Belovár-Kőrös vármegye
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
| Székhely | Belovár |
| Terület | 5048 km² |
| Népesség | 332.592, 1910 |
| Nemzetiségek | horvátok, szerbek |
 |
|
 |
|
Belovár-Kőrös vármegye (horvátul: Bjelovar-Križevci) közigazgatási egység volt Magyar Királyság déli részében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegyét északról Varasd vármegye, keletről Somogy vármegye, délről Verőce és Pozsega vármegyék, nyugatról pedig Zágráb vármegye határolta. Legfontosabb folyója a Dráva volt.
[szerkesztés] Történelem
Belovár-Kőrös vármegye területe a 12. században lett a Magyar Királyság része, amikor létrejött a magyar-horvát perszonálunió. A vármegye területe 1918 óta Jugoszlávia része. Miután 1991-ben Horvátország független lett, azóta a vármegye területe Horvátország része.
[szerkesztés] Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 332.592 személy volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye a következő nyolc járásra volt felosztva:
- Belovári járás, székhelye Belovár (rendezett tanácsú város)
- Csázmai járás, székhelye Csázma
- Szentgyörgyi járás, székhelye Szentgyörgy
- Kaproncai járás, székhelye Kapronca (rendezett tanácsú város)
- Kőrösi járás, székhelye Kőrös (rendezett tanácsú város)
- Kutinai járás, székhelye Kutina
- Garešnicai járás, székhelye Garešnicai
- Grubišno Poljei járás, székhelye Grubišno Polje
|
|
|
|
