Tiszolc
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Tiszolc | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Gömör |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Rang | város |
| Polgármester | Peter Mináč |
| Népesség | |
| Népesség | 4092 (2005) |
| Népsűrűség | 33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 411 m |
| Terület | 123,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Tiszolc
|
|
| Tiszolc weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tiszolc (szlovákul Tisovec, németül Theissholz, latinul Taxovia) város Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rimaszombattól 35 km-re északra a Rima forrásvidékén fekszik. Rimafűrész tartozik hozzá.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét a vidék tiszafás erdeiről kapta.
[szerkesztés] Története
A Várhegy tövében már a római korban település volt. A mai várost német és szlovák bányászok alapították a 12-13. században.
A város feletti 893 m magas Várhegyen (Hradová) állnak egykori várának csekély romjai. Valószínűleg a 13. század második felében építették egy korábbi földvár helyén. 1334-ben a város és a vár tulajdonosa egyaránt László kalocsai érsek volt, később pedig Szécsi Tamás. A 15. század közepén Jan Giskra csapatai foglalták el, akiktől Mátyás király foglalta vissza. Mivel későbbi ura, Basó Mátyás rablóvárnak használta Bebek Ferenc nemesi serege 1548-ban elfoglalta és lerombolta, de ekkor még felépült. A 16. század második felében a város és a vár török uralom alá került. Miután a törököket kiűzték a gömöri területekről, a tiszolci vár elvesztette stratégiai jelentőségét, új tulajdonosai többé nem törődtek vele. Utoljára Thököly Imre kuruc felkelése idején említik, akinek csapatai eljutottak a várig, de nem vették be. A 17. század végi kuruc harcokban a Murány ellen vonuló császáriak bevették és végképp lerombolták, azóta pusztul.
A települést 1596-ban városként említik, de később szabadalmait elveszítette. 1623-ban és 1710-ben pestis pusztította. Rákóczi idején itt működött az első felvidéki vas nagyolvasztó, itt gyártották a szabadságharc ágyúgolyóit. 1780-ban visszanyerte vásártartási jogát.
A település a 18. században fokozatosan elszlovákosodott. Nagyolvasztójában a 19. század derekán a legtöbb nyersvasat állították elő. Kohásziparát 1965-ben a Kassai Vasműbe költöztették át. A 20. század elejére jelentős ipari központ lett számos gyárral, üzemmel. 1910-ben 3860 lakosából 3245 szlovák és 515 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. A szlovák nemzeti felkelés idején harcok színtere volt. 1974-ben még 6000 lakosa volt, ma már csak 4200-an lakják.
Tiszolc magyar testvérvárosa Putnok.
[szerkesztés] Látnivalók
- Két empire-stílusú temploma van, az egyik templom oltárát Ferenczy István készítette.
- A városháza 1797-ben épült.
- Keleti részén cserviceforrás és fürdő található.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Matej Holko, aki a 18. században megalapította a szlovák tudós társaságot.
- Itt született 1822-ben Štefan Marko Daxner szlovák író, itt is van eltemetve.
- Itt született Vlado Clementis szlovák politikus, újságíró. A városban emlékszobája van.
- Itt élt és alkotott A. H. Škultéty szlovák költő, író és Jaroslav Augusta szlovák festőművész.
A Rimaszombati járás települései
 |
|
|---|---|
|
Rimaszombat (Rimavská Sobota) |
|
