Balogfala
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Balogfala | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Gömör |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Rang | község |
| Népesség | |
| Népesség | 818 (2005) |
| Népsűrűség | 44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 218 m |
| Terület | 18,74 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Balogfala
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Balogfala (szlovákul Blhovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2001-ben 814 lakosából 626 magyar, 97 szlovák és 85 cigány volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rimaszombattól 22 km-re délnyugatra a Gortva bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
1241-ben "Boglku" néven említik először. 1276-ban az Aba nemzetség birtokaként önálló település. 1427-ben már "Balogfalva" néven a Jolsvai család birtoka, később a füleki vár tartozékaként királyi birtok. A 16. században a Feledy és Perényi családoké. 1683-ban a török ellen vonuló lengyel-litván sereg elpusztította. A török harcok elmúltával a Koháry és a Coburg család tulajdona. 1773-ban 19 jobbágytelke volt. 1828-ban 73 házában 610 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1890-ben tűzvész pusztította.
Vályi András szerint "BALOGFALVA. Elegyes magyar falu Gömör Vármegyében; birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Fülekhez 1 mértföldnyire, Vargede szomszédságában, mellynek filiája. Határbéli földgye sovány, hegyes, ’s nehéz miveltetésű, és minden nyomásának negyed részét a’ zápor járja, piatzozása nem meszsze, legelője, 109rétye, avagy szénája, nádgya elég, fája mind a’ kétféle, gyümöltsös, és konyha kertyei jók, káposztas földgyei is, vize kendert áztatni alkalmatos, és úgy neveztetet Vargede tavában; ’s folyó vizében hala, és rákja elég ván, sót is hordhat Tokajból Gáts felé, második Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Balogfalu, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Fülekhez 1 mfd. 565 kath., 59 evang. lak. Hegyen fekvő földeit vizmosások rongálják; a Gortva mentében, melly a helység mellett halastavat képez, kövér rétjei vannak; erdeje makkos. F. u. többen. Ut. p. Rima-Szombat." [2]
1910-ben 783, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. Állami gazdasága 1953-ban, földműves szövetkezete 1956-ban alakult. 1962-ben szőlő és gyümölcstermesztéssel foglalkozó állami gazdasággá egyesültek.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1777-ben épült későbarokk stílusban. 1946-ban megújították.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Rimaszombati járás települései
 |
|
|---|---|
|
Rimaszombat (Rimavská Sobota) |
|
