Fogaras vármegye
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
| Székhely | Fogaras |
| Terület | 2433 km² |
| Népesség | 95.174, 1910 |
| Nemzetiségek | románok, magyarok |
 |
|
 |
|
Fogaras vármegye (románul: Comitatul Făgăraş, németül: Komitat Fogarasch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében. A vármegye területe jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Fogaras vármegye területe két részre osztható fel: az északi, völgyes, dombos, termékeny és a déli, a Fogarasi-havasok által lefödött rész. A Fogarasi-havasok az egyik legmagasabb hegység volt a Magyar Királyságon belül, rengeteg óriási csúcs van itt: Negoj-Csúcs, Buteanu-csúcs, Nagy-Vist. A vármegyének több folyója is van: az Olt, a Barca, a Sebes. A vármegyét északról Szeben és Nagy-Küküllő vármegyék, keleten Brassó vármegye, délen Románia, nyugaton pedig Szeben vármegye határolta.
[szerkesztés] Történelem
Fogaras vármegye 1876-ban alakult Fogaras vidéke és néhány Felső-Fehér vármegyei község összevonásával, tehát Fogaras vármegye egy igen fiatal vármegye volt.
Egykori területe 1918-tól Románia része, ma a romániai Brassó megye és Szeben megye között van felosztva.
[szerkesztés] Lakosság
Fogaras vármegye egy igen kis lakossággal rendelkező vármegye, 1910-ben 95.174 lakosa volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Alsóárpási járás, székhelye Alsóárpás
- Fogarasi járás, székhelye Fogaras (egyben rendezett tanácsú város is)
- Sárkányi járás, székhelye Sárkány
- Törcsvári járás, székhelye Zernest
|
|
|
|
