Munkácsi járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Munkácsi járás Kárpátalja nyugati részén helyezkedik el, nyugatról az Ungvári, délről a Beregszászi, keletről az Ilosvai, északról a Szolyvai és a Perecsenyi járással határos.

Tartalomjegyzék 1 Történelem 2 Gazdaság 3 Népesség 4 Települések 4.1 Járási jogú város 4.2 Városi jellegű települések 4.3 Községek

[szerkesztés] Történelem

Munkács és környéke több fontos ókori lelet forrása (Kárpátalja területén itt került elő a legtöbb ilyenkorú lelet). A környék a honfoglalás idejében két fontos vár (Ungvár és Borsova) közé ékelődve sokirányú csapásnak volt kitéve (északról a Kijevi Rusz, délről a Magyar Királyság kívánta magáénak). Jelentősebb települések valószínűleg 1241-ig nem alakultak ki itt.

A tatárjárást követően kezdődött a terület benépesítése magyar és külföldi hospesekkel. Ebben az időszakban vándorolt Munkács környékére jelentős számú ruszin nemzetiségű is. Ezt követően Munkács Bereg megye másodrangú településeként létezett, a környék is csak közepes mértékben fejlődött. A területen zajlottak a Rákóczi-szabadságharc utolsó hadi lépései is, amely hatására a lakosság ismét megtizedelődött.

A szatmári békekötést (1711) követően a volt Rákóczi-birtok a király kezére szállt, aki azt Schönberg hercegnek adta tovább. Ezt követően Munkács és környékén fejlődésnek indult a kézműipar, melyek közül kiemelkedő egy kohászati üzem.

Az 1848-49-es szabadságharc egyik fontos központja ismét Munkács volt, így ekkor is jelentős számú népességcsökkenés jellemezte a vidéket.

Az 1920-ban Csehszlovákia részévé vált terület 1939-ben újból Magyarországhoz került, amíg 1944-ben a Vörös Hadsereg meg nem szállta. Az 1946-ban létrehozott közigazgatási egység gazdasági életében nagy jelentőséggel bírt a Barátság kőolajvezeték megépítése.

A környék mind a Szovjetunióban, mind az 1991-től független Ukrajnában közvetítőkapocs a kárpátaljai, illetve a Kárpátokon túli kereskedelem közt.

[szerkesztés] Gazdaság

A Munkácsi járás Kárpátalja egyik gazdaságilag jelentős területe. Az itt működő számos kis- és középvállakozás elsősorban az építőiparban, a szállítás és a mezőgazdaság területén tevékenykedik.

A térség infrastruktúrája jónak mondható. Itt halad el a Csap–Lviv vasúti fővonal, az Ungvár–Kijev autóút, illetve a Barátság kőolajvezeték is.

[szerkesztés] Népesség

A járás nagy részét (84%) az ukránok teszik ki. A kerület déli részén, illetve Munkácson azonban számottevő magyar kisebbség (12%) is él. Kárpátalja német kisebbsége három itteni faluban: Alsóschönborn, Felsőkerepec és Pósaháza településeken él.

[szerkesztés] Települések

[szerkesztés] Járási jogú város

• Munkács (Мукачево)

[szerkesztés] Városi jellegű települések

• Kölcsény (Кольчино)
• Szentmiklós (Чинадійово)

[szerkesztés] Községek

Alsókerepec (Нижні Коропец) Alsóschönborn (Шенборн) Beregfogaras (Зубівка) Beregkisalmás (Залужя) Beregleányfalu (Лалово) Beregnagyalmás (Яблунів) Beregrákos (Ракошіно) Beregsárrét (Кальник) Beregszőlős (Лохово) Borhalom (Бобовіще) Csongor (Чомонин) Dávidfalva (Звидово)

Dercen (Дерцен) Dunkófalva (Обава) Felsőkerepec (Веркний Коропец) Felsőviznice (Веркня Віжніця) Fornos (Форнош) Gorond (Горонда) Ignéc (Зняцьово) Iványi (Іванівці) Izsnyéte (Жнятіно) Laborcbér (Брестів) Lóka (Лавки) Makarja (Макарьово)

Mezőterebes (Страбичово) Nagylucska (Великі Лучки) Nagymogyorós (Копинівці) Pisztraháza (Пістрялово) Pósaháza (Павшіно) Repede (Бистриця) Szánfalva (Станово) Szarvasrét (Пузняківці) Szernye (Серне) Újdávidháza (Нове Давидково) Várkulcsa (Ключарки) Zsukó (Жуково)