Kétpó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.074° k. h. 20.481°

Kétpó
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség	Mezőtúri
Rang	község
Irányítószám	5411
Körzethívószám	56
Népesség
Népesség	820 (2002)
Népsűrűség	12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	66,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kétpó
é. sz. 47.074° k. h. 20.481°

Kétpó község Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúri kistérségében.

[szerkesztés] Fekvése

Kétpó Község Szolnok megye délkeleti részén Mezőtúr, Törökszentmiklós városokkal, valamint Kengyel, Mezőhék, Tiszatenyő, Kuncsorba községekkel határos területen fekszik. Talajának nagy része réti csernozjom. Jelentős Élővize nincs.

[szerkesztés] Megközelíthetősége

Vonattal a MÁV 120-as számú Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el. A megállóhely Pusztapó és Csugar között található.

[szerkesztés] Története

Sok régészeti leletet találtak Kétpón, feltehetőleg Ond vezér törzséhez tartozó magyarok száltak meg itt.

A ?Kétpó" név kettős összetételű nevet takar, melynek előtagja azt jelenti, hogy az új települést két azonos nevű puszta egyesítése révén hozták létre. A község nevének már az Árpád-korban előforduló utótagja a Pál személynév egyik becéző alakja.

Kétpót viszonylag hamar bekapcsolták a vasúti hálózatba. 1859-ben készült el az Aradig vezető vonal, melynek egyik állomása Puszatpó volt. A múlt század végén már távirdával és postával rendelkezet.

Az 1728.évi összeírás szerint a két puszta (Kis-, és Nagypó) határát semmiféle határjel nem különítette el egymástól, hanem együttesen használták. Földjei igen jó termőnek számított, mert az átlagos háromszoros helyett minden elvetett köbölnyi mag után ötszörös termést eredményeztek. A legelőn akár 400 db állatot is tarthattak, de folyóvíz híján itatásukhoz kutakat kellett ásniuk. A múlt század végétől kezdődően a pói uradalmakban az állattenyésztés igen magas színvonalra emelkedett. Megyeszerte híres volt gróf Almásy Imre szimentáli-, magyar és borzderes fajta szarvasmarha. A település kulturális, és kommunális helyzete nemcsak a művelődési ház, üzletek, utak, villanyhálózat, vízvezeték építése révén változott. A községben élők igyekeznek saját otthonukat is szebbé varázsolni. Egyre többen költöznek be a tanyákról – 1945-től 1960-ig 128 új családi ház épült – az orvosi ellátást, a jó közlekedést és sok más kedvező feltételt biztosító új, egyre fejlődő Kétpóra.