó

• Szerkezeti süllyedékeket kitöltő egykori tengermaradvány:
  • Kaszpi-tó
• Vulkanikus eredetű tavak: krátertavak, kalderatavak:
  • Japán, Indonézia, Kamcsatka-fsz.
  • Róma-környéki nagytavak
  • Szt. Anna-tó
  • Mohos-tó (Székelyföld, Hargita)

[szerkesztés] Exogén eredetű tavak

Külső erők által létrehozott tavak. Az exogén erők közül a jég felszínformáló erejének következtében kialakuló tavak a glaciális tavak.

Exogén eredetű tófajták:

• Jégtakaró által kimélyített tavak: sziklamedencés tavak.

Kialakulásuk: a jég szelektíven pusztítja a felszínt: a puhább kőzeteket jobban kimélyíti a befagyott törmelékekkel, mint a keményebbeket. A jég elolvadásával a mélyedésekben felhalmozódik a víz.

Sziklamedencés tavak:

• Kanadában:
  • Winnipeg
  • Nagy-Medve-tó
  • Nagy-Rabszolga-tó
  • Nagy-tavak ^[1]
• Európában:
  • Ladoga-tó
  • Onyega-tó
  • Lengyel-tóvidék
  • Mazuri-hátság
  • Pomorzei-hátság

Gleccserek által kialakított tavak: kár fülkék, kár tavak. Más néven tengerszemeknek nevezzük őket.

• Magas-Tátra,
• Poprádi-tó

Gleccsertavak: gleccserek völgyében kialakuló tavak. („U” alakú teknőben felhalmozódó vizek.)

Végmoréna-tavak: gleccserek elvégződésénél felhalmozódó sáncok mögött felgyülemlő vizek. (Moréna: jég által szállított hordalék.)

• Ilyenek például az Alpok tavai
  • Boden-tó
  • Genfi-tó
  • Zürichi-tó
  • Luganoi-tó
  • Lago Maggiore

Morotvatavak (holtágak): kanyargó folyók mentén alakulnak ki a folyókanyarulat levágásával. Jellegzetes kifli formájuk van, sekélyek. Pl.

• Mártélyi-tó (Tiszán),
• Szelidi-tó (Dunán)

Karsztos tavak: karsztos területek mélyedéseiben (pl. víznyelő, polje, dolina, uvala) keletkező tavak, melyek akkor jönnek létre, ha a karsztos formát vízzáró anyag béleli ki. Ilyen karsztos tavak pl.

• Vörös-tó (dolinából, É-borsodi karszt)
• Aggteleki-tó (víznyelőből, É-borsodi karszt)
• Albániában/Macedóniában ilyen a Preszpa-tó (poljéből)
• Ohridi-tó

Szélvájta = deflációs tavak: A szél mélyítő ereje révén keletkeztek.

• ilyenek az Alföld tavai
  • Fehér-tó,
  • Nyírségi sóstó

Lagúna tavak: turzás gátolta tavak. Pl. Ijssel tó

Elgátolással keletkezett tavak: Hegyomlás által elgátolt tavak:

• Gyilkos tavak

Földcsuszamlás által elgátolt tavak.

• Arlói-tó (Salgótarján)

[szerkesztés] Kozmikus hatásra kialakult tavak:

Meteorit-becsapódások során kialakult medencéik vannak. Kanadában jellemző.

[szerkesztés] Antropogén eredetű tavak

Mesterséges tavak. Pl.

• Víztározók (Tisza-tó)
• Hűtőtavak (erőművek mellett)
• Halastavak
  • Oháti-tavak (Hortobágy)

[szerkesztés] Tavak csoportosítása vízháztartás alapján

• Lefolyásos tavak
• Lefolyástalan tavak: csak párolgással veszítenek vizet, ezért felgyülemlenek a folyók által szállított sófélék.
  • Aral-tó
  • Lop-Nor
  • Csád-tó
  • Nagy-sóstó

[szerkesztés] Tavak pusztulása

Rövid életű, átmeneti képződmények. Megszűnésük oka: vizük eltűnik a medencéből, vagy a medence semmisül meg (feltöltődéssel vagy lecsapolódással). A tavak vízvesztése leggyakrabban éghajlatváltozás következménye.

Tavak pusztulásának típusai:

• Az ariditás (szárazság) növekvő mértéke miatt a vízháztartás tartósan veszteségessé válik
  • Pl. Szahara-menti tavak
• Tavak lecsapolódása leggyakrabban úgy történik, hogy a tó vizét levezető folyó völgymélyítő tevékenysége eléri a tó peremét és annak vize a bemélyedő völgyön át lefolyik
• Tavak feltöltődése: a tóba érkező folyó lerakja a hordalékát, vagy a szél hordalékszállítása révén, vagy organikus üledékképződés révén (eutrofizáció).

Eutrifizáció: a vízbe jutó növényi tápanyagok hatására a tavak tápanyagtartalma egyre nagyobb => túlburjánzik a vízinövényzet. A vízinövények természetes elhalása révén egyre nagyobb mértékben halmozódik fel a tó aljzatán => halpusztulás.

Tavak pusztulásának szakaszai:

• 1. Fertő állapot: az elsekélyedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet
• 2. Mocsári állapot: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyba kerül.
• 3. Lápi állapot: alig marad nyílt vízfelület

[szerkesztés] A legjelentősebb tavak listája

Afrika:

• Csád-tó
• Malawi (Nyasza)-tó
• Tanganyika-tó
• Turkana (Rudolf)-tó
• Viktória-tó

Észak-Amerika:

• Athabasca-tó
• Erie-tó
• Felső-tó
• Huron-tó
• Michigan-tó
• Nagy-Medve-tó
• Nagy-Rabszolga-tó
• Ontario-tó
• Rénszarvas-tó
• Winnipeg-tó

Közép-Amerika:

• Nicaragua-tó

Dél-Amerika:

• Titicaca-tó

Ausztrália:

• Eyre-tó
• Torrens-tó

Ázsia:

• Aral-tó
• Bajkál-tó
• Balkas-tó
• Iszik-köl
• Kaszpi-tenger
• Kuku-nór
• Urmia-tó

Európa:

• Ladoga-tó
• Onyega-tó
• Värnen-tó

[szerkesztés] A Föld legnagyobb tavai, sóstavai

forrás: Cartographia Világatlasz ISBN 963-352-528-4-CM

Név	Ország(ok)	Területe (km²)
Kaszpi-tenger	Kazahsztán – Irán – Oroszország – Türkmenisztán – Azerbajdzsán	371.000
Felső-tó	USA – Kanada	82.411
Viktória-tó	Tanzánia – Uganda – Kenya	69.482
Huron-tó	Kanada – USA	59.594
Michigan-tó	USA	58.014
Aral-tó	Kazahsztán – Üzbegisztán	33.635
Tanganyika-tó	Kongói Demokratikus Köztársaság – Tanzánia – Zambia – Burundi	32.892
Bajkál-tó	Oroszország	31.500
Nagy-Medve-tó	Kanada	31.079
Malawi-tó	Malawi – Mozambik – Tanzánia	30.043

[szerkesztés] A Föld legmélyebb tavai

forrás: Cartographia Világatlasz ISBN 963-352-528-4-CM

Név	Ország(ok)	Mélysége (méter)
Bajkál-tó	Oroszország	1.620
Tanganyika-tó	Kongói Demokratikus Köztársaság – Tanzánia – Zambia – Burundi	1.470
Kaszpi-tenger	Kazahsztán – Irán – Oroszország – Türkmenisztán – Azerbajdzsán	1.025
Malawi-tó	Malawi – Mozambik – Tanzánia	706
Iszik-köl	Kirgizisztán	702
Nagy-Rabszolga-tó	Kanada	614
Matana-tó	Indonézia	590
Crater-tó	USA	589
Toba-tó	Indonézia	529
Szarezszkoje-tó	Tádzsikisztán	505