Honda Racing F1
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
-
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és a keleti névsorrend szerint szerepelnek.
Teljes név | Honda Racing F1 |
---|---|
Székhely | Brackley, Egyesült Királyság |
Csapatfőnök | Ross Brawn |
Technikai igazgató | Nakamotó Suhei |
Versenyzők | 16. Jenson Button 17. Rubens Barrichello |
Tesztpilóták | Alexander Wurz Mike Conway |
Kasztni | Honda RA108 |
Motor | Honda RA808E |
Gumik | Bridgestone |
Formula-1-es világbajnoki karrier | |
Első verseny | 1964-es Német Nagydíj |
Utolsó verseny | aktív |
Versenyek száma | 88 |
Konstruktőri Világbajnoki Címek | 0 |
Versenyzői Világbajnoki Címek | 0 |
Győzelmek | 3 |
Pole pozíciók | 2 |
Leggyorsabb körök | 2 |
Legutóbbi világbajnoki helyezés | 8. (6 ponttal) |
A 2008-as Kanadai Nagydíj után frissítve |
A Honda Racing F1 Team a japán Honda autógyár Formula–1-es csapata, amely korábban a BAR csapatnak szállított motorokat. A Honda 2006-ban tért vissza a Formula–1-be önálló csapatént. A jelenlegi versenyzőpárosa Jenson Button és Rubens Barrichello.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kezdetek (1964 – 1968)
Érdekes módon a Honda előbb szerepelt Formula–1-es futamokon, minthogy a vállalat személygépkocsikat kezdett volna el gyártani. Már 1962-ben elkezdték az RA271 fejlesztését, mellyel egyidejűleg meglepték az európai csapatokat, hogy az övék teljes egészében japán cég (Ronnie Bucknum és Richie Ginther amerikai versenyzőket kivéve). A Ferrari és a BRM mellett a Honda maga építette motorjait és alvázait, ellentétben a többi csapattal, akik 1962-ben rajthoz álltak.
A Nürburgringen rendezett Német Nagydíjon Ronnie Bucknummal álltak először rajthoz 1964. augusztus 2-án. A versenyző ugyan egy baleset következtében kiesett, de összesített eredményben tizenharmadikként végzett. Az évad azon futamain, amelyeken a Honda részt vett, Bucknum mindkét alkalommal kiesett. 1965-ben a szintén amerikai Richie Gintert kapta csapattársul, akinek az RA272-es autóval sikerült a szezon utolsó futamaként megrendezésre került Mexikói Nagydíjon győznie. Az elősző évhez képest a csapat sokkal jobban teljesített: mindkettőjük szerzett pontokat, de még mindig sokszor estek ki. Végül tizenegy ponttal a hatodik helyen végeztek. A Ginther-Bucknum páros 1966-ban az új RA273-mal a szezon kilenc futamából csak ötön vettek részt, Bucknum pedig csak az utolsó kettőn versenyzett.
A szezon végére három pontot sikerült szerezniük, mellyel nyolcadikként végeztek a csapatok között. Az 1967-es évadtól a tapasztalt, 1964-es világbajnok John Surteest ültették a kormány elé, aki előbb még az előző évi alvázzal versenyzett. Surtees és a Honda elindult a szezon összes futamán, a szezonnyitó Dél-afrikai versenyen egy harmadik helyezéssel mindjárt dobogóra is állhatott, majd Monzában pedig az ott debütáló új RA300-zal első helyezést ért el. Az évadban szerzett húsz ponttal a brit negyedik helyen végzett. 1968-ban Jo Schlessler, David Hobbs és Joakhim Bonnier is egy-egy futamon a Honda pilótái voltak. Schlessler a július 7-i Francia Nagydíjon, a Rouen-Les-Essarts-i pályán halálos balesetet szenvedett, Bonnier ötödikként ért célba, míg Surtees másodikként állhatott a dobogóra. Tizennégy pontjával a Honda a szezon végén hetedik lett. Sokáig az 1968-as évad volt a Honda utolsó szezonja, ugyanis csak több mint harmincöt évvel később, 2006-ban tértek vissza a Formula–1-be.
[szerkesztés] Motorbeszállótóként (1983 – 1992)
A Honda 1983-ban visszatért a Formula–1-be, s motorbeszállítóként 1992-ig különböző csapatoknak gyártott motorokat. 1983-ban a Spiritnek és 1987-ig a Williamsnek is, 1986 és 1988 között a Lotusnak, 1988-tól 1992-ig a McLarennek, valamint 1991-ben a Tyrrellnek is beszállított. A megbízható motoroknak köszönhetően a különböző csapatok 1992 végéig összesen hetvenegy futamgyőzelmet arattak, ez idő alatt Ayrton Senna három, Nelson Piquet és Alain Prost pedig egy-egy világbajnoki címet nyert. A Super Aguri csapatnak egészen 2008-as megszűnéséig szállított motorokat.
[szerkesztés] A Honda visszatérése a BAR-ral (2000 – 2005)
Eredetileg a Honda azt tervezte, hogy az új évezred kezdetére – mint ahogy az 1960-as években – ismét néhány monopostót küldenek versenybe. 1999-ben a holland Jos Verstappen tesztelt egyszer ebből a prototípusból, de a projekt vezetőjének, Harvey Postlethwaitenek a halála után a Honda elvetette ezt a tervet. Ehelyett 2000-ben a British American Racing (BAR) motorbeszállítójaként tért vissza a Formula–1-be. A versenyzőknek, Jacques Villeneuve-nek és Jenson Buttonnak nem sikerült az élvonalba jutnia. A BAR legjobb évadja a 2004-es volt: a két versenyző – Jenson Button és Szató Takuma – több dobogós helyezést és egy pole-pozíciót szerzett a csapatnak, de futamot nem sikerült nyerniük. A Honda-motoros BAR száztizenkilenc pontjával második lett a konstruktőr-világbajnokságban. 2005-ben a Honda megvette a BAR negyvenöt százaléknyi részesedését. A British American Tobacco elnevezésű dohányvállalat, a BAR tulajdonosa, az Európai Unió által egyre jobban kiterjesztett dohányreklám tilalom miatt lassan felszámolta Formula–1-es érdekeltségét. 2005 kasztrofális évnek bizonyult a csapatnak. Szabálytalan üzemanyaghasználat miatt két futamra szóló eltiltást kaptak, így a Spanyol és a Monacói Nagydíjon nem versenyezhettek. A szezon második felében Button eredményesen versenyzett, s minden futamot pontszerzőként fejezett be, de Szató sikertelen szereplése csak a hatodik hely elérésére volt elegendő a konstruktőrök között. 2001-ben és 2002-ben a BAR mellett a Honda a Jordannek is szállított motorokat.
[szerkesztés] Honda Racing F1 (2006 – )
[szerkesztés] 2006
2006. január 1-jén a Honda átvette a BAR fennmaradó részesedését, így tehát Honda Racing F1 Team néven 1968 óta először szerepelt önálló csapatként a Formula–1-ben. 2006-ban a BAT még megmaradt fő-és névadó szponzornak, ám végül visszavonult a sportágtól. Harmincnyolc év után az első Honda-párt a BAR-Honda volt versenyzője, Jenson Button és a Ferraritól átszerződött Rubens Barrichello alkotta. A Magyar Nagydíjon Button megszerezte mind a Honda 2000-es visszatérése óta, mind élete első futamgyőzelmét. A csapat a szezonban igen jól szerepelt, nyolcvanhat ponttal negyedikek lettek.
[szerkesztés] 2007
2007-ben meglehetős furcsasággal állt elő a Honda: az autók reklámmentesen indultak, a kötelező feliratok (csapatnév, gumimárka) mellett egy, a Földről készült űrképet festettek a kocsikra. A Honda ezzel kívánta figyelmeztetni az embereket a klímaváltozásra. Utoljára három évtizede fordult elő, hogy egy csapat nem adott helyet autóin szponzorok felirataiank.
A szezon közepéig a Honda versenzői a szintén az ő motorjaikat, de más kasztnikat használó Super Aguri mögött voltak, de az évad végére sikerült megelőzniük őket. A szezonban sokkal gyengébben teljesítettek, mint ahogy azt elvárták volna. A sok motorprobléma ellenére Button hat pontot szerzett, ám Barrichellónak egyet sem sikerült összegyűjtenie, így tehát mindössze azzal a hat ponttal nyolcadikak lettek a konstruktőrök között.
[szerkesztés] 2008
2007 szeptemberében a Honda szintén Buttont és Barrichellót szerződtette 2008-ra, valamint Nick Fry utódjaként a korábban a Ferrarinál dolgozó Ross Brawn elfogadta a csapatfőnöki tisztséget is. 2008. január 10-én ismertté vált, hogy a szezonban Alexander Wurz lesz a Honda teszt-és tartalékpilótája. Az első versenyen Button kiesett, Barrichellót pedig kizárták, miután a versenyen a csapat rosszkor hívta ki kerékcserére és emiatt piros lámpánál kényszerült elhagyni a boxutcát. Malajziában a csapat nem szerzett pontot, de mindkét autó célba ért. A Bahreini Nagydíjon Button Coultharddal ütközött és kiesett, Barrichello 11. lett. Spanyolországba továbbfejlesztett autókkal érkezett a csapat. Button 6. lett a futamon, saját maga és a Honda első 2008-as pontjait szerezve. Barrichello az egyik biztonsági autós időszak alatti kavarodásban letörte az első légtertelő szárnyát, ami más alkatrészeket is magával rántott; a versenyt fel kellett adnia. A Török Nagydíj inkább az ünneplésről szólt: a 258. nagydíjára nevező Rubens Barrichello lett minden idők legtapasztaltabb Formula–1-es versenyzője.[1] A futamon csak a 14. lett, Button 11.-ként ért célba. Az esős Monacói Nagydíjon Barrichello hosszú idő után ismét pontot szerzett, Button csak a 11. lett. Kanadában Button a boxból rajtolt, Barrichello az időmérőn kilencedik lett. A brazil egy egykiállásos stratégiával a versenyen a hetedik lett. Button nem ért fel pontszerző helyre.
Konstruktőr | Rajtszám | Versenyző | AUS | MAL | BHR | ESP | TUR | MON | CAN | FRA | GBR | GER | HUN | EUR | BEL | ITA | SIN | JPN | CHN | BRA | Pont | Helyezés |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Honda Racing F1 | 16 | Jenson Button | Ret | 10 | Ret | 6 | 11 | 11 | 11 | 8 | 8. | |||||||||||
17 | Rubens Barrichello | DSQ | 13 | 11 | Ret | 14 | 6 | 7 |
[szerkesztés] Érdekességek
- A Honda 1964 és 1968 között nem szerepelt minden futamon, és voltak olyan versenyek, amelyeken csak az egyik versenyző állt rajthoz.
- Már a Formula–2 1966-os szezonjába is szállított motort, méghozzá Jack Brabham csapatának, amely az összes futamot megnyerte.
- Az 1967/68-as RA300-at részben az angol Lola vállalat tervezte az Egyesült Királyságban, s ez azt eredményezte, hogy a szaksajtó a "Hondola" gúnynevet adta az autónak. Ez volt a Honda utolsó igazán versenyképes konstrukciója, a következő évi RA301 csak egyszer ért el dobogós helyezést, a csapat pedig 1968 végén visszavonult.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Csapatok és versenyzőik a 2008-as F-1 világbajnokságon | ||||||||||
Ferrari | BMW | Renault | Williams | Red Bull | Toyota | Toro Rosso | Honda | Force India | McLaren | |
1 Räikkönen 2 Massa |
3 Heidfeld 4 Kubica |
5 Alonso 6 Piquet |
7 Rosberg 8 Nakadzsima |
9 Coulthard 10 Webber |
11 Trulli 12 Glock |
14 Vettel 15 Bourdais |
16 Button 17 Barrichello |
20 Sutil 21 Fisichella |
22 Hamilton 23 Kovalainen |
|
Egyéb csapatok a 2008-as évadban: Super Aguri | ||||||||||
Egyéb versenyzők a 2008-as évadban: Szató · Davidson |
- Formula–1-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap