Csorba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Csorba (szlovákul Štrba, németül Tschirm, lengyelül Szczerba) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában. A községhez tartozik Tátracsorba és 2007. május 3-tól Csorbató is. A csorbaiak 17 éve próbálkoztak a Csorbató üdülőhely visszaszerzésével, és törekvésük a legfelső fórumon végül sikerrel járt. A szlovák legfelsőbb bíróság határozata értelmében újból Csorba községhez tartozik, visszaállt az 1947 előtti állapot. Magastátra város vissza akarja szerezni az üdülőhelyet, mert attól tartanak, hogy szétzilálódik a Tátra egysége. [3]

2001-ben 3735 lakosából 3542 szlovák volt, valamint lakott 10 magyar anyanyelvű szlovák állampolgár is.^[1]

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Nevezetességei 5 Itt született 6 Külső hivatkozások 7 Források

[szerkesztés] Fekvése

Poprádtól 16 km-re nyugatra, a zsolna–poprádi országút déli oldalán fekszik. (é. sz. 49°4′0’’, k. h. 20°4′60’’49.0666666667, 20.0833333333) A település északi határában halad el a Pozsony–Zsolna–Kassa városokat összekötő, Szlovákia legfontosabb vasútvonala. A falu mellett csak vasúti megálló van [4] (Štrba zastávka), a község vasútállomása a közigazgatásilag hozzátartozó, ám 4 km-nyi távolságra található Tátracsorbán a Vasút utcában (Železničná ulica) található. [5] (Štrba). A 4 km távolságra lévő vasútállomással egybeépült a Csorbatói Fogaskerekű Vasút alsó végállomása.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve azzal van összefüggésben, hogy az Alacsony- és a Magas-Tátra közti törésben – csorbában fekszik.

[szerkesztés] Története

1280-ban említik először "Chorba" néven. A település a 13. században keletkezett a Bogomir comes tulajdonában volt erdős területen. Alapítója Hotta soltész környékbeli pásztorokat telepített ide. A későbbiekben Bogomir leszármazottai a Szentiványi, a Szmrecsányi és Bán családok birtoka. Lakói favágók, pásztorok, szénégetők voltak. Később szűcsmestereiről volt híres, 1580-tól fűrészüzem is működött a községben. 1715-ben 56, 1720-ban 37 adózója volt. 1784-ben 141 házában 1190 lakos élt. 1828-ban 186 háza és 1623 lakosa volt. Lakói állattartással, mész- és szénégetéssel, favágással, a 19. századtól fuvarozással foglalkoztak. 1871-től a falu északi részén áthalad a Kassától Csehországba vezető vasútvonal.

Vályi András szerint "CSORBA. Csirba, Csirben. Tót falu Liptó Vármegyében, birtokosai Szent Iványi Uraság, és más Urak, lakosai katolikusok, szekerezésböl, és szén égetésböl keresik kenyereket, fekszik Botzátol két mértföldnyire, Szepes Vármegyének szomszédságában. " ^[2]

Fényes Elek szerint "Csorba, (Szrba), tót falu, Liptó vgyében, Szepes vármegye szélén, az oda vezetõ országutban: 322 kath., 296 evang., 5 zsidó lak. Kath.- és evang. anyaszentegyházak; több urasági lakházak; vendégfogadó; serház; vizimalmok; nagy erdõ, mellyben szenet égetnek; lakosai közt sok fuvaros találtatik. F. u. Szentiványi, Szmrcsányi, Baán család. Ut. p. Lucsivna." ^[3]

1910-ben 1729, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Evangélikus templomát 1784-ben építették.
• Szent András temploma 1884-ben épült a lebontott 13. századi templom helyén.
• Határában a Soldov-dűlőben egykor román stílusú apátság állott, amely a 14. században szűnt meg. A romok a 19. században még látszottak.

[szerkesztés] Itt született

• 1815. április 25-én Markusovszky Lajos orvos, az MTA tagja.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A falu honlapja (szlovák nyelven)
• Községinfó
• Csorba Szlovákia térképén
• Vysoketatry.com
• E-obce.sk

[szerkesztés] Források

A Poprádi járás települései

Poprád (Poprad) Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar)