Csanád vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

**Csanád vármegye** (11. század – 1950)

Székhely	Makó
Terület	1715 km²
Népesség	140 007 (1910)
Nemzetiségek	magyarok stb.

Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad; latinul: Comitatus Chanadiensis vagy Chenadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső, alföldi részén. A vármegye területe jelenleg nagyobb részt Magyarországhoz, kisebb részt Romániához tartozik.

[szerkesztés] Földrajz

A vármegyét északon Békés és Arad vármegyék, keleten Arad vármegye, délen Torontál vármegye, nyugaton pedig Csongrád és Békés vármegyék határolták.

Csanád vármegye egykori területének legnagyobb része síkság, keleten néhol dombok is találhatóak. Legfontosabb folyói: északon a Maros, délen a Szárazér (a Holt-Maros egyik ága). Csanád vármegye a Magyar Királyság egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe volt.

[szerkesztés] Történelem

Csanád vármegye területe a török hódoltság időszakától eltekintve megszakítás nélkül magyar fennhatóság alatt állt, 1918-ban a vármegye egésze román megszállás alá került, és bár a románok az egész vármegyére igényt formáltak, csak Nagylak és környéke került a trianoni békeszerződés következtében Romániához.

Az el nem csatolt rész 1923-ban egyesült Torontál vármegye és Arad vármegye Magyarországon maradt részeivel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, melynek neve 1945-ben Csanádra egyszerűsödött, majd az 1950-es megyerendezéskor területét felosztották Békés megye és Csongrád megye között.

A Romániához csatolt terület ma Arad megye részét képezi.

[szerkesztés] Lakosság

1910-ben a vármegyének összesen 140 007 lakosa volt, így Csanád vármegye területe volt az egyik legsűrűbben lakott a Magyar Királyságon belül. Az etnikai összetétel a következő volt:

103 242 magyar
17 274 szlovák
13 982 román
3981 szerb
1182 német

A magyarok a vármegye minden járásában többségben voltak, kivétel volt a Nagylaki járás, ahol a románok és a szlovákok alkottak többséget. A szerbek a Battonyai járásban éltek, míg a németek elszórtan.

A vármegye lakosságából 71 610 római katolikus, 25 234 kálvinista, 18 384 lutheránus, 4520 görög katolikus, 16 567 ortodox és 3254 zsidó.