Pozsony vármegye
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
| Székhely | Pozsony |
| Terület | 4370 km² |
| Népesség | 389.700, 1910 |
| Nemzetiségek | szlovákok, magyarok |
 |
|
 |
|
Pozsony vármegye (szlovákul: Prešporská župa, előfordul még a Bratislavská župa kifejezés is) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területének egy nagyon minimális része Magyarországhoz, legnagyobb része Szlovákia területéhez tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegye területének nagy része síkság volt.. Csak északnyugaton vonult végig a Kárpátok egyik csoportja, ami ketté osztotta a vármegye síkságát. A déli síkság a Kisalföld, míg az északi a Bécsi-medence területéhez tartozik. Fontos folyóvize a Duna, amely Pozsonynál a Kis-Duna és az Öreg Duna nevezetű ágakra oszlott szét, illetve a Morva és a Vág is említésre méltó. Északról és keletről Nyitra vármegye, délről Moson, Győr és Komárom vármegyék, nyugatról pedig Felső-Ausztria határolta.
[szerkesztés] Történelem
A vármegye 1000 körül, vagy annál korábban alakulhatott meg, tehát az egyik legöregebb vármegyék közé tartozott. Területe jelenleg a szlovákiai Pozsonyi kerület illetve Nagyszombati kerület között van felosztva. Történelme során igen fontos része volt a Magyar Királyságnak, koronázási székhely is volt.
1918-ban a vármegye legnagyobb részét Csehszlovákia területéhez csatolták, csak néhány külterületi rész maradt Magyarország területén a Szigetközben.
1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Győr és Moson vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét.
Az I. bécsi döntés 1938-ban Magyarországnak ítélte a megye területének egy jelentős részét. E terület nagyobb, Szigetközbe eső darabját Komárom vármegyéhez csatolták. A Kis-Dunától északra fekvő részt azonban Nyitra vármegye szintén Magyarországhoz került darabjával összevonva megalakították Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét. Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye területe és neve nem változott.
A II. világháború után érvénytelenné váltak a bécs döntések, az 1938-as határok visszaáltak. Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye 1945-ben végleg egyesült, neve Győr-Moson lett.
Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megye egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.
Az északi, szlovákiai rész 1996 óta a Pozsonyi, a Nagyszombati és a Nyitrai kerületek része.
[szerkesztés] Lakosság
1910-ben a vármegye összlakossága 389.700 személy volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye hét járásra volt felosztva:
- Dunaszerdahelyi járás, székhelye Dunaszerdahely
- Galántai járás, székhelye Galánta
- Malackai járás, székhelye Malacka
- Nagyszombati járás, székhelye Nagyszombat (rendezett tanácsú város)
- Pozsonyi járás, székhelye Pozsony (törvényhatósági jógú város)
- Somorjai járás, székhelye Somorja
- Szenci járás, székhelye Szenc
A vármegyének volt három rendezett tanácsú város is (Modor, Szentgyörgy, Bazin.
|
|
|
|
