Zrínyi Ilona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Jakobey Károly: Zrínyi Ilona

Madarász Viktor: Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt (1859)

Zrínyi Ilona grófnő (Ozaly, Horvátország, 1643 – Nikomédia, Kis-Ázsia, 1703. február 18.) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Gyermekei
3 Emlékezete
4 Irodalom
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként a horvátországi Ozaljvárban született. 1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született. 1667-ben született György nevű fiuk, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben született Julianna nevű leányuk és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc. Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a török csapatok és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerülnek és Thököly gyors egymásutánban kénytelen feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülveszik a utolsó erősséget, Munkács várát is. Zrínyi Ilona három évig védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében Munkács várát. Buda visszafoglalása után a helyzete azonban tarthatatlanná vált és 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól, és hogy a Rákóczi vagyon gyermekei nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolyaszűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, egy jezsuita iskolába és anya és fia soha többé nem találhozhattak. Amikor Heisler generális Thököly fogságába került, Zrínyi Ilonát a rab tábornokkal kicserélték. Búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg soha nem kaphatta meg.

1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Hamvait fia hamvaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. ([1]); ([2])

[szerkesztés] Gyermekei

I. Rákóczi Ferenccel kötött házasságából három gyermeke született:

I. Rákóczi Ferenc halála után 1682-ben Thököly Imréhez ment férjhez, akinek egy leánygyermeket szült:

Erzsébet (*1683. november 26.; †Bécs, 1688. április 3.), aki anyja oldalán élte át Munkács ostromát, majd a vár feladása után Zrínyi Ilona magával vitte Bécsbe; ott halt meg.

[szerkesztés] Emlékezete

Munkács hősies védelmét számos festmény is megörökíti (pl. Madarász Viktor 1864-ben alkotott Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt című képe).

[szerkesztés] Irodalom

Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. 3. javított kiadás Bp., 2004. Osiris Kiadó. (ISBN 963 389 508 1)
Gyöngyösi István: Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága + Palinódia (Kesergõ nimfa) (Balassi Kiadó Kft., 2000)
Szentmihályiné Szabó Mária: Zrínyi Ilona (Kriterion Kiadó, 1994)
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., 1999)
Aszódi Imre: Zrínyi Ilona. Történelmi dráma (Filács Kiadói Bt., 2000)
Passuth László: Sasnak körme között (Athenaeum 2000 Kiadó)