1914

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919

[szerkesztés] Események

• június 28. – Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. A merénylet a kiváltója az I. világháborúnak
• július 5. – II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet
• július 23. – az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához
• július 28. – a szerbekhez intézett ultimátum határideje lejár, beáll a hadiállapot az Osztrák-Magyar Monarchiával, kirobban az I. világháború
• augusztus 1. – Németország hadat üzen Oroszországnak
• augusztus 3. – Németország hadat üzen Franciaországnak
• augusztus 4. – A német haderő lerohanja Belgiumot; beáll a hadiállapot Nagy-Britannia és Németország között is.
• augusztus 5. – Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak
• augusztus 6. – Szerbia hadat üzen Németországnak
• augusztus 15. – Átadják az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti víziutat, a Panama-csatornát
• augusztus 23. – Japán hadat üzen az Egyesült Államoknak
• augusztus 27. – Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Belgiumnak
• szeptember 5. – A győztes marne-i francia ellentámadás: a német előrenyomulás megakad, kialakul a lövészárokháború
• szeptember 6. – Paul von Hindenburg a szeptember 15-ig tartó hadműveletben érzékeny csapást mér a Mazuri-tavaknál az orosz 1. hadseregre
• október 9. – elesik Antwerpen
• október 29. – Törökország belép az I. világháborúba a központi hatalmak oldalán
• december 4. – Megkezdődik a limanovai csata, amelyben a főleg magyarokból álló hadtest nagy emberáldozatokkal ugyan, de feltartóztatja az orosz előrenyomulást
• Lefektetik a vívósport ma is élő szabályait

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1914 a filmművészetben

[szerkesztés] 1914 az irodalomban

• megjelenik Tormay Cécile Régi ház című családregénye

[szerkesztés] 1914 az építészetben

• Március 14-én megnyílt az Astoria Szálló.

[szerkesztés] 1914 a zenében

[szerkesztés] 1914 a sportban

• A MTK nyeri az NB1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe.

[szerkesztés] 1914 a tudományban

• Megjelenik Viktor Sklovszkij: A szó feltámadása című elméleti írása, az orosz formalizmus mint irodalmelméleti irányzat kialakul.

[szerkesztés] Születések

• január 5. – Straub F. Brunó, biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa utolsó elnöke († 1996)
• február 1.- Vargyas Lajos, magyar néprajz- és népzenekutató, († 2007)
• február 5. – William Burroughs, amerikai iró († 1997)
• február 18. – Szőts Endre, geológus, paleontológus († 1984)
• március 4. – Robert Rathbun Wilson, amerikai fizikus († 2000)
• március 14. - Barabás Sári, színésznő, operaénekesnő
• március 28. – Bohumil Hrabal, író († 1997)
• március 31. – Octavio Paz, Nobel-díjas mexikói író († 1998)
• május 22. – Nyikolaj Fjodorovics Makarov, szovjet fegyvertervező († 1988)
• július 6. – Földes Éva, sporttörténész, neveléstörténész, az 1948. évi londoni olimpia művészeti versenyeinek harmadik helyezettje († 1981)
• július 16. – Tomcsányi Mihály, Kárpátaljai író († 1975)
• július 17. – Tolnay Klári, színésznő († 1998)
• augusztus 15. - Egry Mária, színésznő († 1993)
• augusztus 19. – Baróti Lajos, labdarúgó és edző († 2005)
• augusztus 22. – Baróti Géza, író, újságíró († 1993)
• szeptember 1. – Nagy Géza művelődésszervező, műfordító († 1981)
• szeptember 2. – Homoki Nagy István, Kossuth-díjas filmrendező, természetfilmes († 1979)
• szeptember 7. – James Van Allen, amerikai fizikus, csillagász
• október 17. – Márkos Albert, romániai magyar zeneszerző, karnagy, tanár († 1981)
• október 27. – Bálint Endre, Kossuth-díjas festőművész († 1986)
• november 2. – Kónya Lajos, író, költő († 1972)
• november 11. - Csikós Rózsi, színésznő († 1992)
• november 13. – Határ Győző, Kossuth-díjas író († 2006)
• november 16. – Diószegi Balázs festőművész († 1999)
• december 12. – Patrick O'Brian, ír novellista, író († 2000)
• december 22. – Lukács Margit színésznő, († 2002)

[szerkesztés] Halálozások

• január 3. – Csikász Imre, szobrászművész (* 1884)
• március 25. – Frédéric Mistral, Nobel-díjas francia költő (* 1830)
• április 25. – Fejérváry Géza, magyar táborszernagy, miniszterelnök (* 1833)
• május 30. – Juhász Árpád, festőművész (* 1863)
• június 1. – Feszty Árpád, festőművész (* 1856)
• június 10. – Lechner Ödön, építész (* 1845)
• július 1. – Zsélyi Aladár, gépészmérnök, repülőgép-tervező, a magyar repülés úttörője (* 1883)
• július 3. – Joseph Chamberlain, brit politikus (* 1836)
• július 9. – Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző (* 1850)
• július 20. – Wartha Vince, kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (* 1844)
• augusztus 20. – X. Piusz pápa (* 1835)
• október 2. – Sámuel Kornél szobrászművész (* 1883)
• október 24. – Zulawszky Béla olimpiai ezüstérmes vívó, honvédtiszt (* 1869)
• november 24. – Dr. Réthy László, etnográfus, numizmatikus (* 1851)
• december 27. – Herman Ottó, természettudós (* 1835)

[szerkesztés] Nobel-díjak