Szegvár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szegvár | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Csongrád |
| Kistérség | Szentesi |
| Rang | nagyközség |
| Irányítószám | 6635 |
| Körzethívószám | 63 |
| Népesség | |
| Népesség | 4789 (2007) |
| Népsűrűség | 57,26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 86,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Szegvár
|
|
Szegvár nagyközség Csongrád megyében, a Kurca és a Kórogy összefolyásánál. Csongrád megye második legnagyobb községe.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Megközelíthető
- Vonattal a MÁV 130-as számú (Szolnok-Tiszatenyő-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó) vonalán érhető el. A vasútállomás Berekhát és Kórógyszentgyörgy között található.
[szerkesztés] Története
Első említése 1332-ben történik Zeegh alakban. A szeg a sarokra, szegletre utal (akárcsak Szegednél.) A vár későbbi hozzáadás. A 13. század végétől a Bor-Kalán nembeli Szeri Pósafi család birtokolta. 1506-ban Dóczi János lett a földesura, aki várat, várkastélyt emelt a faluban.
A törökök 1552-ben foglalták el. 1557-58-ban 20, 1560-61-ben 13, 1570-71-ben 27, 1578-79-ben 30 ház állt benne. A törökök által behívott tatárok 1596-ban lerombolták. A török kiűzése után a szegedi kamara birtokába került, 1722-től a Károlyi grófi család birtoka. A Károlyiak katolikus családokat hoztak be az elnéptelenedett faluba, majd egy kastélyt építtettek. 1737-ben 41 család, 1745-ben 99 család, 1759-ben 267 család, 1773-ban pedig 354 család, azaz csaknem 2000 ember lakott a faluban.
1773-ban Szegvár lett Csongrád vármegye központja, mert a Károlyiak eladták a kastélyt a vármegyének. A vármegye a kastély mögé téglából készült erődöt is építtetett, azon belülre egy börtönt a Dóczi vár alapjaira. A börtönt a 20. század derekán lebontották, de a téglaerődítményekből még valamennyi áll. Szegvár egészen 1883-ig vármegyeszékhely volt, ekkor Szentes vette át szerepét. 1872-ben nagyközség lett, ekkor már 5600-an lakták. 1900-ban 7249-en, 1930-ban 7279-en lakták, 1990-ben már csak 5260-an.
[szerkesztés] Vallás
A népesség 95%-a római katolikus.
[szerkesztés] Foglalkoztatottság
A népesség 36%-a mezőgazdasággal, 28%-a iparral foglalkozik. 34%-a naponta ingázik.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Római katolikus templom
A Károlyi család 1737-ben a kápolna helyére egy új templomot emeltetett, ettől fogva van plébánosa a falunak. 1753-ban kezdték el építeni a tornyot gróf Haller Istvánné jóvoltából. A templomot díszítő képek, freskók nagy művészek munkáinak másolatai. A főoltárkép Jakobey Károly munkája, amelyet Lotz Károly Mária születése című munkájáról másolt. A mellékoltárok képei Szent Józsefet és Szent Annát ábrázolják, ezeket egy bizonyos Müller nevű festő festette. A keresztelőmedence és a padok 1790-ből valók.
Az első világháború idején a harangok egy részét elvitte a katonaság, ezért 1923-ban újat öntöttek. Szent István látható rajta, amint fölajánlja a koronát, valamint a következő szövegek: „Reménységünk vagyon, veled Máriában, mint magyar hazánknak hű királynéjában”; „Ha szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket. Az 1914-18-ban elesett hősök emlékére öntötte az Úr 1923. esztendejében Walser Ferenc, Budapest.” A templom melletti plébánia 18. századi épület.
[szerkesztés] Uradalmi tisztilak (Falumúzeum)
18. századi oszlopsoros, nádtetős, nagyon hosszú épület, az uradalmi gazdatisztek lakása volt. 1973-ban nyílt meg benne a falumúzeum. Helytörténeti és néprajzi kincsek vannak benne, valamint régi töredékek a Dóczi-kastély faragott köveiből.
[szerkesztés] Parasztházak
[szerkesztés] Falumúzeum
[szerkesztés] Szélmalom
Pusztai-féle szélmalom. Épült 1865-ben.1948-ig működött.1968-ban műemlékké nyilvánították,majd 1979 és 1994 között felújították,azóta látogatható.Belső szerkezete teljesen hiánytalan.Tornyos típusú,felülhajtós,kétkőpáros szélmalom.
[szerkesztés] Megyeháza
Ennek a helyén állt a Dóczi-udvarház. Károlyi Sándor gróf a vár maradványainak felhasználásával 1725-27-ben kastélyt építetett, s falakkal is körbevette. 1730-ban Bél Mátyás ezt írja: „...gróf Károlyi Sándor neégyszögletű toronyhoz hasonló építményű lakóháza áll... Belül bolthajtások, kamrák, borospincék vannak, középütt a palota ugyanolyan nagyszerű, mint az egész építmény. Ami azonkívül van, az is két szobácskára oszlik, a lépcsőházban előtér is van. Azután van egy ház, melyet őrtorony formára minden felől fallal vettek körül. Tetejéről az egész megye látképe előtűnik. Nyáron az állandó légmozgás miatt igazán egészséges és hűvös lakás, télen azonban tüzelőhiány miatt kellemetlen és hideg.”
Ez a várkastély az 1760-as évekre egészen lepusztult, ezért a vármegye megvette a romot, és egy gyakorlatilag teljesen új szép, barokk megyeházát húzott fel. Ennek pincéje és földszintje boltozott, ablakai kőkeretesek, kapuja és néhány ablaka kosáríves. Az udvar felől igen szép tornácsor van. Szép kovácsoltvas rácsok is találhatók rajta. Az udvarban állt a börtön, amit később lebontottak. Állítólag Rózsa Sándor is raboskodott itt. A várfalak még láthatók. A közelmúltban folytak ott ásatások, értékes leletanyag került elő.
[szerkesztés] Nepomuki Szent János-szobor
Forray Máté szegvári tanító állítatta 1795-ben. A Kurca hídja mellett áll. 1992-ben restaurálták.
[szerkesztés] Kórógyszentgyörgy
Kórógyszentgyörgy a falu déli részén található.
