Vívás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A vívás technikai jellegű küzdősport. A küzdőtéren (páston) két versenyző vív egymással mérkőzést (asszót). A mérközés célja, hogy a versenyző az ellenfél versenyzőnek érvényes találatokat vigyen be a találati felületként meghatározott testszakaszra.
Amikor két vívó összeméri erejét, mindkettőnek az a célja, hogy az ellenfél érvényes testfelületén szúrással, a kardvívásnál szúrással, vagy vágással találatot érjen el. Párbajtőrnél az egész testfelület érvényes szúrni. Ugyanakkor arra is törekszenek, hogy az ellenfél ne érjen el találatot. Ha mindkét vívó találatot kapott, a fennálló szabályok alapján 1 vagy 5 tagú ítélkező bizottság (zsűri) dönti el, hogy ki kapjon érvényes találatot. A zsűri érdek nélküli, semleges tagokból áll és kötelessége, hogy a mérkőző feleknek egyenlő esélyeket, feltételeket biztosítson.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A mérkőzések formái
A mérközéseket kieséses vagy körmérkőzéses rendszerben bonyolítják le.
- Kieséses rendszer: A jelentkezőket párokba sorolják. A párok meghatározott számú mérkőzéseket vívnak egymással. A vesztesek kiesnek a további küzdelemből, a győzteseket ismét párokba sorolják (csörte). Így megy ez egészen addig, amíg az utolsó két pár marad hátra. Ezek győztesei döntik el a verseny első és második helyezését, míg a két vesztes a harmadik és negyedik helyezést.
- Körmérközéses redszer: A versenyre jelentkezők közül, előzetesen csoportokat alakítanak ki, és ezon belül mindenki vív mindenkivel. Az elért győzelmek száma adja a helyezést. Egyenlő számú győzelem esetén előbb a kapott, ha az is egyenlő, akkor az adott találatok száma döntő. A csoport előre meghatározott számú helyezettjei továbbkerülnek, a többiek kiesnek. A továbbjutottakból újabb csoportokat alakítanak, akiknek körvívása után ismét továbbkerülők és kiesők keletkeznek. Így megy ez egészen addig, míg az utolsó 6-9 vívó marad meg (döntő), akiknek körvívása alakítja ki a végső eredményt.
- Csoportverseny : Az egyéni versenyekhez hasonlóan csapatversenyeket is rendeznek. Ezeket is vagy körvívásos, vagy kieséses rendszerben bonyolítják le. Egy-egy csapat 3-6 tagból állhat és az egyik csapat minden tagja mérkőzik a másik csapat minden tagjával. Háromtagú csapatoknál így 9, négytagú csapatoknál 16, öttagúaknál 25 és hattagúaknál 36 mérkőzést vívnak a csapatok. A csapattagok által megnyert mérkőzések száma adja a csapatverseny eredményét. Négyes csapatoknál igen gyakori, hogy mindkét csapat tagjai egyenlő számú győzelmet aratnak. Ilyenkor az a csapat győz, amelynek tagjai kevesebb találatot kap. Ha mindkét csapat egyenlő számú találatot kap a mérkőzés döntetlennel ér véget. Ha az ilyen döntetlenül végződő mérkőzést döntésre kell vinni - pl. továbbkerülés, vagy az első hely eldöntése miatt, amit minden esetben el kell dönteni -, a csapatonként kijelölt 1-1 fő vív egyéni mérkőzést és annak eredményét veszik át a csapatok.
A versenyek többségét vegyes rendszerben szervezik meg, azaz általában a döntőkig kieséses, a döntőkben (elődöntő, középdöntő) körmérkőzéses formában. A versenyeket nemenként elkülönítve rendezik meg, azaz férfi és női versenyek vannak.
A nemzetközi versenyeken a zsűri a parancs szavakat franciául adja ki.
[szerkesztés] Vívásnemek
Szakágak szerint megkülönböztetnek: kardvívást, tőrvívást és párbajtőrvívást.
- Kardvívás:
A találatok adása vágással és szúrással egyaránt történhet, ezért ennek a fegyvernemnek a legnagyobb a variálhatósága, cselekménysora, ebből adódóan szellemisége. Dinamikus volta miatt a kívülálló számára talán a leglátványosabb. A találati felület deréktól felfelé érvényes ez alatt mélyvágásnak minősül, amit a gép nem jelez. Az elmúlt néhány évben került bevezetésre a kibontakozó félben lévő női ága.
- Tőrvívás
Az előző konvenció itt is érvényes találati felület csak a törzs, amelyet csak szúrással lehet eltalálni. A fej és a karok érvénytelenek, ezt fehér lámpa jelzi, de ez a konvenciót nem szünteti meg, mindenképpen el kell dönteni, ki támadott. Ha a támadó szúrt érvénytelent, nincs találat, ha nem, akkor a védekező fél kapta a tust.
- Párbajtőr-vívás
Nem konvencionális fegyver, nem számít, melyik fél a támadó, amelyik előbb talál, az adta a tust. A lehető legegyszerűbb fegyvernem, a legtöbben ezt választják. Az esélyek kiszámíthatatlansága a fegyver jellegéből adódóan itt a legnagyobb. Csak szúrni lehet, az egész test érvényes. Ha mindkét fél talál kettős találatnak minősül.
[szerkesztés] Kard (franciául: sabre)
A II. világháború előtt inkább a tőr és párbajtőr volt elterjedt Magyarországon. A kard, ellentétben a tőrrel és párbajtőrrel, szúró és vágó fegyver is. A kivédett, de a támadó pengéjének elhajlásából (berugózásából) eredő találatok érvénytelenek, akárcsak az érvényes támadófelületről (felsőtest, karok, fej) lecsúszó találatok. A kardban is érvényes a tőrre is jellemző konvenció, azaz érvényes találatot csak támadásból, védés-visszavágásból vagy tempóvágásból lehet adni. A felszerelés is eltér a tőröktől: a találatot a ruhába és a sisakba szőtt fémszálak jelzik, nem a penge végén lévő dugó. A találatokat szintén géppel jelzik. Éppen emiatt, ha egy tőröző a gépet kardra állítja, akkor a vágások is érvényesek, de persze csak a fémszálas lamén.
[szerkesztés] Tőr (franciául: fleuret)
A tőrözők fegyvere 110 cm hosszú, ebből 90 cm a rugalmas penge (a „mini”, azaz gyermek méretű pengénél ez kevesebb), melynek végén rugós érintkező található. Az érintkező minimális érzékenysége 500 g, azaz ekkora, vagy ennél nagyobb súlyra ad jelzést. Egy tőr teljes súlya maximum 500 g lehet. A tőr kosara kisebb, mint a párbajtőré, mivel csak a felsőtest a találati felület, a karok és a fej (sisak) kivételével. A tőrözők is fémszálakkal átszőtt mellényt (lamét) viselnek, ez zárja az áramkört, ha találatot kapnak – ilyenkor színes lámpa gyullad ki. Ha érvénytelent szúr valaki, az ő oldalán lévő fehér lámpa villan fel. Ebben a vívónemben nincsen együttes találat, mivel különbséget tesznek támadó és védekező között. Tust adhat a támadó; ha a támadás nem talál vagy rövid, a közbetámadó; avagy aki egy tempóval megelőzi ellenfelét a találatban. A találatokat az 50-es évektől találatjelző géppel jelzik a magasabb osztályú versenyeken, azelőtt 5 tagú versenybíróság döntött. A találatjelző csupán a négy oldalzsűrit váltotta föl, a főzsűri dolga a támadó avagy a tempót adó megítélése. A pást 1,5-2 méter széles és 14 méter hosszú.
[szerkesztés] Párbajtőr (franciául: épée)
A párbajtőr a tőrhöz hasonló méretű, ám annál nehezebb fegyver. Kosara, mivel az egész testfelület (beleértve a karokat és a fejet) is találati felület, nagyobb, mint a tőré. A penge végén szintén rugós vég található, ami 750 g-nál nagyobb nyomás esetén találatot jelez (a 750 g-ot még ki kell nyomnia a penge hegyének). Mivel nem kell elnyerni a „támadás jogát”, létezik együttes találat, amennyiben az 1/25 másodpercen belül történik. A találatokat már 1933-tól találatjelző géppel számolják, amelyet a budapesti Európa-bajnokságon használtak először. 1981-ben ebben a fegyvernemben Székely „Cérna” Zoltán világbajnok lett.
[szerkesztés] Vívófelszerelések
l. Plasztron a vívó „kabátja”
2. Kesztyű a fegyvert tartó kezet védi
3. Vezeték a tőrt/kardot/párbajtőrt, a lamét, esetleg a fejvédet a találatjelzővel összekapcsoló elektromos vezeték
4. Fegyver itt két párbajtőr látható
5. Vívónadrág vastag szövésű, térdig érő (térdnél gumírozott), nadrágtartós nadrág, cipzárral
6. Fejvéd a sisak, amelynek „szakálla” a kardvívásban fémszálas
7. Hónaljvédő a mellvéd fölé veszik fel, védi a fegyvert tartó kar hónalját
A képen nem látható, egyéb felszerelések:
- Lamé: a tőrözők és kardozók „mellénye”, amelyet a plasztron felett viselnek (fémszálas)
- Vívócipő: különleges, gömbölyített sarkú cipő
- Mellvédő: csak a nők által használt védőfelszerelés
[szerkesztés] FIE jelzésű felszerelés
A Nemzetközi Vívó Szövetség (Fédération Internationale d'Escrime, FIE) hatályos szabályai szerint a nemzetközi versenyeken kötelező az ún. 2/2 kategóriás felszerelés, amelynek szövete négyzetcentiméterenként 800 N terhelést tűr sérülés nélkül, az ilyen fejvéd pedig négyzetcentiméterenként 1600 N-t bír el. A hazai és a kisebb külföldi versenyeken, valamint edzéseken használható az ún. 1/2-es ruha, ahol a felszerelés négyzetcentiméterenként 350 N-t bír el. Az úgynevezett peres ruhákat a FIE betiltotta mint például a 350N/500N-os ruhákat és felszereléseket melyben a perjel utáni rész a ruha hátsórészére volt értendő, tehát elmondtható hogy a ruháknak egységesen xN-nak megfelelő szúrást kell bírniuk egynégyzetcentiméteren.
[szerkesztés] A pást
A vívóteret pástnak nevezik. A hossza 14 méter (a két végén 1-1 méteres sáv a versenyző védekezésére szolgál), a szélessége 1,5 métertől 2 méterig terjed. A pástot a középvonal osztja ketté. Alapállásban a versenyzők (kezdésekkor) a középvonaltól két-két méterre helyezkednek el. Ezt felállási vonalnak hívják. A pást végét hátsó határvonal jelzi. Találatot csak a két határvonal között lehet érvényessen elérni. A versenyző védekezésképpen egy lábbal leléphet a vonalról. Ha mindkét lábával lelép, az ellenfél technikai tust kap.
Az ábra a versenyzők alapfelállását mutatja. Egy-egy versenyző lábai egymástól kb. 1,5-2 lábfejnyi távolságban egymásra merőlegesen állnak. A zöld vonal a vívás irányát mutatja, mely mindkét oldal felé eltérhet. A Mensur egy német szakkifejezés, amely egyszerűen a vívók távolságát fejezi ki (a versenyzők olyan távolságra állnak egymástól, hogy fegyverük érintkezik.). A vezetőbíró (zsűrielnök) engedélye után (a rajta! vezényszóra) a sportolók kölcsönösen üdvözlik egymást fegyverükkel és utána kezdődhet a küzdelem. A mérkőzés végeztével (a vezetőbíró állj! vezényszava után), a sportolók fedetlen bal kezük megfogásával fejezik ki egymás iránti tiszteletüket.
A kard és a tőr konvencionális, míg a párbajtõr combat fegyvernem. A konvenció szó egyezmény, megállapodás, mely az asszó során a támadás elsőbbségét biztosítja. Amennyiben a támadó (kezdeményezõ) vívó akciójába (támadásába) az ellenfél vele egy időben belevág, vagy beleszúr a találatokat nála kell megítélni. A támadás kritériuma szerint folyamatos előrehaladás közben a vívófegyverrel támadni kell az ellenfél érvényes találati felületét. Ilyen esetben a védekezõ vívó csak hárítással, jó ütemű tempóban végrehajtott közbetámadással (ez időkülönbséget jelent) vagy szabályosan végrehajtott „közbe akcióval” veheti át a kezdeményezést.
[szerkesztés] Vívás a történelemben
Bővebben: Vívástörténet
A vívás, mint a legtöbb sport katonai tevékenységből, harci előkészületekből fejlődött ki. A vívás, mint sportág szabályait a Nemzetközi Vívó Szövetség 1914-ben dr. Nagy Béla társelnöksége alatt fektette le, melyek kisebb változtatásokkal a mai napig érvényesek.
[szerkesztés] Magyar sportsikerek
A magyar sportolók a sportág megalakulásától kezdve meghatározóak a vívás világában. Számos olimpián, világversenyen, európabajnokságon szereztek örömet a szurkolóknak és megbecsülést Magyarországnak, valamint hírevet saját maguknak. Ezt részletesebben a magyar győzelmek vívásban című szócikk fejti ki.
[szerkesztés] Híres magyar vívók
A leghíresebb magyar vívósportolók életrajzai ebben a kategóriában találhatóak.
[szerkesztés] Lásd még:
[szerkesztés] Források
- Révai új lexikona XVIII. kötet. Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István (Szekszárd, 2006) 714. old. ISBN 963 9556 41 6
- Versenyszabályzat
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- http://www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_vivas.htm
- http://www.sulinet.hu/altisk/kedvtelo/mozgolodo/vivas.shtml
- Magyar Vívó Szövetség
- Európai Vívó Szövetség
- Nemzetközi Vívó Szövetség
