Háromszék vármegye
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
| Székhely | Sepsiszentgyörgy |
| Terület | 3 889 km² |
| Népesség | 148 100 (1910) |
| Nemzetiségek | magyarok |
 |
|
 |
|
Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén. Jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Háromszék vármegye a Magyar Királyság legdélkeletibb vármegyéje volt. Délnyugati részén a Baróti-hegység, keleten a Bodoki-hegység és a Nemere-hegység, északi részén pedig a vármegye legfontosabb hegysége, a Háromszéki-havasok. Fontosabb folyói az Olt, a Feketeügy. Északról Udvarhely és Csík vármegyék, keletről és délről Románia, nyugatról pedig Brassó vármegye határolták.
[szerkesztés] Történelem
Háromszék vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre a megszűnő Háromszékből és a szintén megszűnő Felső-Fehér vármegyéből idecsatolt néhány községből. A vármegye területe 1918-1940 között Románia része volt, ezután négy évre visszakerült Magyarországhoz, 1945-től újra Románia része. A mai romániai megyerendszer 1968-as létrejötte óta területének nagyrésze Kovászna megyéhez, néhány település Brassó megyéhez tartozik.
[szerkesztés] Közigazgatás
Az I. világháború előt a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Kézdi járás, székhelye Kézdivásárhely (rendezett tanácsú város is)
- Miklósvári járás, székhelye Nagyajta
- Orbai járás, székhelye Kovászna
- Sepsi járás, székhelye Sepsiszentgyörgy (rendezett tanácsú város is)
[szerkesztés] Lakosság
Népessége 1891-ben 130 008 fő, népsűrűsége 36 fő/km² volt. A lakosság etnikai összetétele (1891):
|
|
|
|
Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
