User:Jeno9/Kárpátalja portál
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kárpátalja portál
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, vagyis Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a kárpát-ukrán nemzetiségűek (ruszinok) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött, mintegy ezer esztendeig Magyarország, majd a trianoni békeszerződés után Csehszlovákia, illetve 1945-től 1991-ig a Szovjetunió ukrajnai részeként.
Területének négyötöde hegyvidék, egyötöde alföld. Az Északkeleti-Kárpátok kárpátaljai – és egyúttal Ukrajna – legmagasabb pontja a 2061 m magas Hoverla. Legnagyobb folyója a Tisza. További nagyobb folyói: a Tarac, a Talabor, a Nagy-ág, a Borzsa, a Latorca és az Ung. Legnagyobb tava: az Ökörmezői járásban található Szinevéri-tó.
A cikkek
Kiemelt cikk
A munkácsi vár Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerpet játszott a magyar történelemben.
A vár keletkezéséről nincsenek pontos adataink. Honfoglaláskor cölöpökből emelt erődítmény állt a mai várhegy csúcsán. Szent István különleges jelentőséget tulajdonított a várnak, megerősítette falait, Szent László királyunk tovább folytatta ezt a munkát, kőfalat épített köré. 1241-ben Batu kán 60 ezres serege tört be Magyarországra a Vereckei-hágón keresztül. A várost lerombolta, a várat elfoglalni azonban nem tudta.
Jelentős szerepet játszott a vár történetében Tódor Korjatovics podóliai herceg. A XVI. század folyamán az erdélyi és Habsburg vetélkedés során gyakran cserélt gazdát. A munkácsi vár és a hozzá tartozó birtokok 1635-ben váltak I. Rákóczi György erdélyi fejedelem tulajdonává. A fejedelem a várban rendezte be udvarát.
1686. március 10 és 1688. január 15 között védte a várat Zrínyi Ilona, akinek gyermekei, Ferenc és Julianna szintén a várban voltak. A munkácsi vár fontos szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is. Rákóczi csapatai 1704. február 16-án foglalták el a várat.
1782-ben a várat börtönné alakították át, az elkövetkezendő évtizedekben sok neves forradalmár fordult meg kazamatáiban. 1848. március 15-e után a munkácsiak kinyitották a várbörtön kazamatáit, szabadon engedték a rabokat. Amikor I. Miklós orosz cár az osztrák császár segítségére sietett, a munkácsi vár védői 1849. augusztus 26-án kénytelenek voltak megadni magukat. I. Ferenc József császár rendeletére 1855. július 1-jén a várat ismét börtönné alakították, a szabadságharc sok katonája raboskodott celláiban. 1896 októberében, a millenniumi ünnepségek alkalmából a magyar igazságügy-minisztérium megszüntette a börtön működését, a rabokat más fegyintézetekbe szállították át.
Az első világháború után, amikor a trianoni békeszerződés értelmében Kárpátalját lakosságának akarata ellenére Csehszlovákiához csatolták, a munkácsi várat kaszárnyaként használta a cseh katonaság. Az 1938-1944-es években is kaszárnyaként hasznosították a munkácsi várat a magyar honvédség. 1945-től a szovjet katonaság laktanyája volt, majd traktoriskolát nyitottak benne. Ezt követően kezdődtek meg a restaurálási munkálatok, melyek ma is tartanak.
Tennivalók
|
|
Íme néhány tennivaló :
|
| Üzenet hagyásához kattints ide.] |
További portálok
| Alkalmazott tudományok, technika: | Informatika · Orvostudomány |
| Művészetek: | Filmművészet · Zene · Opera · Gitár · Könnyűzene · Heraldika |
| Országok, tájak: | Arab világ · Balaton · Feröer · Finnország · Kárpátalja · Lengyelország · Erdély · Magyarság · Németország · Törökország |
| Kultúra: | Autópálya · Földrajz · Írás · Ókor · Spanyol világ · Világörökség |
| Városok: | Balkány · Budapest · Miskolc |
| Sport: | Labdarúgás · Formula–1 |
| Társadalom, vallás: | Filozófia · Közgazdaságtan · Nyelvek · Hírek · Politika · Pszichológia · Történelem · Ókori irodalom · Vallás |
| Természettudományok, matematika: | Biológia · Csillagászat · Fizika · Kémia · Klímaváltozás · Fenntartható fejlődés · Matematika |
| Wikipédia: | Kezdőlap · Közösségi portál |
