ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Kárpátok - Wikipédia

Kárpátok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Romániáig.

A Kárpátok műholdfelvételen
A Kárpátok műholdfelvételen
A Kárpátok felosztása: 1. Északnyugati-Kárpátok külső vonulata 2. Északnyugati-Kárpátok belső vonulatai 3. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok külső vonulata, Kárpátkanyar 4. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok belső vonulata 5. Déli-Kárpátok 6. Nyugati-Kárpátok vagy Erdélyi-középhegység 7. Erdélyi-medence és Szilágyság 8. Szerb-Kárpátok
A Kárpátok felosztása:
1. Északnyugati-Kárpátok külső vonulata
2. Északnyugati-Kárpátok belső vonulatai
3. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok külső vonulata, Kárpátkanyar
4. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok belső vonulata
5. Déli-Kárpátok
6. Nyugati-Kárpátok vagy Erdélyi-középhegység
7. Erdélyi-medence és Szilágyság
8. Szerb-Kárpátok
A Dunajec völgye (Beszkidek)
A Dunajec völgye (Beszkidek)
Lengyel Tátra (Tátra-Fátra-vidék)
Lengyel Tátra (Tátra-Fátra-vidék)
Ukrajnai táj (Külső-Beszkidek)
Ukrajnai táj (Külső-Beszkidek)
Az „Erdős-Kárpátok”
Az „Erdős-Kárpátok”
Gyilkos-tó (Gyergyó–Békási-hegyvidék
Gyilkos-tó (Gyergyó–Békási-hegyvidék

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

A Kárpátok Pozsonynál (a külső vonulata Bécsnél) kezdődik, hatalmas félkörben körbeveszi a Kárpát-medencét és Erdélyt, majd délnyugat felé haladva a Dunánál ér véget Orsova (Románia) közelében. A hegység teljes hossza 1500 km, szélessége 12 és 500 km közötti, 190 ezer km2 területet foglal el. Az Alpok után ez a legkiterjedtebb hegyrendszer Európában. A Kárpátok egybefüggő hegylánc, de több különálló részre osztható. Csak néhány helyen lépi túl a 2500 m-es magasságot (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m – a legmagasabb pontja, Bucsecs-hegység, Fogarasi-havasok, Páring-hegység, Retyezát-hegység). Nincsenek gleccserek vagy állandóan hóval borított területek. A Kárpátokat a Duna választja el az Alpoktól és a Balkáni-hegységrendszertől. Az Alpokkal két ponton, az Ausztriai-szigethegységnél és a Lajta-hegységnél találkozik, Bécs közelében. A Kárpátok egy nagyobb összefüggő hegységrendszert alkot a Podóliai hátsággal, illetve a Balkán-hegységgel és a Balkáni-hegységrendszer többi tagjával (Dinári-hegység, Velebitek stb.) ezt nevezik Kárpát-hegyvonulatrendszernek.

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata hegyvidéki, aminek kialakulásában döntő a táj tengerszint feletti magassága.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Növényzet

Majdnem 4000 magasabbrendű növényfajtával, nagy kiterjedésű, vadregényes erdőségeivel, bennszülött és maradvány fajokban bővelkedő sziklai vegetációjával, lápjaival a kárpátok botanikai szempontból európa egyik legkülönlegesebb, legháborítatlanabb – és napjainkban sem tökéletesen feltárt – területe.

[szerkesztés] Állatvilág

[szerkesztés] A Kárpátok mint hegységrendszer

A kárpáti hegységív a földrajzi tájtagolás alapján, az alábbi fő részekre osztható. (Itt csak a legfontosabb hegységcsoportok szerepelnek. A hegységek részletes felsorolását lásd: A Kárpátok hegységeinek listája)

[szerkesztés] Északi-Kárpátok

Az Északi-Kárpátok a Kárpátok egész északi vonulatát magába foglalja. Ezt az óriási régiót többnyire a következő két területre bontják:

Északnyugati-Kárpátok
Az Északnyugati-Kárpátok a Keleti-Alpok északkeleti folytatásában a Hainburgi-rögtől a Tapoly völgyéig húzódik, a legszélesebb s egyben a legmagasabb Kárpát-szakasz – (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m). Geológiai szempontból a területén minden övezet igen szép kifejlődésű.

Külső vonulat:

  • Fehérkárpátok-régió
  • Beszkidek
  • Északi-Tátraalja

Belső vonulat:

Északkeleti-Kárpátok
Az Északkeleti-Kárpátok a Tapol-völgytől a Borsa-hágóig fut. Keskeny, egyszerű felépítésű, a flisövezet vonulatai és vulkánmaradványok uralják. A Kárpátok legalacsonyabb hegységszakasza (Máramarosi-havasok: Hoverla, 2061 m, Csernahora – 2026 m). A külső vonulat ukrajnai-szlovákiai részét és a belső vonulatot gyakran Erdős-Kárpátoknak is nevezik.

Külső vonulat:

Belső vonulat:

  • Vihorlát-Gutin-hegyvidék

[szerkesztés] Keleti-Kárpátok

A Keleti-Kárpátok a Borsa-hágótól a Tömösi-hágóig, a Prahova völgyéig húzódik, igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú kárpáti rész, itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa (Kelemen-havasok Pietrosz 2102 m), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok, Nagy-Pietrosz 2305 m).

Külső vonulat:

Belső vonulat:

[szerkesztés] Déli-Kárpátok

A Déli-Kárpátok (Carpatii Meridionali) Prahova völgyétől a Temes-Cserna-Mehádia-árokig tart, a Kárpátok legegységesebb, legnagyobb átlagmagasságú szakasza, élesre faragott "várfala". Uralkodók a kristályos kőzetek (a vulkáni képződmények hiányoznak, a flis alárendelt). A Fogarasi-havasok hatalmas hegyláncában tetőzik a Moldoveanu (2544 m).

A Déli-Kárpátokot átszelő völgyek és szorosok több csoportra osztják a hegyvonulatot:

[szerkesztés] Nyugati-Kárpátok

Románia földrajzában Nyugati-Kárpátoknak (Carpaţii Occidentali) nevezik az Erdélyi-medencét nyugatról határoló hegységvonulatot.

Ennek három fő csoportja:

A Ruszka-havast és a Bánsági-hegyvidéket gyakran a Déli-Kárpátokhoz is sorolják. Mások a három nagy hegységcsoportot nem tartják a Kárpátok részének.

[szerkesztés] Szerb-Kárpátok

Szerb-Kárpátoknak (szerbül Karpatska Srbija) is nevezik a Szerb-érchegységet, amely a Bánsági-hegyvidék déli folytatását jelentő kelet-szerbiai középhegység a Dunától délre. A Szerb-Kárpátokat többnyire nem tartják a Kárpátok szerves részének.

[szerkesztés] Fontosabb folyók

Laborcz, Latorcza, Bodrog, Bodza, Küküllők, Körösök, Aranyos, Sebes, Sajó az erdélyi, Lápos, Nyárád, Beszterce, Nagy-Szamos, Kis-Szamos, Berettyó, Kraszna, Feketeügy, Túr, Iza, Borsa, Mara, Aranyos Beszterce, Barca, Béga, Tömös , Cserna, Hortobágy, Homoród, Vargyas, Kormos, Békás, Sebes Sebesvárnál, Nagysebes Szászsebesnél, Szebeni, Tatros,

Dümbovica, Jalomica, Zsil, Vászló, Bahluj

[szerkesztés] Könyvek

  • Nagy Balázs: Gerinctúrák a Kárpátokban (Sziget Könyvesbolt, Debrecen, 2002)
  • Pusztay Sándor – Zsigmond Enikő (szerk.): Erdélyi túrák (Kornétás, 2002)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kárpátok témájú médiaállományokat.


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -