Nevickei vár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A nevickei vár Ungvártól északra található az Ung folyó völgyében.
[szerkesztés] Története
A nevickei vár területén végzett régészeti kutatások bebizonyították, hogy már a korai vaskorban lakott volt ez a vidék.
A várat a legenda szerint még a magyarok bejövetele előtt egy szláv hercegnő építette, róla nevezték el állítólag a szláv eredetű "nevisztka" (menyasszony) szóból "menyasszonyvárnak".
Történelmi okmányokban a vár először 1274-ben szerepel. Bevehetetlen erődítmény volt, három oldalról mély árok védte, nyugat felőli oldala meredek lejtő tetején állt. Az alsó árok mögött állt a két kerek bástyával szegélyezett belső várfal, mögötte még egy mély árok húzódott, amely több részre osztotta a legfontosabb erődítményeket. A felső vár közepén tágas udvar állt.
A nevickei vár az Ung völgyét védte. Rajta keresztül vezetett az a fontos kereskedelmi út, amely Galíciával és Lengyelországgal kötötte össze Magyarországot.
Történelme során a vár sokszor cserélt gazdát. A XIV. század elején Aba Amadé birtokába jutott, aki újjáépítette, megerősítette erődítményeit. Az 1317–1318-as években azonban csapatai vereséget szenvedtek, a nevickei vár 1317-ben Drugeth János birtokába jutott, aki Károly Róbert magyar király egyik leghűségesebb híve volt. A nevickei vár a Drugeth család székhelyévé vált. Addigi erődítményei főleg fából épültek, a Drugethek azonban teljesen átépítették, falait bazaltból és andezitból faragot kövekből emelték. Az átépítés több évtizedet vett igénybe.
A Nevickei vár 1602-ben a vár ura Drugeth György lett, aki jelentős szerepet játszott a katolicizmus védelmében, támogatta a jezsuita rendet. Ez felkeltette II. Rákóczi György erdélyi fejedelem haragját, aki 1644-ben elfoglalta és leromboltatta a várat. Többé nem építették újjá.
1879-ben hozzáláttak a nevickei vár restaurálásához. Területén parkot alakítottak ki, kilátóteret létesítettek, emlékművet emeltek Wagner Károly ismert magyar erdész tudósnak. A restaurálási munkák elhúzódtak, kisebb-nagyobb szünetekkel egészen az I. világháború kitöréséig tartottak. Akkor azonban anyagi eszközök híján ismét félbe szakadtak és soha többé nem újultak fel.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Kárpátalja várai |
|
Baranka vár • Beregszentmiklósi várkastély • Bodoló-vár • Borsovai vár • Dolhai vár • Gerényi vár • Huszti vár • Kankó-vár • Kismunkács vára • Kovászói vár • Munkácsi vár • Nevickei vár • Nyalábvár • Szerednyei vár • Tóvár • Ungvári vár • Viski vár |
Kárpátalja-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
