Ukrán-Kárpátok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Vízválasztó-hegylánc a Keleti-Beszkidekben, az egykori történelmi lengyel–magyar határ

Az Ukrán-Kárpátok a Kárpátok hegységrendszeren belül az Északkeleti-Kárpátok ukrajnai részének neve. (A megnevezés csak Ukrajna területén elterjedt.)

Tartalomjegyzék

1 Felépítése és szerkezete
2 Éghajlata
3 Természeti viszonyai
- 3.1 Övezetek
- 3.2 Természetföldrajzi területek
4 Lásd még

[szerkesztés] Felépítése és szerkezete

Az Ukrán-Kárpátok

Az Ukrán-Kárpátok a Kárpáti-hegységrendszer geopolitikai szempontból meghatározott tartománya. Az Ukrán-Kárpátok magába foglalja az Elő-Kárpáti-hátságot és a Kárpátok egyes hegyvonulatait. A Ukrán-Kárpátok az Alpesi-himalájai hegységrendszer tagja, és a fiatal hegységek közé tartozik (kb. 1 millió éves). Átlagos magassága 1200-1600 m. Geológiai alapját a legősibb metamorf kőzetek alkotják: gneisz, kvarcit, pala, márvány stb.

Több hegyvonulatból áll:

Keleti-Beszkidek
- Pokolbérc (1405 m)
Gorgánok
Külső-Kárpátok
Pokutya-Bukovinai-Kárpátok
Vízválasztó-Verhovinai-vonulat
Poloninai-vonulat
Csornahora
- Hoverla (2061 m)
- Brebeneszkul (2035 m)
- Pip-Iván (2026 m)
- Pietrosz (2022 m)
Fagyalos
Rahói-hegyek
Vihorlát-Gutin-hegyvidék (Vulkanikus-vonulat)

Több fontos hágó is található itt: Uzsoki-hágó, Vereckei-hágó, Toronyai-hágó, Tatár-hágó.

[szerkesztés] Éghajlata

Az Ukrán-Kárpátok éghajlati viszonyaira befolyással van a hegygerincek magassága és csapásiránya, a hőmérsékletnek és a csapadékmennyiségnek a magassággal való változása. A januári középhőmérséklet −4 és −3 °C, a hegyekben −6 és −12 °C közötti. A júliusi középhőmérséklet az Elő-Kárpátokban +19 °C, a Kárpátalján 20 °C, a hegyekben 10-17 °C. Évi csapadékmennyiség az előhegyekben 500-800 mm, a hegyekben 1500-2000 mm.

[szerkesztés] Természeti viszonyai

A Pokolbérc

[szerkesztés] Övezetek

Az Ukrán-Kárpátok területén függőleges övezödés figyelhető meg:

Előhegyi öv – 400–700 m – tölgy és tölgy-gyertyán erdőkkel;
Alacsonyhegységi öv – 700–1200 m – bükkösök, bükkös-jegenyefenyős, lucfenyős-jegenyefenyős erdők;
Középhegységi öv – 1200–1500 m – lucfenyő és borókás lucfenyő erdők;
Szubalpini öv – 1500–1800 m – hegyi fenyőből, fekete égerfából álló cserjések nőnek.

[szerkesztés] Természetföldrajzi területek

Az Ukrán-Kárpátokban hat természetföldrajzi terület lehet megkülönböztetni:

elő-kárpáti hátsági terület – magassága 200-700 m, éghajlata mérsékelten meleg, csapadékmennyiség 600-700 mm, tölgyesek és tölgyes-gyertyános erdők találhatóak itt;
külső-kárpáti természet földrajzi terület – magassága 800-1000 m, a terület éghajlata hűvös, nedves, csapadékmennyiség 700-800, 1000 mm, lucfenyős-bükkös, lucfenyős-lombos erdők találhatóak itt, a magasabb helyeken szubalpini növényzet;
vízválasztói-verhovinai természetföldrajzi terület – magassága 800-1200 m, éghajlata mérsékelten hűvös (január −8, −5 °C, július 13, 17 °C), csapadékmennyiség 750-1500 mm, lucfenyők és rétek találhatóak itt;
poloninai-csornahorai terület – az Ukrán-Kárpátok legmagasabb része, az éghajlati feltételek a magassággal változnak, csapadékmennyiség 1300-1500 mm, tölgy, erdeifenyő, bükk,, lucfenyő, borókafenyő erdők és szubalpesi rétek borítják a területet;
rahói-csivcsini terület – csapadékmennyiség 1300-1500 mm, a tél hideg, −5, −7 °C, a nyár hűvös, 10-18 °C, bükk, lucfenyő, borókafenyő erdők borítják;
vulkanikus kárpáti terület – magassága 800-1000 m, a hegyeket vulkanikus kőzetek alkotják (bazalt, tufa, andezit), tölgy-bükk és tölgyerdők találhatóak itt;