Balogtamási
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Balogtamási | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Balogvölgye |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Rang | község |
| Polgármester | Homonnai István |
| Népesség | |
| Népesség | 200 (2005) |
| Népsűrűség | 31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 192 m |
| Terület | 6,44 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Balogtamási (szlovákul Tomášovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2001-ben 209 lakosából 155 magyar és 29 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rimaszombattól 13 km-re keletre, a Losonci-medence északi részén, Balog jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A mai falu területén már az újkőkorban emberi település állt, melyet a vonaldíszes kerámiák népe lakott. 1247-ben IV. Béla oklevelében Tamasy néven említik először. Több birtokosa volt, legnagyobbrészt a halicsi uradalomhoz tartozott. 1467-ben "Thamasy" néven említik. Mátyás királynak a nemességgel vívott csatározásai során a falu a divényi uradalom részeként 1469-ben királyi birtok lett. 1575-ben a török elfoglalta Divény várát és a falu is a török adófizetője lett. Ekkor majdnem teljesen elpusztult. A várat 1593-ban Pálfy Miklós foglalta vissza és törököt Fülekig szorította vissza. A 18. században a Zichy és a Szemere család birtoka. Ebben az időszakban többször is pusztította tűzvész a falut. Leégett 1704-ben, 1714-ben, 1782-ben, 1834-ben és 1857-ben is. 1710-ben és 1831-ben kolera is pusztított. A 18. században sörfőzde működött a községben. 1828-ban 102 házában 815 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Vályi András szerint "TAMÁSI. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai több félék, fekszik Dobóczhoz közel, mellynek filiája; határja jól termő, 2/8 részét a’ záporok járják, piatza Rimaszombatban." [1]
Fényes Elek szerint "Tamási, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz keletre 1 1/2 mfd. 5 kath. 340 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. h. Coburg." [2]
1910-ben 298, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. mezőgazdasági jellegét ezután is megőrizte. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Rimaszombati járás települései
 |
|
|---|---|
|
Rimaszombat (Rimavská Sobota) |
|
