Liptó vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

**Liptó vármegye**

Székhely	Liptószentmiklós
Terület	2246 km²
Népesség	76.850, 1891
Nemzetiségek	magyarok, szlovákok

Liptó (szlovákul: Liptov; latinul: Liptoviensis, Lyptoviensis, Liptaviensis, Liptovium, németül: Liptau; lengyelül: Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt. Jelenleg területe Észak-Szlovákiában található. A terület mára közigazgatási egységét elvesztette, a névvel a történelmi régióra ill. az egykori vármegyére való utalásként találkozhatunk.

[szerkesztés] Földrajz

Liptó Ausztria Galícia nevű tartományával, valamint Árva-, Turóc-, Zólyom-, Gömör-Kishont- és Szepes vármegyékkel volt határos. A vármegye a Vág felső folyásánál, a Liptói-havasok és az Alacsony-Tátra között terült el. (A Liptói-havasok a Tátra nyugati, nagyobb kiterjedésű része, szemben a keletebbre fekvő Magas-Tátrával, melynek csúcsai magasabbak, alapterülete azonban kisebb.) Területe 1910 körül 2247 km² volt.

A volt vármegye területén manapság a Rózsahegyi járás és a Liptószentmiklósi járás osztozik. Három falu (Teplicska, Csorba és Csorbató) jelenleg a Poprádi járásban találhatók.

[szerkesztés] Megyeszékhelyek

A vármegye székhelye a a liptói vár, később Németlipcse volt. 1677-től a megye székhelye Liptószentmiklós volt.

[szerkesztés] Lakosság

Népessége 1891-ben 76850 fő, népsűrűsége 34 fő/km² volt. A lakosság etnikai összetétele (1891):

72067 (93,78%) szlovák
2568 fő (3,34%) német
1771 fő (2,30%) magyar

[szerkesztés] Története

Liptó mint vármegye a 15. század előtt alakult. 1918-ban (megerősítve a trianoni békével 1920-ban) Liptó vármegye az újonnan alakult Csehszlovákia része lett.

A második világháború alatt, amikor Csehszlovákia ideiglenesen feldarabolódott, Liptó a független Szlovákia része lett. A második világháború után ismét Csehszlovákiához tartozott. 1993 óta ismét Szlovákia része.