Kétpó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kétpó | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Megye | Jász-Nagykun-Szolnok |
Kistérség | Mezőtúri |
Rang | község |
Irányítószám | 5411 |
Körzethívószám | 56 |
Népesség | |
Népesség | 820 (2002) |
Népsűrűség | 12 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 66,76 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Kétpó község Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúri kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kétpó Község Szolnok megye délkeleti részén Mezőtúr, Törökszentmiklós városokkal, valamint Kengyel, Mezőhék, Tiszatenyő, Kuncsorba községekkel határos területen fekszik. Talajának nagy része réti csernozjom. Jelentős Élővize nincs.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
- Vonattal a MÁV 120-as számú Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el. A megállóhely Pusztapó és Csugar között található.
[szerkesztés] Története
Sok régészeti leletet találtak Kétpón, feltehetőleg Ond vezér törzséhez tartozó magyarok száltak meg itt.
A ?Kétpó" név kettős összetételű nevet takar, melynek előtagja azt jelenti, hogy az új települést két azonos nevű puszta egyesítése révén hozták létre. A község nevének már az Árpád-korban előforduló utótagja a Pál személynév egyik becéző alakja.
Kétpót viszonylag hamar bekapcsolták a vasúti hálózatba. 1859-ben készült el az Aradig vezető vonal, melynek egyik állomása Puszatpó volt. A múlt század végén már távirdával és postával rendelkezet.
Az 1728.évi összeírás szerint a két puszta (Kis-, és Nagypó) határát semmiféle határjel nem különítette el egymástól, hanem együttesen használták. Földjei igen jó termőnek számított, mert az átlagos háromszoros helyett minden elvetett köbölnyi mag után ötszörös termést eredményeztek. A legelőn akár 400 db állatot is tarthattak, de folyóvíz híján itatásukhoz kutakat kellett ásniuk. A múlt század végétől kezdődően a pói uradalmakban az állattenyésztés igen magas színvonalra emelkedett. Megyeszerte híres volt gróf Almásy Imre szimentáli-, magyar és borzderes fajta szarvasmarha. A település kulturális, és kommunális helyzete nemcsak a művelődési ház, üzletek, utak, villanyhálózat, vízvezeték építése révén változott. A községben élők igyekeznek saját otthonukat is szebbé varázsolni. Egyre többen költöznek be a tanyákról – 1945-től 1960-ig 128 új családi ház épült – az orvosi ellátást, a jó közlekedést és sok más kedvező feltételt biztosító új, egyre fejlődő Kétpóra.