Modor
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Modor (Modra) | |
|---|---|
 |
|
| A városkapu | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Kis-Kárpátok |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Bazini |
| Rang | város |
| Polgármester | Ing. Medlen Vladimír |
| Irányítószám | 900 01 |
| Körzethívószám | 00421 (0) 33 |
| Népesség | |
| Népesség | 8 618 (2002) |
| Népsűrűség | 174 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 175 m |
| Terület | 49,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Modor
|
|
| Modor weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Modor (szlovákul Modra, németül Modern, latinul Modorinum) város Szlovákiában a Pozsonyi kerület Bazini járásában. 2001-ben 8536 lakosából 8315 szlovák volt. [1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pozsonytól 22 km-re északkeletre fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a régi magyar Modor személynévből ered, ez pedig a madár főnévből származik.
[szerkesztés] Története
A bortermesztéséről híres város a 12. században már állott, kezdetben Pozsony várának tartozéka volt. A települést 1158-ban II. Géza oklevelében említik először, aki a nyitrai püspökségnek adta. 1241-ben a tatárok elpusztították. 1287-ben a pozsonyi Henrik ispáné, majd királynéi birtok. 1300 és 1321 között Csák Máté uralma alá tartozott. 1326-ból származik az első írásos feljegyzés a helyi szőlőtermesztésről. 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi először egyházát és Jakab nevű papját. 1361-ben Nagy Lajostól városi kiváltságokat kapott, 1569-ben I. Miksa kiterjesztette kiváltságait. A 16. században itt is elterjedt a reformáció, 1741 és 1934 között Modor evangélikus püspöki székhely volt. A katolikus iskola 1594-ben evangélikus gimnáziummá alakult át, ahol több neves személyiség tanult. 1605-ben Bocskai hadai foglalták el. 1607-ben Rudolf magyar királytól szabad királyi városi rangot kapott. Erődítményei 1610 és 1646 között épültek. 1663-ban a török dúlta fel, 1705-ben és 1729-ben tűzvész pusztította. 1674-ben a bencések újraalpították katolikus plébániáját és gimnáziumát, amely 1786-ban a rend feloszlatása után népiskolává alakult. Híres szőlőtermő vidék, itt teremnek Szlovákia leghíresebb borai.
Vályi András szerint "Nagy határja van e’ Városnak, melly mintegy kétmértföldnyire terjed, elõször 1379dikben, az után pedig 1702dikban újonnan meg határoztatott. Erdeji is nevezetesek, hegyei között leg magosabb Kogl hegye, melly meszsze el látást szolgáltat, kútfõi között nevezteesek Herrnbrum, Dürnkegl, és Zlábek, patakján külömbféle malmok épûltek, határja jó termékenységû, levegõje kiváltképen egésséges, borra híres, és egésséges, vásárjai középszerûek, ’s mind a’ kézi mesterségeknek, mind pedig a’ gazdáskodásnak folytatásában szorgalmatosak." [2]
Fényes Elek szerint "Környéke Modornak igen kies, nyugotra és északra szõlõhegyek, bikkes fenyves erdõk, délre termékeny szántóföldek és kertek veszik körül. A belvárost a Modra patak futja keresztûl. Utczái elég szélesek, kövezettek. Házai ó izlés szerint vannak épitve. Van jeles r. kath., és 2 ágostai temploma, ágostai gymnasiuma. – Külvárost hármat számlál, ide nem értve Királyfalvát. Népessége 4500 lélek, közel fele katholikus, fele ágostai hitü, s nyelvre nézve 2/3 tótok, 1/3 németek. – Számos kézmüvesei közt a posztósok, fazekasok és bodnárok érdemelnek különösen emlitést; s az utóbbiak apró sörös hordóikat Posonba is lehordják. Országos vásárai mit sem érnek, de szombaton tartott hetivásárai igen élénkek. – Határa nagy kiterjedésû és sok javakkal áldatott meg. Szántóföldei ugyan kövecsesek, de trágya után jól fizetnek; rétje bõven van, erdeje 3983 holdra terjed; legelõje azonban szûk és kavicsos; szõlõhegye roppant, és sok bort terem, de jóságára nézve a bazini, szentgyörgyi, grünaui borokkal ki nem állja a versenyt." [3]
Erődítéseit a 19. század végén bontották le, egy kapu és egy bástya maradt belőle, de régi templomai és polgárházai ma is állnak. 1910-ben 5009 lakosából 4124 szlovák és 347 magyar volt. A trianoni békeszerződés előtt rendezett tanácsú város volt Pozsony vármegyében.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A temetőben levő Keresztelő Szent János templom a 14. századból származik, a 16. és a 17. században bővítették.
- A város főterén áll a Szent István király tiszteletére épített klasszicizáló reneszánsz római katolikus plébániatemplom, melyet 1873-ban építettek.
- Az evangélikus templom 1863-ban épült.
- A német templom 1863 és 1865 között épült.
- A szlovák templomot 1825 és 1835 között építették.
- A városháza melletti várostorony 1634-ből való.
- A Havas Szűz Mária kápolna 1760-ban épült.
- A Szentháromság kápolna 1758-ban épült.
- A Mária Magdolna kápolna 1862-ben épült.
- Kraľová Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomát 1863-ban építették.
- A gimnázium előtt álló Szent Flórián kút 1752-ből való.
- A város legrégibb építménye az egykori vár helyén épült fel 1925-ban a kastély, ma kertészeti és szőlészeti szakiskola.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1750. május 3-án Hajnóczy József Szerém vármegye alispánja, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője.
- Itt halt meg 1856-ban vadász szerencsétlenség következtében a 19. század kiemelkedő szlovák politikusa Ľudovít Štúr.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Története és fotógaléria
- A város információs portálja
- Alapinformációk
- Modor Szlovákia térképén
- E-obce.sk
[szerkesztés] Források
- ^ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Bazini járás települései
 |
|
|---|---|
|
Bazin (Pezinok) Báhony (Báhoň) · Cserfalu (Dubová) · Cseszte (Častá) · Csukárd-Terlény (Vinosady) · Gidrafa (Budmerice) · Gidrafűrész (Píla) · Halmos (Jablonec) · Hattyúpatak (Viničné) · Istvánkirályfalva (Štefanová) · Kárpáthalas (Vištuk) · Limpak (Limbach) · Modor (Modra) · Ottóvölgy (Doľany) · Szentgyörgy (Svätý Jur) · Senkőc (Šenkvice) · Tótgurab (Slovenský Grob) |
|
