Európai Tanács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nem tévesztendő össze ezekkel: Európa Tanács és Európai Unió Tanácsa.

Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a találkozója, az EU csúcsszerve. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról.

[szerkesztés] Tevékenység

A tagállamok miniszterelnökei (Franciaország és Finnország esetében államfői) évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket. Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben lefektetett eljárásoknak megfelelően. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé.

[szerkesztés] Helyszín

Hagyományosan az Európai Tanács csúcstalálkozóinak az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország adott otthont. 2000 végén megállapodás született arról, hogy e találkozókat Brüsszelben kell megrendezni (nizzai szerződés). A döntés fő oka az volt, hogy a változó helyszín – különös tekintettel az egyre szükségesebb alapos biztonsági intézkedésekre – túlságosan nagy költségekkel járt, amit a sajtó és a közvélemény rendszeresen kifogásolt ("utazó cirkusz").^[forrás?] Ezért tartják az EiT félév-záró hivatalos üléseit azóta mindig Brüsszelben, ahol az állandó jellegű helyszínen jelentősen kisebbek a költségek. A hasonlóan félévi rendszerességgel (a félév derekán) megrendezett "informális", de ugyancsak nagy jelentőségű (általában egy-egy kiemelt témával foglalkozó) EiT-üléseket az elnökséget adó országok továbbra is megrendezhetik saját országukban.

[szerkesztés] A találkozók listája

1985

Brüsszel, március
Milánó, június
Luxemburg, december

1986

Hága, június
London, december

1987

Brüsszel, június

1988

Brüsszel, február
Hannover, június
Rodosz, december

1989

Madrid, június
Strasbourg, december

1990

Dublin, június
Róma, október
Róma, december

1991

Luxemburg, június
Maastricht, december. Lásd a maastrichti szerződést.

1992

Lisszabon, június
Birmingham, október
Edinburgh, december

1993

Koppenhága, június
Brüsszel, október
Brüsszel, december

1994

Korfu, június. Csatlakozási szerződés aláírása: Ausztria, Finnország és Svédország (valamint Norvégia, de ott népszavazáson nem sikerült ratifikálni, így nem csatlakozott az EU-hoz).
Essen, december

1995

Cannes, június
Madrid, december

1996

1997

Amszterdam, június. Lásd az amszterdami szerződést.
Luxemburg, november 20-21. Speciális találkozó a foglalkoztatásról.
Luxemburg, december

1998

Cardiff, június
Bécs, december

1999

Berlin, március
Köln, június
Tampere, október
Helsinki, december

2000

Lisszabon, március
Santa Maria da Feira, június
Biarritz, október
Nizza, december. Lásd a nizzai szerződést.

2001

Stockholm, március 23-24.
Göteborg, június 15-16.
Brüsszel, szeptember 21. (Terrorizmus)
Gent, október 19. (Informális találkozó)
Laeken, december 14-15.

2002

2003

Brüsszel, február 17. (Különleges találkozó – iraki háború)
Brüsszel, március 20-21.
Athén, április 16-17, csatlakozási szerződés aláírása: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia.
Theszaloníki, június 20.
Róma, október 4. (Különleges találkozó az európai alkotmányról)
Brüsszel, október 16-17.
Brüsszel, december 12-13.

2004

Brüsszel, március 25-26.
Brüsszel, június 17-18.
Brüsszel, november 4-5.
Brüsszel, december 16-17.

2005

Brüsszel, március 22-23.
Brüsszel, június 16-17.
London, október 27. (Informális találkozó a globalizációról)
Brüsszel, december 15-16.

2006

Brüsszel, március 23-24.
Brüsszel, június 15-16.
Lahti, október 20. (Informális találkozó Vlagyimir Putyin orosz államfővel)
Brüsszel, december 14-15.

[szerkesztés] Elnök

Az Európai Tanács elnöke az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője. Az elnöknek nincsen semmilyen különleges végrehajtói hatalma, csupán egy az egyenlők közül (primus inter pares). A Tanács találkozóinak szervezéséért és az ülések lebonyolításáért felelős.

A tervezett európai alkotmány az elnökség menetét megváltoztatná. Fél év helyett 2 és fél év időtartamú lenne, és a tagállamok kormányfői maguk választanák ki az elnökséget. Az elnök szerepe és felelőssége a mostanival egyező lenne, tehát adminisztratív és nem végrehajtói.