Łódź

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Łódź
Łódź címere Łódź zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	łódzi
Rang	járási jogú város
Körzethívószám	(+48)42
Rendszám	EL
Népesség
Népesség	774 000 (2004)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	162-278 m
Terület	294,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1

Łódź ( kiejtése^✩, IPA: [wuʥ], jelentése csónak), Lengyelország második legnagyobb városa (népessége 776 297 fő 2004-ben), Łódź vajdaság központja. Az ország közepén, łódźi fennsíkon fekszik, mely vízválasztó a Visztula és Odera vízgyűjtő területe között.

Nevének eredete nem tisztázott, a számos feltételezés – egyesek szerint a Łodzic nemzetségnévből, mások szerint a łoza (fűzfa) szóból, a Łódka folyó nevéből, a łódź szóból (csónak, ladik) vagy a Włodzisław személynévből ered – a kutatások fényében valótlannak bizonyult.

Łódź területén 18 kisebb-nagyobb folyó és patak folyik keresztül: a Ner, a Łódka (régebben Ostroga) és az őket tápláló Bałutka, Dobrzynka, Gadka, Jasień és a belé ömlő Karolewka, Olechówka, Augustówka, Jasieniec, Bzura, Łagiewniczanka, Sokołówka, Brzoza, Aniołówka, Wrząca, Zimna Woda Nowosolna és Miazga.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Városrészei 3 Turisztika 3.1 Műemlékek 3.2 Más érdekességek 4 Kultúra 4.1 Fesztiválok 4.2 Színházak 4.3 Múzeumok 5 Kutatás és oktatás 5.1 Egyetemek és főiskolák 6 Sport 7 Gazdaság 8 Híres łódźiak 9 Külső hivatkozások 9.1 Intézmények, hivatalos honlapok 9.2 Portálok 9.3 Történelem és műemlékek 9.4 Más 10 Testvérvárosai

[szerkesztés] Története

Łódź falut először 1332-ben említik oklevélben, városi jogokat és ezzel együtt vásárok szervezésére jogot 1423-ban kap. A 17. század végéig Łódź a włocławeki püspökséghez tartozó kis mezővárosként fejlődik. Ekkor helyi kézműves és kereskedelmi központtá válik (nyolc malom, valamint kerékgyártó, kádár, szabó, ácsműhelyek és vágóhidak működtek a városban). Ennek a periódusnak a tetőpontján, a 18. század elején a városka 800 lakost számlált. A svéd támadások miatt a század közepén hanyatlás következett be és a város részban elnéptelenedett.

Lengyelország második felosztása során 1793-ban Łódź Poroszországhoz kerül. Ebben az időszakban mindössze 250 lakosa van és területe a mai Stare Miasto-ra (régi város) terjedt ki.

1798-ban az egyházi vagyon szekularizációja következtében állami várossá vált. 1807-től az I. Napóleon által kreált Varsói Nagyhercegséghez tartozott, 1815-től pedig a Kongresszusi Lengyelországhoz. 1820-ban a kormány döntése értelmében Łódź csatlakozott az iparvárosok hálózatához, és a posztó- és vászonipar központjának szerepét töltötte be be. Az iparvárosi létre predesztinálták a természeti és jogi feltételek is: az állami tulajdonban levő földet az esetleges betelepülők számára fel lehetett parcellázni, az építkezésekhez rengeteg fa állt rendelkezésre a környéken, és a sok rövid, ám nagy esésű vízfolyás az energiatermelést tette lehetővé.

Łódź ekkor indult meg az iparvárossá válás útján. Łódźba vállalkozók és munkások települtek minden lengyel területről, emellett Sziléziából, Burgundiából, Szászországból, Csehországból és Morvaországból.

A városi hatóságok 1821 – 1823 között megtervezték és kijelölik a posztókészítők városrészéül a Nowe Miasto-t (Újváros). Ez a már meglévő Stare Miasto-tól délre terül el, legfontosabb része a központi fekvésű nyolcszögletű piactér, négy sugarasan szétágazó utcával. A régi piactér mai neve Plac Wolności.

1824 – 1827 között ismét új városrészt (Łódka) jelöltek ki a Nowe Miasto-tól délre annak a tengelynek a mentén, melyet az Ulica Piotrkowska jelent. Rohamos fejlődés indult meg, néhány évtized alatt az apró helységből, melynek 1830-ban csupán 4 000 lakosa volt, 1865-ben már 40 000, 1900-ban 300 000 és 1914-ben 500 000 polgára volt, ami demográfiai világrekordnak számít. Łódź iparvárosi története kezdetén hatalmas manufaktúrák alakultak, többek között a Ludwik Geyer, mely 1828-tól kezdett terjeszkedni, a Lengyel királyság területén az első gyár, mely gőzgépet alkalmazott, a mai nevén Biała Fabryka. Az 1930-as években ez volt a Lengyel Királyság legnagyobb üzeme. Łódź termékeit főleg Oroszországba és Kínába exportálja.

Az 1831-es novemberi fekelés után vámkorlátok és némi stagnálás áll be. A 19. század második felétől azonban újabb konjunktúra kezdődött, melyet a belső piac megnyílása indított, az első vasútvonal megnyitása 1865-ben Łódź Fabryczna-től Koluszkiig a Varsó-Bécs vonalon, az olcsóbb munkaerő megjelenése, a jobbágyfelszabadítás után és az exportlehetőségek újabb megnyitása (a vám eltrölése Oroszország felé) gerjesztett. Ez a sikeres ipar időszaka (Karol Scheibler, Grohman, Izrael Poznański). Megalakultak az első helyi bankok (1872-ben Karol Scheibler kezdeményezésére a Bank Handlowy oraz Towarzystwo Kredytowe m. Łodzi), melyek elsősorban kerekedelmi hitelekkel foglalkoztak. A varsói bankok is fiókokat nyitottak. Łódź a nagy lehetőségek városává vált, főleg lengyelek, németek, oroszok és zsidók számára. Az „ígéret földje” kifejezés Łódź állandó jelzőjévé vált a publicisztikában, ez a címe Władysław Reymont egyik regényének is. Az akkori nagyok nyoma mindenütt látszik a mai Łódź gyárain, műemlékein, templomain és a temetőkben is.

[szerkesztés] Városrészei

Łódź 5 adminisztratív kerületre oszlik, területüket a táblázat tartalmazza (2003. december 31-i állapot).

Városrész	Terület
	km2	%
Bałuty	78,9	26,8
Górna	71,9	24,4
Polesie	46,0	15,6
Śródmieście	6,8	2,3
Widzew	90,8	30,9
Összesen	294,4	100,0

[szerkesztés] Turisztika

Izrael Poznański palotája – ul. Ogrodowa

Az Óváros piactere

Biała Fabryka (Ludwik Geyer fehér gyára) - ul. Piotrkowska

Juliusz Heinzel palotája – jelenleg városi hivatal

Fryderyk Wilhelma Schweikert palotája – jelenleg Instytut Europejski w Łodzi

Alekszandr Nyevszkij ortodox temploma – ul. Kilińskiego

[szerkesztés] Műemlékek

• Plac Wolności a klasszicista városházával 1827-ből.
• Ulica Piotrkowska – Európa egyik leghosszabb sétálóutcája, mely mentén eklektikus és szecessziós lakóházak sorakoznak a 19. és 20. századról, többek között:
  • Maksymilian Goldfeder palotája 1892-ből (ul. Piotrkowska 77)
  • Eklektikus lakóház „Gutenberghez” 1896-ból (ul. Piotrkowskiej 86)
  • Juliusz Heinzel neobarokk palotája 1882-ből (ul. Piotrkowskiej 104, jelenleg a városi hatóságok székháza)
  • Wilhelm Schweikert palotája a 20. század elejéről (ul. Piotrkowska 262/264, jelenleg az Instytut Europejski w Łodzi székháza)
  • Karol és Emil Steinert neoreneszánsz palotája 1896-ből (ul. Piotrkowska 272)
  • Ludwik Geyer udvara 1833-ból (ul. Piotrkowska 286.)
• Meyer passzázs – privát utca eklektikus lakóházakkal 1886-ból (Jelneleg ul. St. Moniuszki)
• A Poznański család palotái:
  • Izrael Poznański neobarokk palotája 1898-ból (ul. Ogrodowa 15, jelenleg Łódź várostörténeti múzeuma)
  • Maurycy Poznański palotája 1896-ból (ul. Więckowskiego 36, jelenleg łódźi szépművészeti múzeum)
  • Karol Poznański neoreneszansz palotája 1904-ből (ul. Gdańskiej 32, jelenleg łódźi zeneakadémia)
• Karol Scheibler palotája 1865-ből (pl. Zwycięstwa) (jelenleg łódźi filmmúzeum)
• Edward Herbst rezidenciája 1876-ból (ul. Przędzalnianej 72, jelenleg a łódźi szépművészeti múzeum részlege)
• Robert Biedermann palotája 1878-ből (ul. Kilińskiego 2.)
• Arnold Stiller neoreneszánsz villája 1893-ból (ul. Jaracza 45, jelenleg étterem, klubok és irodák vannak benne)
• Jakub Hertz palotája 1898-ból (al. Kościuszki 4, jelenleg a łódźi orvosi egyetem rektori hivatala)
• Rudolf Keller neobarokk villája 1893-ból (ul. Gdańska 49/53.)
• Reinhardt Bennich palotája 1904-ból(ul. Gdańskiej 89.)
• A łódźi erőmű kis palotája (ul. Gdańskiej 107.)
• Reinhold Richter szecessziós villája 1904-ből (ul. ks. Skorupki 6/8, jelenleg a łódźi műszaki egyetem rektori hivatala)
• Leopold Kindermann szecessziós villája 1903-ból (ul. Wólczańska 31/33, jelenleg a városi képtár épülete)
• Az egykori Kopisch fehérítőjének klasszicista épülete 1826-ból (ul. Tymienieckiego 5, jelenleg bank)
• Henryk Grohman neoreneszánsz villája 1892-ből (ul. Tymienieckiego 24/26, jelenleg a művészeti könyvek múzeuma)
• Leon Kaufman szecessziós villája 1911-ből (ul. Żeromskiego 96, jelenleg bank)
• „Régi temető”: katolikus, evangélikus és ortodox temető műemlék síremlékekkel, alapítva 1856-ban (ul. Ogrodowa 39/43.)
• Zsidó temető Bałutyban (ul. Bracka 40.), alapítva 1892-ben. Európa legnagyobb zsidó temetője (200 000-nél is több sír 42 hektáron), a világ legnagyobb zsidó síremlékével (Izrael Poznański síremléke)
• Ferences rendi kolostor épületcsoportja (ul. Okólnej 185.):
  • Szent Antal barokk temploma (1723)
  • Kolostorépület (1746)
• Fakápolnák csoportja (ul. Wycieczkowej 75.):
  • Szent Antal kápolnája (1676)
  • Szent Roch kápolnája (18. század eleje)
• Szent József római katolikus fatemploma (1768, ul. Ogrodowa 22, áthozva a Stare Miastóból)
• A Szent Kereszt felmagasztosulása neoromán római katolikus temploma (1880, ul. Sienkiewicza 38.)
• Alekszandr Nyevszkij ortodox neobizánci temploma (1884, ul. Kilińskiego 56.)
• Szentháromság neoreneszánsz evangélikus templom (1891, Plac Wolności, jelenleg római katolikus)
• Szent János neoromán evangélikus templom (1884, ul. Sienkiewicza 60, jelenleg római katolikus)
• Szent Máté neoromán evangélikus temploma, (1928, ul. Piotrkowska 283.)
• Mária mennybemenetele római katolikus neogótikus temploma (1897, Plac Kościelny)
• Szent Stanisław Kostka neogótikus római katolikus katedrálisa és püspöki palota (1912, ul. Piotrkowska 265.)
• Az ismeretlen katona sírja
• Ludwik Geyer klasszicista szövődéje, ún. „Biała Fabryka” (fehér gyár) (1835 – 1837, ul. Piotrkowska 282/284, jelenleg textilipari múzeum)
• Izrael Poznański eklektikus gyárépület-csoportja (1872 – 1897, ul. Ogrodowa)
• Karol Scheibler eklektikus gyárépület-csoportja, (1855 – 1914 pl. Zwycięstwa 2., ul. ks. W. Tymienieckiego és ul. Kilińskiego)
• Karol Scheibler munkásainak lakótelepe, „Księży Młyn” (1873 – 1900 ul. Księży Młyn, ul. Przędzalniana, ul. Fabryczna, ul. ks. W. Tymienieckiego)
• Tűzoltóság épületcsoportja (1878, ul. ks. W. Tymienieckiego 30.)
• Ludwik Grohman eklektikus szövődéje (1896, ul. Targowa)

[szerkesztés] Más érdekességek

• Łódźi állatkert – ul. Konstantynowska, alapítva 1938-ban
• Łódźi botanikus kert – ul. Krzemieniecka, 64 hektárnyi területen 9 tematikus részleg: lengyel flóra, japánkert, növényrendszertan, alpinárium, arborétum, dísznövények, ipari és gyógynövények, növénybiológia, növények a parkban.
• Pálmaház a legrégebbi łódźi parkban, a Źródliskában – ul. Piłsudskiego
• Łagiewnicki erdő: Európa legnagyobb városmenti erdeje, melynek egy része természetvédelmi terület
• Łódźi parkok – több mint 30 park van Łódźban
• Rudzka Góra hegy – ul. Starorudzka hegyi kerékpár pályákkal, 800 méteres szánkópályával
• Híres łódźiak utcai szobortára, ul. Piotrkowska
• A világ legnagyobb grafittije: több, mint 900 m² felületű – ul. Piotrkowska 152.
• 0-ás műemlék villamosvonal, minden nyári vasárnap közlekedik
• Centrum Manufaktura, Európa egyik legnagyobb bevásárló és szórakozó központja – ul. Ogrodowa 17.

[szerkesztés] Kultúra

• Filharmonia Łódzka (Łódźi Filharmónia)
• http://www.4film.pl/ Wytwórna Filmów Fabularnych (Játékfilmgyár)
• Se-ma-for (animációs filmgyár)

[szerkesztés] Fesztiválok

• Camerimage
• Festiwal Dialogu Czterech Kultur (Négy Kultúra Dialógusának Fesztiválja)
• Międzynarodowy Festiwal Fotografii (Nemzetközi Fotófesztivál)
• Festiwal Fiesta Libre (Könyvszemle)

[szerkesztés] Színházak

• Teatr Wielki (Nagyszínház)
• Teatr Muzyczny (Zenés Színház)

[szerkesztés] Múzeumok

• Muzeum Historii Miasta Łodzi (Łódźi Várostörténeti Múzeum)
• Narodowe Muzeum Sztuki (Nemzeti Szépművészeti Múzeum)
• Centralne Muzeum Włókiennictwa (Központi Textilipari Múzeum)
• Muzeum Kinematografii (Filmtörténeti Múzeum)
• Muzeum Archeologiczne i Etnograficzne (Régészeti és Néprajzi Múzeum)
• Muzeum Tradycji Niepodległościowych (Függetlenség Hagyománya Múzeum)
• Muzeum Przyrodnicze Uniwersytetu Łódzkiego (Łódźi Egyetemi Természettudományi Múzeuma)
• Muzeum Przyrodnicze Zakładu Zoologii Doświadczalnej i Biologii Ewolucyjnej Uniwersytetu Łódzkiego
• Muzeum Artystów (Művészek Múzeuma)
• Muzeum Geologiczne Wydziału Nauk Geograficznych Uniwersytetu Łódzkiego (A Łódźi Egyetem Természettudományi Karának Földtani Múzeuma)
• Muzeum Oświaty Ziemi Łódzkiej (Művelődési Múzeum)
• Muzeum Książki Artystycznej (Művészeti Könyvek Múzeuma)
• Muzeum Polskiej Wojskowej Służby Zdrowia przy Zakładzie Historii Medycyny WAM (Lengyel Katonai Egészségügyi Szolgálat Múzeuma)

[szerkesztés] Kutatás és oktatás

• Lengyel Tudományos Akadémia molekuláris és makromolekuláris kutatóközpontja
• Lengyel Tudományos Akadémia mikrobiológiai kutatóközpontja
• Európai ekohidrológiai központ

A łódźi egyetem rektori hivatala

Jakub Hertz palotája, jelenleg az Orvosi egyetem rektori hivatala

Karol Poznański palotája, jelenleg a Zeneakadémia rektori hivatala

Reinhold Richter villája – jelenleg a Műszaki egyetem rektori hivatala

[szerkesztés] Egyetemek és főiskolák

Łódźban jelenleg 23 egyetem és főiskola van (6 állami és 17 nem állami).

Állami intézetek:

• Akademia Muzyczna im. Grażyny i Kiejstuta Bacewiczów (Zeneakadémia) AM
• Akademia Sztuk Pięknych im. Władysława Strzemińskiego (Képzőművészeti akadémia) ASP
• Państwowa Wyższa Szkoła Filmowa, Telewizyjna i Teatralna im. Leona Schillera (Állami film-, televizó- és szinházművészeti főiskola) PWSFTviT
• Politechnika Łódzka (Műszaki egyetem) PŁ
• Uniwersytet Łódzki (Łódźi egyetem) UŁ
  • Kihelyezett részleg többek között Sieradzban
• Uniwersytet Medyczny w Łodzi (Orvosi egyetem) UM
  • Kihelyezett részleg Piotrków Trybunalskiban

Nem állami intézetek:

• Salezjańska Wyższa Szkoła Ekonomii i Zarządzania (Szaléziánus közgazdasági és államirányítási főiskola) SWSEiZ
• Społeczna Wyższa Szkoła Przedsiębiorczości i Zarządzania (Vállalt- és államirányítási társadalmi főiskola) SWSPiZ
  • Kihelyezett részleg Brodnicében, Ostrów Wlkp.-ban, Varsóban és Garwoliniában
• Wyższe Seminarium Duchowne (Felsőfokú papi szeminárium) WSD
• Wyższe Seminarium Duchowne Towarzystwa Salezjańskiego (Felsőfokú szaléziánus papi szeminárium)WSDTS
• Wyższe Seminarium Duchowne Oo. Franciszkanów (Felsőfokú ferencrendi papi szeminárium) WSDOo.F
• Wyższa Szkoła Administracji Publicznej (Közigazgatási főiskola) WSAP
• Wyższa Szkoła Edukacji Zdrowotnej (Egészségügyi főiskola) WSEZ
• Wyższa Szkoła Finansów i Informatyki im. prof J. Chechlińskiego (Pénzügyi és informatikai főiskola) WSFiInf
  • Kihelyezett részleg Kaliszban
• Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi (Humán-gazdasági főiskola)WSHE
  • Kihelyezett részleg Bydgoszczban és Koninban
• Wyższa Szkoła Informatyki (Informatikai főiskola) WSInf
  • Kihelyezett részleg Bydgoszczban, Włocławekben és Opatówekben
• Wyższa Szkoła Kupiecka (Kersekedelmi főiskola) WSK
  • Kihelyezett részleg Piotrkowi Tryb.-ban, Sieradzban, Koninban i Szczecinekben
• Wyższa Szkoła Marketingu i Biznesu (Marketing és üzleti főiskola) WSMiB
• Wyższa Szkoła Pedagogiczna w Łodzi (Pedagógiai főiskola) WSP
• Wyższa Szkoła Studiów Międzynarodowych (Nemzetközi tanulmányok főiskolája) WSSM
• Wyższa Szkoła Sztuki i Projektowania (Művészeti és design főiskola) WSSiP
• Wyższa Szkoła Turystyki i Hotelarstwa (Turisztikai és szállodaipari főiskola) WSTiH
• Wyższa Szkoła Zawodowa Łódzkiej Korporacji Oświatowej (Szakképzési főiskola) WSZ ŁKO

[szerkesztés] Sport

Łódzi sportegyesületek:

• AZS Łódź [1] – könnyűatlétika
• Budowlani Łódź [2] – rugby
• Klub Rowerowy Adventure [3] – hegyi kerékpározás
• ŁKS Łódź [4] – kosárlabda, labdarúgás, röplabda
• Łódzki Klub Jeździecki – lósport
• Orzeł Łódź – salakmotorozás
• Start Łódź – röplabda
• TŻ Łódź – salakmotorozás
• Widzew Łódź [5] – labdarúgás

[szerkesztés] Gazdaság

A textilipar, mely megalapozta Łódź nagyságát, ma egyre nagyobb jelentőséggel bír. Egyik ilyen példa erre a Wólczanka gyár.

Bankok jelentősek a városban: mBank, Multibank, GE Money Bank, CitiBank. Itt van a Philips könyvelése.Beruházásokat eszközöltek: Ericpol, Telekomunikacja Polska, a Merloni Indesit és a Bosch/Siemens. Fontos iparág a háztartási gépek gyártása.

• Łódźban működik a Łódzka Specjalna Strefa Ekonomiczna (Łódźi különleges gazdasági övezet)
• ŁOP – Łódzki Okręg Przemysłowy (Łódźi ipari körzet)

[szerkesztés] Híres łódźiak

Ismert emberek, akik Łódźban születtek vagy dolgoztak:

• Osip Abdulov – híres szovjet szinész
• Andrzej Bartkowiak – film készítő és rendező Hollywoodban
• Artur Brauner – filmrendező Németországban
• Avraham Chalfi -Zsidó szinész Izraelben
• Max Factor – smink művész
• Joseph Green – Zsidó szinész Lengyelországban és New Yorkban
• Jan Karski – Lengyel II. világháborús ellenálló
• Krzysztof Kieślowski – filmrendező
• Jerzy Kosiński – író
• Tadeusz Kotarbiński – filozófus, matematikus
• Daniel Libeskind – építész, az új World Trade Center tervezője
• Stanislaw Mikulski – szinész
• Artur Partyka – magasugró
• Roman Polański – rendező
• Władysław Reymont – 1924-ben irodalmi Nobel-díjat kap regényeiért
• Józef Rotblat – 1995-ben béke Nobel-díj nyertese
• Arthur Rubinstein – klasszikus zongorista
• Mordechai Chaim Rumkowski – A Łódźi getto vezetője Judenrat a náci korszakban
• Zbigniew Rybczyński – filmrendező
• Andrzej Sapkowski – író
• Aleksander Tansman – komponista
• Julian Tuwim – költő
• Michał Urbaniak – jazz hegedűs
• Yohanan Cohen – a Knesset tagja

Mások:

• Jadwiga Andrzejewska
• Kiejstut Bacewicz
• Ludwik Geyer
• Ludwik Grohman
• Karol Jonscher
• Aleksander Kamiński
• Katarzyna Kobro
• Władysław Król
• Franciszek Ksawery Drucki-Lubecki
• Stanisława Leszczyńska
• Hilary Majewski
• Jan Moll
• Henry Morgentaler
• Izrael Poznański
• Rajmund Rembieliński
• Karol Scheibler
• Stefania Skwarczyńska
• Bohdan Stefanowski
• Władysław Strzemiński
• Jan Sztaudynger
• Wincenty Tomaszewicz
• Franciszek Walicki
• Marta Wiśniewska
• Ludwik Zamenhoff
• Wincenty Zaremba Tymieniecki

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Intézmények, hivatalos honlapok

• A város hivatalos honlapja
• Łódź-Lublinek repülőtér
• Lodz Online
• Várostérkép

[szerkesztés] Portálok

• Info Łódź
• Virtuális Łódź
• Virtuális Łódź 2

[szerkesztés] Történelem és műemlékek

• Régi Łódź
• Łódz műemlékei
• Łódź története – Polskie Towarzystwo Historyczne
• Kulturális értesítő

[szerkesztés] Más

• Fényképek Łódźről
• Google térkép

[szerkesztés] Testvérvárosai

Város	Ország	Okirat aláírása
Barreiro	Portugália	1996
Chemnitz	Németország	1972
Ivanovo	Oroszország	1992
Kalinyingrád	Oroszország	1992
Lyon	Franciaország	1991
Minszk	Fehéroroszország	1993
Murcia	Spanyolország	1999
Odesza	Ukrajna	1993
Örebro	Svédország	2001
Puebla	Mexikó	1997
Rusztavi	Grúzia	1995
Stuttgart	Németország	1988
Tampere	Finnország	1996
Tel Aviv	Izrael	1994
Tiencsin	Kína	1994
Vilnius	Litvánia	1991
Szeged	Magyarország	2004