Szerednyei vár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A szerednyei vár különleges helyet foglal el Kárpátalja műemlékei között. A legősibb középkori típusú várak közé tartozik, romos állapotában is megőrizte régi jellegét. Szerednye Ungvár és Munkács között félúton, a szőlővel beültetett dombok között terül el.
[szerkesztés] Története
A szerednyei várat valószínűleg a templomos lovagrend a XIII. század elején építette. A lovagrend feloszlatása után a Szatmár megyei jánki pálos kolostor szerzetesei vették azt birtokukba. Később az ungvári vár urainak birtokába került. Egy legenda szerint egykor földalatti alagút kötötte össze az ungvári várral. 1526-ban a Dobó család birtoka. A vár falai között halt meg Dobó István, Eger hős vádője. A XVII. században a Rákóczi család birtokába kerül a vár. A vár a XVIII. század elejéig működött, fontos szerepet töltött be az Ungvárt Lemberggel összekötő kereskedelmi út védelmében. Később elvesztette jelentőségét, építményei a Rákóczi-szabadságharc után romlásnak indultak, újjáépítésükre már nem került sor.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Kárpátalja várai |
|
Baranka vár • Beregszentmiklósi várkastély • Bodoló-vár • Borsovai vár • Dolhai vár • Gerényi vár • Huszti vár • Kankó-vár • Kismunkács vára • Kovászói vár • Munkácsi vár • Nevickei vár • Nyalábvár • Szerednyei vár • Tóvár • Ungvári vár • Viski vár |
Kárpátalja-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
