Gent

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Gent

Elhelyezkedése
Gent elhelyezkedése Kelet-Flandria
Koordinátái: é. sz. 51°3′0’’, k. h. 3°44′0’’51.05, 3.7333333333
Kormányzat
Ország   Régió	Belgium  Flamand régió
Polgármester	Daniël Termont
Népesség
Város (2005)	233 120 fő
Népsűrűség	1493 fő/km²
Földrajzi jellemzői
Területe
Teljes	156,18 km²
Időzóna   Nyáron (DST)	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Weboldal: www.gent.be

Gent város Belgiumban, Kelet-Flandria tartományban. Lakossága 233 120 fő (2006). Gyakran Észak Firenzéje néven emlegetik.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 1.1 A járás 2 Története 3 Látnivalók 4 Építészet 5 Éttermek és kulináris hagyományok 6 Ünnepek 7 Múzeumok 8 Gazdaság 9 Közlekedés 10 Híres emberek 11 Testvérvárosai 12 Egyéb 13 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Gent város és az azonos nevű járás központja Flandriában. A Kelet-Flandriai tartomány legnagyobb városa, egyben fővárosa. A település a Scheldt és a Lys folyó torkolatánál fekszik és a középkorban egyike volt a legnagyobb és leggazdagabb városoknak Észak-Európában. Ma kikötő- és egyetemváros. Tengeri kapcsolata a Ghent-Terneuzen csatornán keresztül van. Az európai E17 és E40-es autóút találkozásánál fekszik és a harmadik legnagyobb vasútállomással rendelkezik Belgiumban.

[szerkesztés] A járás

A genti járás áll Gent városából, valamint Afsnee, Desteldonk, Drongen, Gentbrugge, Ledeberg, Mariakerke, Mendonk, Oostakker, Sint-Amandsberg, Sint-Denijs-Westrem, Sint-Kruis-Winkel, Wondelgem és Zwijnaarde városokból. Belgium harmadik legnagyobb tartománya volt 2006-ban 233,120 fős lakosságával. Jelenlegi polgármestere Daniel Termont, az SP.a és VLD koalícióját vezeti.

[szerkesztés] Története

A két folyó összefolyásánál archeológiai leletek igazolják település jelenlétét már a kőkorszakban, és a vaskorban. A legtöbb történész úgy tartja, hogy Gent régebbi neve – Ganda – a kelta 'ganda' – összefolyás, torkolat szóból ered. Nincsenek írásos feljegyzések a római korból de archeológiai kutatások megerősítik, hogy Gent régiója továbbra is lakott maradt.

Mikor a frankok meghódították a római területeket – a 4.század végétől és bőven az 5. századba nyúlóan – hozták magukkal nyelvüket így a kelta és latin nyelv az ó-hollandra cserélődött.

650 körül Szent Amand két katedrálist alapított Gentben: a Szt. Péter és a Szt. Bavo Katedrálist. A város a katedrálisok és a kereskedelmi központok körül fejlődött. 800 körül Jámbor Lajos, Nagy Károly fia, Einhardot, Nagy Károly történetíróját nevezte ki mindkét katedrális abbéjává. 851-ben és 879-ben a várost két alkalommal megtámadták és kifosztották a vikingek.

A város felépült újra és tovább virágzott a 11.sz-ban. a 13. sz.-ig Gent a legnagyobb város volt Európában Párizs után. Nagyobb volt Londonnál Kölnnél és Moszkvánál is. A városfalak között mintegy 65.000 ember lakott. Ma Szt. Bavo Katedrális és Szt. Nicholas templom harangtornyai és tornyai csak néhány példa a korszak látképére.

A folyó időszakosan sok területet elárasztott. Az így keletkezett gazdag növényzetű vízrétek - "meersen" elnevezése – az angol MARSH szóhoz köthető nem teljesen azonos jelentéssel, mivel a meers nem folyamatos víz alatt levő terület jelent. Ezek a rétek ideálisak voltak juh legeltetésre. Gyapjukból azután szövetet készítettek. Gyakorlatilag Gent a középkorban a szövetgyártás legfontosabb városa volt.

A gyapjúipart eredetileg Brugge-ben alapították meg, de itt alakult ki az első európai iparosított területet a középkorban. A merkantilista körzet olyan fejlett volt, hogy a gyapjút Angliából importálták a feldolgozáshoz. Ez volt a flamandok Angliával való jó kapcsolatának egyik oka.

Gent volt Gaunt-i John, Lanchester hercegének szülővárosa. Kereskedelmük Angliával súlyosan meggyengült a 100 éves háború folytán.

A város a 14. században újra magára talált, mikoris a flamandok egyesültek e környező provinciákkal a burgundiai herceg kormányzása alatt. A magas adók felkeléshez és végül a Favere csatához vezettek, melyben Gent súlyos vereséget szenvedett. Ezidőtájt Németalföld súlypontja Flandriából (Brugge-Ghent) Brabantba (Antwerpen-Brüsszel) tevődött át, bár Gent továbbra is fontos szerepet töltött be a régióban.

1500-ban Kasztíliai Johanna vallásháborúi tönkretették a területet. Gent kálvinista köztársaság volt de végül a spanyol hadsereg rekatolizálta a lakosságot. A háború lerombolta Gent nemzetközi uralmi pozícióját is.

A 18.-19. sz.- ban Gent textilipara újra virágzásnak indult. Lieven Bauwens bevezette az első mechanikus szövőgépet az európai kontinensen. Ennek terveit 1800-ban csempészték ki Angliából.

Gent volt a genti egyezmény aláírásának helyszíne is, mely formálisan lezárta az 1812-es háborút Britannia és az USA között. A Waterloo-i csata után Gent a Hollandiai Egyesült királyság része lett 15 évig. Ebben az időszakban Gent megalapította saját egyetemét 1817-ben és új kivezetést kapott a tengerhez 1824-27 között.

A belga forradalom, az első belga kereskedelmi egyesülés Gentből eredeztethető. A kapcsolódó ünnepek előkészületeként épült a St. Pieter pályaudvar 1912-ben.

Gent tornyai a Graslei rakpart házai mögött

Érdekes utcarészlet

Romantikus folyópartrész a Scheldt mentén

[szerkesztés] Látnivalók

A Graslei az egyik legszebb látványt nyújtja Gent óvárosában. A híd jobbra a Szt-Michielssbrug, az épület a sarkon a volt postahivatal és a távolban jobbra Gent három tornya látható.

Gent van de Kraanlei

Turistacsónak a Scheldt folyón

[szerkesztés] Építészet

Sok középkori építészeti emlék maradt épen és remekül megőrizték, restaurálták őket. Központja a legnagyobb autómentes terület Belgiumban. Érdekes látnivaló a Szt. Bavo katedrális a genti oltárképpel, a harangtorony, a Gravensteen kastély, és a gyönyörű tervezésű régi Grasle-i kikötő. Gent jó arányt talált a magas életszínvonal és a történelem keverésében – és nem vált múzeumvárossá. Gent városa három béguinages-nak és számos templomnak ad otthont. Ezek közt a St.-Jacob templom, a St. Nicolas templom a legszebb példa. Van operaháza és néhány színháza. a modern építészet kiemelkedő példája az egyetem épület (a Boekentoren vagy Könyv Torony), Henry Van de Velde építésztől.

A "Beguinage" és a harangtorony, valamint a közeli szövetcsarnok az UNESCO világörökség része 1998-tól ill. 1999-től.

Az UNESCO Világörökség részeként elismert harangtornyok

St. Nicholas templom főoltár

A modern genti építészet egyik képviselője a Boekentoren

[szerkesztés] Éttermek és kulináris hagyományok

Mint a legtöbb belga város,így Gent is gazdag választékát kínálja a helyi és külföldi konyhák gazdag választékát kínálja. Különösen a Patershol negyedbe koncentrálódnak az éttermek. A Sleepstraat-on, - kicsit följebb, északra- számos török éttermet és ételbárt találunk. Gentben és Kelet-Flandria más régióiban a pékségek donut alakú zsemléket árulnak " mastel" néven. "Mastellen"-t még St. Hubert kenyérnek is hívják, mert a szent ünnepén, november 3-án a pékek a reggeli misére áldásra viszik a tésztát. A hagyomány szerint a megáldott mastellek megvédenek a veszettségtől.

[szerkesztés] Ünnepek

A város helyt ad számos nagy kulturális eseménynek is. Ilyen a Gentse Feesten, I Love Techno, Flamand Nemzetközi Filmfesztivál Gentben, és a Festival van Vlaanderen. Továbbá ötévente nagy botanikus kiállítást rendeznek Gentse floralien néven, mely ugyancsak számos látogatót vonz a városba.

[szerkesztés] Múzeumok

Fontos múzeuma Gentnek a Museum voor Schone Kunsten – szépművészeti múzeum- Hieronymus Bosch, Jean Fouquet, és sok más flamand mester képeivel, a SMAK vagy Stedelijk Museum voor actuele kunst – városmúzeum a modern művészetek, 20. sz.-i munkákkal mint Joseph Beuys és Panamarenki, és a Besignmuseum. A Huis van Alijn – az Alijn család háza- eredetileg BEGUINAGE volt és ma népművészeti múzeum. Ez a múzeum gyakran ad helyt színháznak és bábjátéknak gyerekek számára. Van múzeum Gent ipari erejét demonstrálandó, a Museum voor Industriele Archeologie en Tectiel ,vagy másképp MIAT. Itt található workshopok és raktárak felújításai az 1800-as évekből, és látható a csévélő és fonógépek melyek ebben a hajdani szövőmalomban maradtak.

[szerkesztés] Gazdaság

Gent kikötője a város északi részén a harmadik legnagyobb kikötő Belgiumban. A Ghent-Terneuzen csatornán keresztül lehet bejutni. Ez a holland Terneuzen kikötőhöz közel torkollik a tengerbe. A kikötő, másokkal együtt olyan nagy cégeknek doglozik mint a Sidmar, a Volvo Autógyár és Teherautógyár, Honda és a Stora Enso. A genti egyetem és több kutatás orientált cég helyezkedik el a város központjában és déli részén. Lévén a legnagyobb város kelet-Flandriában, Gent sok kórházzal, iskolával és vásárlóutcával rendelkezik. Az egyre több turista a munkavállalás fő szegmensét jelenti.

[szerkesztés] Közlekedés

Gentnek két fő vasútállomása van : Gent -Sint -Pieters és Gent -Dampoort. Gent-Sint -Pieters a fő állomás. A város kapcsolódik más fő belga városokhoz – Brüsszel Antwerpen, Brugge stb. direkt vonalakkal.

Minden személyszállítást a városon belül a flamand közlekedési vállalat a De Lijn működteti. Négy villamosvonala, egy trolibuszvonala - az egyetlen Belgiumban- és sok buszvonallal rendelkezik.

Hétvégenként a város ingyenes éjszakai járatokat üzemeltet.

Gent Sint-Pieters vasútállomás

Genti troli

Genti villamos

[szerkesztés] Híres emberek

• V. Károly császár 1500-ban született Gentben
• Jacob van Artevelde szobor a Pénteki piacon Ghent See-ben

• St. Bavo – Gent patrónusszentje 589-654
• Gent-i Henrik – skolasztikus filozófus 1217-1293
• Jacob van Artevelde, államférfi és politikus vezető 1290-1345
• Gaunt-i János, Lancaster első hercege 1340-1399
• Jan van Eyck – festő 1440-1482
• Jacob Obrecht, reneszánsz zeneszerző 1457-1505
• V, Károly – szent római uralkodó
• Charles Quint 1500-1558
• Daniel Heinsius, holland reneszánsz tudós
• Caspar de Crayer, festő 1582-1669
• Frans de Potter, író 1834-1904
• Jan Frans Willems, író 1793-1846
• Hippolyte Metdepenningen, jogász és politikus 1799-1881
• XVIII. Lajos francia uralkodót ide száműzték a 100 nap során 1815-ben
• Charles John Seghers, jezsuita szerzetes és misszionárius 1839-1886
• Victor Horta, Art Nouveau építész 1861-1947
• Maurice Maeterlinck, költő, drámaíró, esszéíró, irodalmi Nobel díjas 1862-1949
• Frans Rens, író 1805-1874
• Leo Baekeland, kémikus és a bakelit feltalálója 1863-+1944
• Pierre Louys költő és romantikus író 1870-1925
• Corneille Jean Francois Heymans, fiziológus és kémiai Nobel díjas 1892-1968
• Suzanne Lilar, novellista, regényíró, és drámaíró 1901-1992
• Jean Daskalides, nőgyógyász és a Leondas csokoládé kitalálója 1922-1992

[szerkesztés] Testvérvárosai

•  Észtország Tallinn
•  Egyesült Királyság Nottingham
•  Németország Wiesbaden
•  Japán Kanazawa
•  Németország Melle
•  Marokkó Mohammedia
•  Franciaország Saint-Raphael
• USA Des Miones

[szerkesztés] Egyéb

A Galaxis útikalauz stopposoknak című regényben Gent mint sértés szerepel – a Zaphod u Ghent és Belgium mint a legförtelmesebb szitokszó a galaxisban.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A város hivatalos oldala
• Genti látképek