Kárpátok
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Romániáig.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A Kárpátok Pozsonynál (a külső vonulata Bécsnél) kezdődik, hatalmas félkörben körbeveszi a Kárpát-medencét és Erdélyt, majd délnyugat felé haladva a Dunánál ér véget Orsova (Románia) közelében. A hegység teljes hossza 1500 km, szélessége 12 és 500 km közötti, 190 ezer km2 területet foglal el. Az Alpok után ez a legkiterjedtebb hegyrendszer Európában. A Kárpátok egybefüggő hegylánc, de több különálló részre osztható. Csak néhány helyen lépi túl a 2500 m-es magasságot (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m – a legmagasabb pontja, Bucsecs-hegység, Fogarasi-havasok, Páring-hegység, Retyezát-hegység). Nincsenek gleccserek vagy állandóan hóval borított területek. A Kárpátokat a Duna választja el az Alpoktól és a Balkáni-hegységrendszertől. Az Alpokkal két ponton, az Ausztriai-szigethegységnél és a Lajta-hegységnél találkozik, Bécs közelében. A Kárpátok egy nagyobb összefüggő hegységrendszert alkot a Podóliai hátsággal, illetve a Balkán-hegységgel és a Balkáni-hegységrendszer többi tagjával (Dinári-hegység, Velebitek stb.) ezt nevezik Kárpát-hegyvonulatrendszernek.
[szerkesztés] Éghajlat
Éghajlata hegyvidéki, aminek kialakulásában döntő a táj tengerszint feletti magassága.
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Növényzet
Majdnem 4000 magasabbrendű növényfajtával, nagy kiterjedésű, vadregényes erdőségeivel, bennszülött és maradvány fajokban bővelkedő sziklai vegetációjával, lápjaival a kárpátok botanikai szempontból európa egyik legkülönlegesebb, legháborítatlanabb – és napjainkban sem tökéletesen feltárt – területe.
[szerkesztés] Állatvilág
[szerkesztés] A Kárpátok mint hegységrendszer
A kárpáti hegységív a földrajzi tájtagolás alapján, az alábbi fő részekre osztható. (Itt csak a legfontosabb hegységcsoportok szerepelnek. A hegységek részletes felsorolását lásd: A Kárpátok hegységeinek listája)
[szerkesztés] Északi-Kárpátok
Az Északi-Kárpátok a Kárpátok egész északi vonulatát magába foglalja. Ezt az óriási régiót többnyire a következő két területre bontják:
Északnyugati-Kárpátok
Az Északnyugati-Kárpátok a Keleti-Alpok északkeleti folytatásában a Hainburgi-rögtől a Tapoly völgyéig húzódik, a legszélesebb s egyben a legmagasabb Kárpát-szakasz – (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m). Geológiai szempontból a területén minden övezet igen szép kifejlődésű.
Külső vonulat:
- Fehérkárpátok-régió
- Beszkidek
- Északi-Tátraalja
Belső vonulat:
- Tátra-Fátra-vidék
- Selmeci-körhegység
- Gömör-Szepesi-érchegység
- Északi-középhegység
Északkeleti-Kárpátok
Az Északkeleti-Kárpátok a Tapol-völgytől a Borsa-hágóig fut. Keskeny, egyszerű felépítésű, a flisövezet vonulatai és vulkánmaradványok uralják. A Kárpátok legalacsonyabb hegységszakasza (Máramarosi-havasok: Hoverla, 2061 m, Csernahora – 2026 m). A külső vonulat ukrajnai-szlovákiai részét és a belső vonulatot gyakran Erdős-Kárpátoknak is nevezik.
Külső vonulat:
- Külső-Beszkidek vagy Keleti-Beszkidek
- Máramarosi-havasok
Belső vonulat:
- Vihorlát-Gutin-hegyvidék
[szerkesztés] Keleti-Kárpátok
A Keleti-Kárpátok a Borsa-hágótól a Tömösi-hágóig, a Prahova völgyéig húzódik, igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú kárpáti rész, itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa (Kelemen-havasok Pietrosz 2102 m), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok, Nagy-Pietrosz 2305 m).
Külső vonulat:
- Bukovinai-Kárpátok
- Moldvai-Kárpátok
- Kárpátkanyar
Belső vonulat:
- Besztercei-havasok
- Gyergyó–Békási-hegyvidék-Tarkő-Naskalat-Csíki havasok
- Görgényi havasok-Hargita–Háromszéki havasok-Nemere-Bodzai havasok-Szilon-Baj-Lóhavas-Nagykőhavas-Csukás,
- Bodoki–Baróti-hegyvidék
[szerkesztés] Déli-Kárpátok
A Déli-Kárpátok (Carpatii Meridionali) Prahova völgyétől a Temes-Cserna-Mehádia-árokig tart, a Kárpátok legegységesebb, legnagyobb átlagmagasságú szakasza, élesre faragott "várfala". Uralkodók a kristályos kőzetek (a vulkáni képződmények hiányoznak, a flis alárendelt). A Fogarasi-havasok hatalmas hegyláncában tetőzik a Moldoveanu (2544 m).
A Déli-Kárpátokot átszelő völgyek és szorosok több csoportra osztják a hegyvonulatot:
- Bucsecs-csoport ,ide tartozik a Bucsedzs, Leaota , Jézer-Papusa és a Királykő,
- Fogarasi-havasok csoportja
- Páreng-csoport
- Retyezát-csoport
[szerkesztés] Nyugati-Kárpátok
Románia földrajzában Nyugati-Kárpátoknak (Carpaţii Occidentali) nevezik az Erdélyi-medencét nyugatról határoló hegységvonulatot.
Ennek három fő csoportja:
- Erdélyi-középhegység
- Ruszka-havas
- Bánsági-hegyvidék
A Ruszka-havast és a Bánsági-hegyvidéket gyakran a Déli-Kárpátokhoz is sorolják. Mások a három nagy hegységcsoportot nem tartják a Kárpátok részének.
[szerkesztés] Szerb-Kárpátok
Szerb-Kárpátoknak (szerbül Karpatska Srbija) is nevezik a Szerb-érchegységet, amely a Bánsági-hegyvidék déli folytatását jelentő kelet-szerbiai középhegység a Dunától délre. A Szerb-Kárpátokat többnyire nem tartják a Kárpátok szerves részének.
[szerkesztés] Fontosabb folyók
Laborcz, Latorcza, Bodrog, Bodza, Küküllők, Körösök, Aranyos, Sebes, Sajó az erdélyi, Lápos, Nyárád, Beszterce, Nagy-Szamos, Kis-Szamos, Berettyó, Kraszna, Feketeügy, Túr, Iza, Borsa, Mara, Aranyos Beszterce, Barca, Béga, Tömös , Cserna, Hortobágy, Homoród, Vargyas, Kormos, Békás, Sebes Sebesvárnál, Nagysebes Szászsebesnél, Szebeni, Tatros,
Dümbovica, Jalomica, Zsil, Vászló, Bahluj
[szerkesztés] Könyvek
- Nagy Balázs: Gerinctúrák a Kárpátokban (Sziget Könyvesbolt, Debrecen, 2002)
- Pusztay Sándor – Zsigmond Enikő (szerk.): Erdélyi túrák (Kornétás, 2002)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- http://www.karpatok.lap.hu/
- Magyarországi Kárpát Egyesület – Kárpátegyesület.hu
- Kárpátkoszorú.ro
- Erdélyi Kárpát Egyesület – http://www.erdelyikarpategyesulet.ro/
- Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti – http://www.eke.ro/
- Erdélyi Kárpát Egyesület – Marosvásárhely – http://www.ekemvh.ro/
- Erdélyi Kárpát Egyesület – Bihar megyei osztálya – http://www.biharieke.go.ro/